Hány nap szabadság jár?

A jó idő beköszöntével a legtöbb munkavállaló elkezdi tervezni nyári szabadságait, illetve egyre többen vesznek ki egy-egy nap szabadságot munkahelyükön, hogy családjukkal, barátaikkal kiránduljanak, vagy éppen elutazzanak valahová. Érdemes azonban számolgatni azt is, hogy munkavállalóként hány nap szabadságra vagyunk jogosultak és az év hátralévő részével is tervezni, hiszen az őszi szünet vagy a karácsonyi ünnepek alatt ismételten előfordulhat, hogy szabadságra kívánunk menni. De pontosan hány nap fizetett szabadság jár a munkavállalók számára?

Az alapszabadság

A fizetett szabadság főszabály szerint a munkában töltött idő alapján jár a munkavállalók számára. Ez azt jelenti, hogy a munkavállaló teljes, egy évre járó szabadságát az alapján lehet kiszámítani, hogy ő abban az évben mennyi időt töltött munkában. Bizonyos időszakok akkor is munkában töltött időnek minősülnek, hogyha a munkavállaló ténylegesen munkát nem végzett. Ilyen időszak például a szabadság, a keresőképtelenség, vagy éppen a szülési szabadság időtartama. Mindazonáltal ha például a munkavállaló megállapodik munkáltatójával arról, hogy fizetés nélküli szabadságot biztosítson számára annak érdekében, hogy fél évre Amerikába tudjon utazni, úgy a munkavállaló az így kieső fél évre nem lesz jogosult szabadságra, másként fogalmazva éves szabadságának fele fog számára járni.

A Munka Törvénykönyve szabályozása alapvetően abból indul ki, hogy meghatároz egy, minden munkavállalóra irányadó alapszabadságot, valamint emellett különböző szempontok alapján, bizonyos munkavállalókat megillető pótszabadságokat.

A Munka Törvénykönyve értelmében az alapszabadság mértéke 20 munkanap.

Az életkor szerinti pótszabadság

Az egyik legismertebb pótszabadság az életkor szerinti pótszabadság. Ez a pótszabadság aszerint tesz különbséget a munkavállalók között, hogy hány évesek. Fontos, hogy munkaviszony fennállása esetén a munkavállaló kora számít, s nem az, hogy hány évet dolgozott már életében.

A jogszabály alapján a munkavállalónak

1. a) huszonötödik életévétől egy,
2. b) huszonnyolcadik életévétől kettő,
3. c) harmincegyedik életévétől három,
4. d) harmincharmadik életévétől négy,
5. e) harmincötödik életévétől öt,
6. f) harminchetedik életévétől hat,
7. g) harminckilencedik életévétől hét,
8. h) negyvenegyedik életévétől nyolc,
9. i) negyvenharmadik életévétől kilenc,
10. j) negyvenötödik életévétől tíz

munkanap pótszabadság jár.

Mindezek alapján tehát az alapszabadság és az életkor szerinti pótszabadság együttes összege legfeljebb 30 nap lehet. A hosszabb tartamú pótszabadság a munkavállalónak abban az évben jár először, amelyben az ahhoz meghatározott életkort betölti.

A gyermekek után járó pótszabadság

A munkavállalóknak pótszabadság jár az alapján is, hogy nevelnek-e 16 évesnél fiatalabb gyermeket. A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb

1. a) egy gyermeke után kettő,
2. b) két gyermeke után négy,
3. c) kettőnél több gyermeke után összesen hét

munkanap pótszabadság jár.Fogyatékos gyermek(ek) esetében ez a pótszabadság fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő.

A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.

Egyes, spciális helyzetben lévő munkavállalók számára járó pótszabadságok

A Munka Törvénykönyve a szabadságok mértékével összefüggésben is kiemelt helyzetet biztosít bizonyos sérülékeny csoportba tartozó, illetve rendkívül megterhelő munkát végző munkavállalók számára.

Ezen szabályok értelmében a fiatal munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti. A föld alatt állandó jelleggel vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár. Ezen túlmenően pedig a munkavállalónak, ha megváltozott munkaképességű, vagy fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy vakok személyi járadékára jogosult, akkor évenként öt munkanap pótszabadság jár.

Az apasági szabadság és a szülői szabadság

Az apasági szabadságról, illetve a szülői szabadságról az elmúlt időszakban viszonylag sokat lehetett hallani a médiában, a Munka Törvénykönyvének idén év elején bevezetett változtatásai miatt. Ezen szabadságok tekinthetően a pótszabadságnak is, különbség az idejükre járó díjazásban, a munkaviszony megszüntetésekor azok pénzbeli megválthatóságában és egyéb részletszabályokban van.

Az apasági szabadság 10 munkanap szabadságot jelent, amelyet a gyermek születését követő, vagy gyermek örökbefogadása esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig, kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell kiadni. Az apasági szabadságra a munkavállaló akkor is jogosult, ha a gyermeke halva születik, vagy meghal. Az apasági szabadság idejére járó munkabérrel kapcsolatosan érdemes megjegyezni, hogy a hatodik naptól kezdődően az apasági szabadságot igénybe vevő apa csak távolléti díjának 40%-ára tarthat igényt.

A munkavállalót gyermeke hároméves koráig negyvennégy munkanap szülői szabadság illeti meg.  A szülői szabadság igénybevételének feltétele, hogy a munkaviszony egy éve fennálljon. A szülői szabadság nem évente jár, hanem a munkavállaló maga dönti el, hogy gyermeke három éves koráig mikor, milyen ütemezésben kívánja igénybe venni a szülői szabadságot. A szülői szabadság gyermekenként jár és mindkét szülőt megilleti. Fontos azonban ebben az esetben is, hogy a munkavállaló a szülői szabadság tartamára a távolléti díj 10%-ára jogosult, amelyet ráadásul csökkenteni kell az erre az időszakra a munkavállalónak megfizetett gyermekgondozási díj (gyed) vagy gyermekgondozást segítő ellátás (gyes) összegével is.

Összefoglalás

Az tehát, hogy 2023-ban hány nap szabadságra vagyunk jogosultak több tényezőtől is függ. Nem mindegy hány évesek vagyunk, van-e 16 évesnél fiatalabb gyermekünk, milyen munkakörben dolgozunk, illetve jogosultak vagyunk-e apasági vagy szülői szabadságot igénybe venni. Ezen túlmenően is érdemes azonban észben tartani, hogy a szabadság kiadásának joga főszabály szerint a munkáltatót illeti meg, egyes pótszabadságoktól eltekintve a munkavállaló évente 7 munkanap szabadsággal rendelkezik csak szabadon. Éppen ezért egyeztessünk idejében munkáltatónkkal az általunk igénybe venni kívánt szabadságokkal összefüggésben!