Ismeretlen örökhagyó, váratlan hagyaték

Ki ne álmodozott volna már arról, hogy semmiből előkerül egy ismeretlen milliárdos nagybácsi, aki a halála után hatalmas összegeket hagy ránk? Megtörténhet vagy valóban csak álom marad az álom? Sok ügyfelünk került már szembe azzal a problémával – vagy nem várt szerencsével – hogy úgy örökölt, hogy nem számított rá. A családi viszonyok bonyolultak és sokszor az ember eltávolodik élete során a rokonaitól vagy éppen vannak olyan rokonai, akikről soha nem is hallott. Így történhet meg, hogy egy-egy ismeretlen hozzátartozó halála után váratlan hagyaték szakad az ember nyakába.

A hagyaték összeírása

Amikor valaki elhalálozik, a hagyaték kiadásának első lépcsője, hogy a hivatalos szerveknek tudomást kell szerezniük, hogy az örökhagyónak volt-e hagyatéka. Ekkor kerül elkészítésre a hagyatéki leltár, melynek összeírását az az önkormányzat végzi el, amelynek illetékességi területén az örökhagyó elhunyt/utoljára lakott.

Nyilván nem konkrétan az önkormányzat írja össze a hagyatékot, hanem kiküldi a leltárfelvételt a hozzátartozóknak. A hozzátartozók összeírják, hogy tudomásuk szerint mi volt az örökhagyó halálakor a tulajdonában.

Már itt viták szoktak kialakulni az örökösök között, ha valakinek tudomása van valamilyen olyan hagyatéki tárgyról, amelyet a leltárt felvevő hozzátartozó esetleg véletlenül kifelejt a leltárfelvétel során. Ilyenkor lehet kérni a leltár kiegészítését, de vita esetén a hagyatéki tárgyat állító félnek kell bizonyítania, hogy az általa leltárba felvenni kért vagyontárgy valóban létezik.

Az olyan hagyatéki tárgyak, amelyeknek hivatalos nyilvántartása van pl.: gépjármű, hajó, ingatlan, akkor is a hagyaték részét fogják képezni, ha nem szerepelnek a hagyatéki leltárban, ugyanis ezeket a nyilvántartásokat ellenőrzik a hagyatéki eljárás során.

Hagyatéki eljárásra viszont csak abban az esetben kerül sor, amennyiben az örökhagyónak van hagyatéka, amennyiben nincsen, úgy a leltár lezárásával az eljárás megszűnik.

A hagyaték útja

A hagyatékot – végrendelet hiányában – elsősorban az örökhagyó leszármazói öröklik, valamint amennyiben van még elő házastársa, akkor ő. Amennyiben leszármazók és házastárs nincs, az örökség a felmenőkre és azok leszármazóira száll.

Így lehetséges az, hogy olyan rokonok örökölnek, akik már nem tartják vagy sohasem tartották egymással a kapcsolatot.

Váratlan hagyaték

Vannak olyan esetek, amikor az örökhagyó halála és az örökösi státusz nem ismeretlen az örökösök előtt, csak épp a hagyatéki tárgy évekkel az örökhagyó halála és a hagyatéki eljárás lezárása után bukkan fel.

Ilyen esetekben póthagyatéki eljárást kerül lefolytatásra.

A póthagyatéki eljárás célja azonos a rendes hagyatéki eljáráséval. A lényeges különbség abban rejlik, hogy a póthagyatéki eljárás természetesen csak a frissen előkerült örökségi vagyonra vonatkozik. A póthagyatéki eljárás ugyanolyan eljárási szabályok szerint zajlik, mint a rendes hagyatéki eljárás. Ezt követően először rögzítik az újonnan előkerült vagyon tételét a hagyatéki leltárban, majd sor kerül a póthagyatéki eljárás tárgyalására.

Fontos megjegyezni, hogy a póthagyatéki eljárásban a korábbi hagyatéki eljárásban tett nyilatkozatok és intézkedések alapvetően nem érvényesek. Más szavakkal, az örökösök a póthagyatéki eljárás során eltérően is megállapodhatnak az érintett örökségi vagyon megörökléséről, mint azt az eredeti eljárásban tették volna. Egyetlen kivétel ez alól azokat az eseteket képezi, amikor valaki az eredeti eljárás során elutasította az örökséget vagy lemondott az elutasítás jogáról. Ezeket a nyilatkozatokat a póthagyatéki eljárásban sem lehet visszavonni vagy módosítani.

Mind a póthagyatéki, mind pedig a rendes hagyatéki eljárás során a közjegyző folytatja le a hagyatéki eljárást. A közjegyző tájékoztatja az örökösöket a hagyatéki eljárás lefolytatásáról és a hagyatéki tárgyalás időpontjáról.

A megküldött iratban feltüntetésre kerül, hogy ki az örökhagyó, illetve legtöbb esetben a hagyaték tételeinek felsorolása.

Miután megtudtuk mennyi pozitív és negatív része van örökségnek, akkor kell eldöntenie az örökösöknek, hogy kérik-e a hagyatékot. Sajnos sok esetben kiderül, hogy az áhított milliárdos nagybácsi, inkább eladósodott nagybácsi és a tetemes vagyon helyett, csak tetemes adósságot hagyott hátra.

Fontos tudni, hogy az öröklés tekintetében nem lehet válogatni a hagyatéki tárgyak között. Tehát nem kérhetem kizárólag az örökhagyó Maseratiját, de mellette visszautasítom a tízmillió forintos tartozását.

Lényeges okosan felmérni, hogy amennyiben a hagyatékot elfogadjuk az milyen kötelezettségekkel jár (és itt most nem a hagyatéki hitelezői igényekről beszélünk). Egyik ügyfelünk édesapja a kilencvenes években elhunyt. Sajnos valamilyen adminisztrációs hiba miatt több, mint húsz évvel később derült ki, hogy az örökhagyó nevén volt még a halálakor egy kis szántóföld, az ügyfeleink lakhelyétől 300 kilométerre.

Amennyiben a hagyatékot elfogadják, örökölnek egy 250.000 Ft értékű földdarabot, amelyet vagy eladnak vagy ha nem sikerül, akkor hasznosítaniuk kell. Bár elsőre jól hangzott, hogy ingatlant örökölnek, mikor átgondolták milyen procedúrával járna az ingatlan esetleges eladása, rájöttek, hogy a szántó előre várható vételára nem éri meg az azzal járó nehézséget.

Ilyen esetekben az örökséget vissza kell utasítani. Ha végül nem marad olyan örökös, aki az örökséget örökölhetné vagy nem utasította vissza a hagyatékot, akkor a sor végén a Magyar Állam örököl.

Tehát lehet jól járunk egy ismeretlen nagybácsival vagy egy utóbb előkerült vagyontárggyal, de ez nem feltétlenül törvényszerű. Fontos, hogy minden ilyen helyzetben mérlegre tegyük azt, hogy mennyit nyerünk az örökség elfogadásával, illetve hogy jobban járunk-e ha visszautasítjuk azt.