Ön itt áll:
2023. január 31.
A cikk utolsó frissítésének időpontja: 2023. január 31. ( 611 napja)
Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.
István nyolc éve dolgozik jelenlegi munkahelyén, karbantartóként. Tavaly október óta azonban fizetését késve, pontatlanul utalta neki munkáltatója, valamint a korábbi évektől eltérően tavaly karácsonyi prémiumot sem fizettek se neki, se munkatársainak. Persze a munkavállalók között több pletyka is keringett a cég eladósodottságáról, nehéz anyagi helyzetéről, csőd szélén álló helyzetéről, azonban az igazi hidegzuhany akkor érte a munkavállalókat, mikor idén január közepén kiderül: felszámolás alá került a munkáltató.
Értelemszerűen felmerülhet kérdésként, hogy honnan szereznek egyáltalán tudomást a munkavállalók arról, hogy munkáltatójuk felszámolási eljárás alá került?
A munkáltató anyagi helyzetében bekövetkezett változás egyik jelzője általában az, hogy a munkabéreket nem, vagy késve fizeti meg a munkáltató, avagy éppen több munkavállaló munkaviszonyát megszünteti. Amennyiben ilyet észlelnek a munkavállalók, úgy feltétlenül érdemes megtekinteni a mindenki számára elérhető elektronikus Cégközlönyt. Főszabály szerint ugyanakkor a felszámolási eljárás megindulásáról minden gazdálkodó szervezet vezetője is köteles tájékoztatni a munkavállalókat a felszámolási eljárás megindulásáról, sajnos azonban tapasztalatunk szerint ez gyakran elmarad. A Cégközlönyből ugyanakkor mindenki, így a munkavállalók számára is nyilvánvalóvá válik, hogy indult-e felszámolási eljárás a cég ellen. A munkavállalóknak azonban akkor sem kell feltétlenül megijedni, hogyha a cég neve mellett megjelenik a „f.a.” jelzés, mivel az állami védőháló számukra ebben az esetben is megoldást nyújthat.
A felszámolási eljárás során a munkáltatói jogokat már nem a gazdálkodó szervezet vezetője gyakorolja, hanem a felszámoló. A felszámolási eljárás célja ugyanakkor az, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a cég hitelezői a törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek. Az eljárás során eljáró felszámolónak is az tehát a célja, hogy mindenki, így a munkavállalók is hozzájussanak jogos követelésükhöz.
A felszámolási eljárás során tehát alapvetően a felszámoló feladata az, hogy a még fennálló munkaviszonyok jövőbeli sorsát rendezze. Mivel a felszámolási eljárás célja az adós cég megszüntetése, így értelemszerűen a munkaviszonyok további fenntartása nem jelent megoldást ebben a helyzetben. Az eljáró felszámolónak tehát két lehetősége van: felmondással vagy pedig közös megegyezéssel megszüntetésre kerülnek ezen munkaviszonyok. Ez utóbbi megoldás előnye, hogy azzal a munkaviszony gyorsan megszüntethető, az eljárás felgyorsítható, ám a munkavállalók számára minden esetben érdemes rendkívül alaposan áttanulmányozni, hogy pontosan mit is tartalmaz a közös megállapodás tervezete. A felszámolótól érkezett tervezetre ugyanúgy kell tekinteni, mintha az a munkáltatótól érkezett volna. Amennyiben pedig a munkavállaló a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését nem fogadja el, úgy a felszámolónak felmondást kell közölnie. Felmondás esetén pedig a munkavállaló igényt tarthat végkielégítésre, felmondási időre járó távolléti díjra, valamint ki nem adott szabadságainak pénzbeli megváltására is.
Ritkán ugyan, de elképzelhető, hogy a felszámolási eljárás elhúzódik, a felszámoló pedig hosszú hónapokig nem tesz semmit a munkaviszonyok megszüntetése érdekében. A munkavállaló szempontjából talán ez a legrosszabb forgatókönyv, hiszen helyzete bizonytalan, a legtöbb esetben munkát nem tud végezni, vagy ha tud is, munkabért nem kap érte. Abban az esetben ugyanakkor, hogyha a munkáltatótól huzamosabb ideig nem érkezik munkabér, úgy a munkavállaló jogosult akár azonnali hatállyal megszüntetni a fennálló munkaviszonyt. A felszámolási eljárás elrendelésétől kezdve felmondását a felszámolóval tudja közölni, azt neki kell címeznie. Amennyiben pedig a munkavállaló jogszerűen, azonnali hatályú felmondással szünteti meg a munkaviszonyt, úgy számára végkielégítés és felmondási időre járó bére is jár, ki nem adott szabadságainak pénzbeli megváltása mellett.
