Kamu ügyvédek, és a rossz útra tért valódiak 1. rész

Sajnos időről időre előfordul, hogy egy-egy ügyvéd nem tud ellenállni a rábízott, letétként kezelt pénzösszeg hívogató csábításának, és… hát… mondjuk ki, lecsap rá. Hallani a hírekben olyan esetet is, amikor jogi végzettséggel nem rendelkező személyek „ügyvédként” tevékenykednek, és olyat is, amikor már eltiltott ügyvédek nem tudnak leállni, és fusiban tovább praktizálnak.

Fontos leszögezni, hogy minden szakmában találunk olyan embert, aki a szakmai tudásával visszaélve követ el bűncselekményeket, vagy olyan csalót, aki valamilyen foglalkozásban járatos személynek adja ki magát. Gondoljunk csak arra, hány autószerelő segített már autótolvajoknak, vagy hány orvos élt már vissza receptfelírással stb. Szóval nem szabad elhamarkodott következtetést levonni abból, hogy egy-egy ügyvéd rossz útra lép, mert sajnos minden szakmában vannak becstelen emberek.

A napokban felreppent egy hír,

hogy egy jogász végzettségű személy Kecskeméten, lelépett a rábízott 170 millió forinttal. Bár mi is csak sajtóinformációkból tudunk az esetről, a cikkek alapján feltehetően nem is ügyvédről van szó. Ugyebár nem minden jogász ügyvéd, de minden ügyvéd jogász. Hogy a jogászokon belül milyen szakirányok vannak, és mit csinálnak az ügyvédek, alábbi cikkünkben olvashatja el.

He érdekli még pár jogi szakkifejezés, amit feltehetően helytelenül hisznek szinonimának, alábbi cikkünket ajánljuk.

Fontos elválasztani azokat az eseteket, amikor egy ügyvéd követ el bűncselekményt, és amikor valaki jogosulatlanul végez ügyvédi tevékenységet. Jelen cikkünkben azokat az eseteket vesszük górcső alá, amikor valaki nem jogosult ügyvédi tevékenységet végezni.

Jogosulatlan ügyvédi tevékenység

Tisztázzuk, hogy ki végezhet ügyvédi tevékenységet (pl. okiratszerkesztést, jogi képviseletet, jogi tanácsadást).

Ügyvédi tevékenységet ügyvéd, alkalmazott ügyvéd, ügyvédjelölt, kamarai jogtanácsos és jogi előadó, valamint európai közösségi jogász folytathat. Fontos megjegyezni, hogy egy ügyvéd bármely megbízója érdekében, míg egy kamarai jogtanácsos, és jogi előadó a saját munkáltatója érdekében végezhet ügyvédi tevékenységet. A jogvédelmi biztosítók jogtanácsosai a biztosítottak érdekében végezhetnek ügyvédi tevékenységet. Vagyis nem elég egy jogi diploma ahhoz, hogy ügyvédi tevékenységet végezzünk, hanem vagy ügyvédi praxis kell hozzá, vagy egy cég amelyik foglalkoztat minket jogászként.

Aki jogosulatlanul és üzletszerűen ügyvédi, szabadalmi ügyvivői vagy közjegyzői tevékenységet végez, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ez a zugírászat.

Szóval a kecskeméti esetre visszatérve, az illető, akit a cikkek jogászként említenek, feltehetően egy jogvégzett, ám saját ügyvédi praxissal, vagy alkalmazott ügyvédi státusszal nem rendelkező személy. Sajtóhírek alapján pénzügyi és jogi tanácsokkal látott el olyan embereket, akik komoly adósságot halmoztak fel. Megígérte, hogy rendezi az adósok hiteleit, segít a nehéz helyzeten, de a gyanú szerint az átvett pénzösszeget nem az adósságrendezésre fordította.

Az ügyben tehát nem csak jogászi tevékenység, hanem pénzügyi szolgáltatás is volt, amely szintén engedélyhez, és bejegyzéshez kötött, így emiatt is nyomoznak ellene.

