A mai napig hivatalosan több mint 150 ezer embert érint a zártkerti ingatlanok ügye, mivel ennyien élnek ma is ilyen bizonytalan jogi állapotú ingatlanban. Ahhoz, hogy valaki rendezze zártkertjének jogi státuszát, alaposan a zsebébe kell nyúlnia, hiszen januártól háromszorosára emelték a földvédelmi járulékot. Ez a gyakorlatban azt jelenti majd, hogy egy zártkerti ingatlan átminősítése többszázezer forintos áldozat lehet (átlagos méretű ingatlan esetén).
A zártkert fogalmát a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről szóló 1967. évi IV. törvény határozta meg és így szól:
Zártkert a község (város) külterületének nagyüzemileg nem művelhető, elkülönített része. A zártkertnek az a rendeltetése, hogy az állampolgárok személyi földtulajdona és földhasználata – a belterületen kívül – ott állandósuljon.
A hivatkozott törvény 1987-ig volt hatályos, amit követően 1994-ben a telekkönyvi besorolás is megváltozott. A zártkerteket besorolták a külterületi ingatlanok közé, de a mai napig van olyan tulajdoni lap, amin zártkerti ingatlan ként van feltüntetve az adott ingatlan.
A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 2015 közepétől egészen 2017 végéig ingyenesen lehetőséget adott a zártkerti ingatlanok tulajdonosainak, hogy egyszerűsített eljárás keretében kivonják földjüket a művelés alól. Az átminősítésre ma is van jogi lehetőség, de csak meghatározott esetben. Akkor lehetséges, ha az átlagosnál rosszabb minőségű a termőföld. Amennyiben a tulajdonos át kívánja minősíteni az ingatlanát meg kell fizetnie az úgy nevezett földvédelmi járulékot. A mostani változás folytán ez a járulék drágult drasztikus mértékben. Tavaly decemberben ugyanis az Országgyűlés módosította földtörvényt, amely – egyéb intézkedések mellett – háromszorosára emelte a földvédelmi járulék összegét.
A miniszteri indoklás szerint:
A földvédelmi járulék és a földvédelmi bírság mértéke tíz éve változatlan összegű, az időközbeni inflációt nem követte. Annak érdekében, hogy a földvédelmi járulék és a földvédelmi bírság a termőföld védelmével kapcsolatos szerepét változatlanul be tudja tölteni, indokolt a mértékük megemelése a jelenlegi árszínvonal figyelembevételével.
A járulék mértéke a törvényben meghatározott táblázatban szereplő érték, illetve az adott ingatlan aranykorona-értékben meghatározott szorzata. A minimális mértéke 60 ezer forintban került meghatározásra. A hatályos, aktuális tulajdoni lap tartalmazza az I. részben (leíró rész) a pontos aranykorona-értéket, így könnyen kiszámolhatja mindenki mennyibe fog kerülni neki az átminősítés.
Amennyiben a zártkertet kivonták a művelés alól, a továbbiakban zártkerti művelés alól kivett területként szerepel majd az ingatlan-nyilvántartásban. Bár ezt követően az ingatlan továbbra is külterületnek minősül, azért így sokkalta könnyebbé válhat az értékesítése.