Kamu ügyvédek, és a rossz útra tért valódiak – 2. rész

Sajnos időről időre előfordul, hogy egy-egy ügyvéd nem tud ellenállni a rábízott, letétként kezelt pénzösszeg hívogató csábításának, és… hát… mondjuk ki, lecsap rá. Hallani a hírekben olyan esetet is, amikor jogi végzettséggel nem rendelkező személyek „ügyvédként” tevékenykednek, és olyat is, amikor már eltiltott ügyvédek nem tudnak leállni, és fusiban tovább praktizálnak.

Fontos leszögezni,

hogy minden szakmában találunk olyan embert, aki a szakmai tudásával visszaélve követ el bűncselekményeket, vagy olyan csalót, aki valamilyen foglalkozásban járatos személynek adja ki magát. Gondoljunk csak arra, hány autószerelő segített már autótolvajoknak, vagy hány orvos élt már vissza receptfelírással stb. Szóval nem szabad elhamarkodott következtetést levonni abból, hogy egy-egy ügyvéd rossz útra lép, mert sajnos minden szakmában vannak becstelen emberek. Az ügyvédek, orvosok, pszichológusok, könyvelők, lelkipásztorok és egyéb olyan foglalkozások, amelyek esetében az ügyfelek egyfajta kiszolgáltatottsággal fordulnak a szakemberhez, különleges bizalmat igényelnek, éppen ezért mély megbotránkozást kelt bármiféle bűnelkövetés.

A napokban felreppent egy hír, hogy egy jogász végzettségű személy Kecskeméten, lelépett a rábízott 170 millió forinttal. Bár mi is csak sajtóinformációkból tudunk az esetről, a cikkek alapján feltehetően nem is ügyvédről van szó. Ugyebár nem minden jogász ügyvéd, de minden ügyvéd jogász. Hogy a jogászokon belül milyen szakirányok vannak, és mit csinálnak az ügyvédek, alábbi cikkünkben olvashatja el.

Ha érdekli még pár jogi szakkifejezés, amit feltehetően helytelenül hisznek szinonimának, alábbi cikkünket ajánljuk.

Fontos elválasztani azokat az eseteket, amikor egy ügyvéd követ el bűncselekményt, és amikor valaki jogosulatlanul végez ügyvédi tevékenységet. Jelen cikkünkben azokat az eseteket vesszük górcső alá, amikor egy valódi ügyvéd követ el bűncselekményt.

Ügyvédek által elkövetett bűncselekmények

Sajnos sokkal nehezebb kiszúrni azt, ha egy valódi ügyvéd ver át minket, mintha olyan csaló próbálkozik, aki nem is jogvégzett, vagy ha jogvégzett is, nem jogosult ügyvédi tevékenységet végezni. Egy csaló ugyanis sokhelyen lebukhat már a tanácsadás, vagy a pénz átvétele során (pl. kinek a nevére kell utalni stb.) míg egy valódi ügyvéd esetében minden a legnagyobb rendben, a leghivatalosabb formában zajlik.

Ügyvédi tevékenységet ügyvéd, alkalmazott ügyvéd, ügyvédjelölt, kamarai jogtanácsos és jogi előadó, valamint európai közösségi jogász folytathat. Fontos megjegyezni, hogy egy ügyvéd bármely megbízója érdekében, míg egy kamarai jogtanácsos, és jogi előadó a saját munkáltatója érdekében végezhet ügyvédi tevékenységet. A jogvédelmi biztosítók jogtanácsosai a biztosítottak érdekében végezhetnek ügyvédi tevékenységet.

A kecskeméti esetben feltehetően jogosulatlan ügyvédi és pénzügyi tevékenységről volt szó. Ugyanakkor sajnos valódi ügyvédek is tudnak bűncselekményeket elkövetni. Azt hozzátenném, hogy az elektronikus letétkezelés, az ügynyilvántartás és sok egyéb modern intézkedés miatt, ma már nem olyan könnyű ügyvédként bűncselekményt elkövetni, és sokesetben nem éri meg kockáztatni egy életen át tartó ügyvédi praxis előnyeit, egy nagyobb összegért sem. Tehát reményeink szerint a modern rendszereknek hála, ez a fajta bűnelkövetés visszaszorulóban van.