A fentiek nem a legtipikusabb formái a jogászok által elkövetett bűncselekményeknek, de nem ritka, hogy valaki adósok kiszolgáltatott helyzetével él vissza. Jobb esetben van jogi végzettsége, de nem jogosult ügyvédi tevékenységet végezni, de olyan is előfordulhat, hogy valaki abszolút nem rendelkezik jogi végzettséggel. Mikor kapcsoljon be a vészcsengő?

Ha valaki azt ígéri,

hogy majd ő megszüntet minden végrehajtási eljárást, és minden adósságot simán elrendez, és azt kéri, hogy bízzuk rá a pénzt, kezdjünk el gyanakodni. Persze megoldható, hogy egy valódi ügyvéd az összes hitelezőnket megkeresi, és ajánlatot kér, hogy mennyiért engednének ki minket egy tartozásból, mennyiért járulnának hozzá a végrehajtás befejezéséhez, vagy szüneteléséhez, de ilyenkor minden levélváltásról tudunk kell. Elve ne bízzunk olyanban, aki anélkül kéri a pénzt a hitelek kifizetésére, hogy látnánk a hitelezők mit ajánlanak fel. Ha minden ajánlat beérkezik, akkor előfordulhat, hogy ügyvédi letétbe tesszük az összeget amíg a hitelezők mindegyikével meg nem állapodunk, de ez sem úgy működik, hogy csak átutaljuk a pénzt az ügyvédnek.

Ha egy ügyvéd letétbe vesz egy összeget tőlünk, azt külön letéti szerződés alapján teszi, és erre elkülönített letéti számlán kezeli. Vagyis, ha mindezek nélkül azt kéri valaki, hogy bízzuk rá a pénzünket, ne tegyük.

Szintén merüljön fel a gyanú, hogy valami nem kerek, ha az illetőnek, aki az ügyünk kezelését vállalja, nincs ügyvédi praxisa, nem alkalmazott ügyvéd, vagy nem egy jogvédelmi biztosító jogásza (aki a biztosítottak részére ügyvédi szolgáltatást nyújt). Ugyanis sajnos előfordul, hogy egy jogvégzett ember, egyéb munkái mellett, fusiban végez ügyvédi tevékenységet, ad tanácsokat, vállal képviseletet. Ilyenkor viszont nincs mögötte felelősségbiztosítás, tehát ha elront valamit, vagy eltűnik a pénzünkkel, sosem látjuk viszont az összeget. Míg egy ügyvéd, vagy egy jogvédelmi biztosító rendelkezik felelősségbiztosítással, és ha valamit elszúr, elveszít, elhagy, akkor kártalanítani fog minket.

Mivel a csalók sajnos rájöttek,

hogy mindenféle hivatalos praxis nélkül hamar lebuknak, gyakori forma lett az egyesület, vagy szövetkezet, amely jogi szolgáltatást ígér, de végül nem tesz semmit a tagokért. Nem véletlenül utaznak ezek a szervezetek az adósokra, hiszen egy kiszolgáltatott anyagi helyzetben lévő ember bármit megtenne, hogy szabaduljon. A jogvédelmi biztosítás például éppen ezért zárja ki a szolgáltatási körből a biztosítási szerződés megkötése előtt bekövetkezett jogvitákat, és az ügyféllel szemben támasztott jogos követeléseket. Hiszen a jogos követelésekkel szemben csodát tenni nem lehet, és olyan biztosítási eseményre, amely már bekövetkezett, szintén nem lehet biztosítást kötni. A biztosítás tehát kizárja ezeket az eseteket, nem véletlenük, így azon szervezetektől, amelyek csodát ígérnek már folyó végrehajtási ügyekben, tartózkodni érdemes.

A devizahitelek bedőlése miatt megszaporodtak azok az egyesületek, alapítványok, társulások, amelyek „kamu” segítséget ígértek az adósoknak. Ezek általában valamilyen tagdíjért ügyvédi segítséget ígértek, aztán vagy teljesítettek vagy nem.

Természetesen nem értendő ez azokra az egyesületekre, szervezetekre, amik összefogták az adósokat és összehozták őket valódi ügyvédekkel, esetleg vállaltak ebben anyagi szerepet is.

A valódi ügyvédek által elkövetett bűncselekményeket következő cikkünkben tárgyalkuk.