Ha már megindult a felszámolási eljárás, akkor egy dolog biztos: az adós cég igen nehéz anyagi helyzetbe került. Mégis indokolatlan lenne ennek terhét a munkavállalókra hárítani teljes egészében, akiknek a létfenntartása, megélhetése attól függ, hogy kapnak-e vagy sem munkabért a munkáltatótól. Éppen ezért az állam létrehozott egyfajta védőhálót a munkavállalók számára, mégpedig az állami Bérgarancia Alap formájában.
A Bérgarancia Alap lényege, hogy a fizetésképtelen munkáltató helyett az állam fizeti meg a munkavállalók ki nem fizetett munkabérét, egyéb járandóságát. A munkabér ugyanis szociális szempontból kiemelt védelmet élvez, az állam egy bizonyos összeghatárig átvállalja a fizetésképtelen munkáltatók által ki nem fizetett munkabéreket. Az állami szerepvállalás azonban nem korlátlan, a Bérgarancia Alapból igényelhető összeg fő szabályként nem haladhatja meg a tárgyévet megelőző második év – Központi Statisztikai Hivatal által közzétett – nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének ötszörösét. Ez a maximum 2022-ben körülbelül kétmillió forintot jelentett, azonban jogosultanként, tehát munkavállalónként értendő.
Fontos azonban, hogy a munkavállalóknak nem árt „résen” lenniük. A felszámolási eljárásba ugyanis főszabály szerint a felszámolási eljárás megindításáról szóló végzés Cégközlönyben történő közzétételétől számított 40 napon belül be kell jelenteniük követelésüket. A 40 napon túl, de 180 napon belül érkezett hitelezői igénybejelentéseket ugyan a felszámolónak nyilvántartásba kell vennie, ám kielégítésükre csak akkor kerülhet sor, ha a felszámolási eljárás alatt keletkezett, felszámolási költségnek minősülő, valamint a 40 napos határidőben bejelentett igények kielégítése után van rá vagyoni fedezet. A 180 napos határidő elmulasztása pedig jogvesztéssel jár.
A munkavállalóknak tehát nem feltétlenül kell megijedniük, hogyha a munkáltató felszámolási eljárás alá kerül. Érdemes azonban tisztában lenniük azzal, hogy egy ilyen helyzetben milyen jogok illetik meg őket, illetve figyelniük arra, hogy a felszámolási eljárásba mihamarabb bejelentsék fennálló követelésüket.
Címkék:
Munkabalesetnek az a baleset minősül, ami a munkavállalót a szervezett munkavégzés közben vagy azzal kapcsolatban éri, a baleset időpontjától és helyétől illetve a sérülést elszenvedett alkalmazott...
A Munka Törvénykönyve egyértelműen rögzíti, hogy a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. A munkáltató e kötelezettsége alól akkor mentesül,...
Ügyfelünk folyamatosan romló egészségi állapota miatt munkáját már nehezen tudta ellátni, üzemorvosi minősítései időről-időre rosszabbak voltak, munkáltatója mégsem bocsátotta el őt.
Munkabalesetnek az a baleset minősül, ami a munkavállalót a szervezett munkavégzés közben vagy azzal kapcsolatban éri, a baleset időpontjától és helyétől illetve a sérülést elszenvedett alkalmazott...
A Munka Törvénykönyve egyértelműen rögzíti, hogy a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. A munkáltató e kötelezettsége alól akkor mentesül,...
Ügyfelünk folyamatosan romló egészségi állapota miatt munkáját már nehezen tudta ellátni, üzemorvosi minősítései időről-időre rosszabbak voltak, munkáltatója mégsem bocsátotta el őt.
Kérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 2 napon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.
Kérdésem vanKérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 2 napon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.
Vissza a hírekhez