A legtipikusabb példák az ügyvédi visszaélés, sikkasztás, a hamis magánokirat felhasználása, az intellektuális közokirat hamisítás, személyes adattal visszaélés, hamis tanúszásra felhívás, vagy hűtlen kezelés.

Tekintettel arra, hogy az ügyvédek gyakran kezelnek rájuk bízott pénzeket, amikor letétbe helyeznek náluk összegeket, sajnos előfordulhat, hogy valaki enged a kísértésnek, és eltulajdonítja. Márpedig a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik, sikkasztást követ el.

A sikkasztás tehát abban különbözik a lopástól, hogy az illető nem elveszi a pénzt, hanem azt rábízzák valamilyen okból. Jelen esetben pl. ügyvédi letétbe veszi. És ezt a pénzt tulajdonítja el később. A leghíresebb ilyen eset egy sztárokat is védő, ismert ügyvéd esete, aki a letétként kezelt pénzekből saját ingatlanokat vásárolt, illetve újított fel. Az adott ügyvédet jogerősen elítélték.

Előfordulhat ügyvédi visszaélés, amikor az ügyvéd, azért, hogy ügyfelének jogtalan hátrányt okozzon, hivatásából folyó kötelességét megszegi.

Gyakori lehet még

a hamis magánokirat felhasználása, amikor az ügyvéd egy visszadátumozott, esetleg hamis aláírást tartalmazó szerződést, vagy egyéb okból valótlan tartalmú magánokiratot nyújt be valaki bíróságra, földhivatalba, egyéb hatósághoz. A hamis magánokirat esetében az elkészítés még önmagában nem bűncselekmény, de ha azt bizonyítékként benyújtja a bíróságra, azzal már felhasználja. Az is ilyen tipikus eset, amikor az ügyvéd jópénzért belemegy abba, hogy elkészítsen, vagy ellenjegyezzen egy olyan okiratot, amelynek tartalmáról tudja, hogy nem valós, vagy a felek meg sem jelentek előtte, hanem hamis aláírások kerültek rá.

Előfordulhat, hogy az ügyvéd a pernyertesség érdekében valakit rá akar venni, hogy hamisan tanúskodjon. Ez életszerű helyzet, és szerencsére szintén bűncselekmény.

Az intellektuális közokirat hamisítás azt jelenti, hogy nem én magam készítem el a hamis közokiratot, hanem nyilatkozattal hozzájárulok ahhoz, hogy egy valótlan tartalmú közokirat készüljön el. Ilyen lehet, az, amikor az ügyvéd egy közjegyzői eljárásban szolgáltat valótlan adatot és így jön létre egy valótlan tartalmú közokirat.

Akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el. Tipikusan ilyen esetek a kiegészítő ügyvédi tevékenységek pl. társasházi közös képviselet, vagy a pénzügyi tevékenységek, esetleg bizalomi vagyonkezelés.

Az ügyvéd és az ügyfele közti kapcsolat egy rendkívül kényes, mély bizalomra épülő szerves együttműködés, ahol az ügyfél a legféltettebb titkait, bűneit, magánéleti problémáit bízza az ügyvédre. Éppen ezért óriási károkat tud okozni, ha valaki ezzel a bizalommal visszaél.

A fentiek alapján látható, hogy sajnos egy ilyen különleges szaktudással, mint ami az ügyvédeké, élni és visszaélni egyaránt lehet. Ugyanakkor minden szakmára igaz, hogy minél nagyobb a felelősség, és minél mélyebb a tudás, annál nagyobb kárt lehet vele okozni, és annál nagyobb a csábítás arra, hogy az ember visszaéljen a különleges hatalmával. És sajnos az olyan bizalmi alapú viszonyokban, mint az ügyvéd és ügyfele közti kényes kapcsolat, egy-egy ügyvéd kisiklása, becstelensége az egész szakmára árnyékot vethet.