A kényszerintézkedéseket többféle felosztás szerint tudjuk csoportosítani. A büntetőeljárásról szóló törvény megkülönbözteti a személyi szabadságot érintő kényszerintézkedéseket és a vagyont érintő kényszerintézkedéseket. Jelen írásban részletesen a személyi szabadságot érintő kényszerintézkedésekkel foglalkozunk.
Személyi szabadságot érintő kényszerintézkedések
A személyi szabadságot érintő kényszerintézkedések – amint a nevükből is kiderül – a személyi szabadsághoz, szabad mozgáshoz és a lakóhely/ tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogot korlátozzák. Ilyenek az alábbi kényszerintézkedések:
- Őrizet
- Távoltartás
- Bűnügyi felügyelet
- Letartóztatás
- Előzetes kényszergyógykezelés
A fentiek az őrizetet leszámítva bírói engedélyes kényszerintézkedések. Ez azt jelenti, hogy a nyomozási bíró engedélye szükségeltetik az elrendeléséhez, meghosszabbításához és megszüntetéséhez.
1.Az őrizet a terhelt, vagy a bűncselekménnyel megalapozottan gyanúsítható személy személyi szabadságának átmeneti elvonása. A következő esetekben rendelhető el a terhelttel, vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személlyel szemben:
- Tettenérés esetén, ha a személyazonossága nem állapítható meg
- Ha vele szemben személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés (a fenti csoportosításban 2-5. pontok) elrendelése valószínűsíthető
- Ha a tárgyaláson rendzavarást követ el.
Az őrizet időtartama legfeljebb 72 óra, amibe bele kell számítani az esetleges előzetes fogva tartást.
2.Távoltartás esetén a bíróság előírja, hogy a terhelt meghatározott személlyel ne lépjen kapcsolatba, illetve ettől a személytől tartsa távol magát. Ez nagyon sok esetben a büntetőeljárás tárgyát képező cselekmény sértettje. A sértett maga is indítványozhatja a távoltartás elrendelését.
A távoltartás céljának biztosítása érdekében a bíróság előírhatja, hogy a terhelt
- Meghatározott lakást hagyjon el és onnan maradjon távol, illetve
- A távoltartással érintett személy tényleges tartózkodási helyétől és az általa látogatott más helyektől maradjon távol
3.A bűnügyi felügyelet a terhelt szabad mozgáshoz és a lakóhely, illetve a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogát korlátozza. Bűnügyi felügyelet esetén a terhelt
- A számára meghatározott területet, lakást, egyéb helyiséget, intézményt vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhatja el
- Ezt a változatát korábban házi őrizetnek hívták
- Természetesen a terhelt ilyenkor elmehet bevásárolni, gyógykezelésre, dolgozni…
- Meghatározott helyeket, rendezvényeket vagy közterületeket nem látogathat
- Bizonyos időközönként rendőrségnél jelentkeznie kell
A fentieken túl további magatartási szabályok is előírhatók.
4.A letartóztatás a terhelt személyi szabadságának bírói elvonása a jogerős ügydöntő határozat meghozatala előtt.
Letartóztatás csak akkor rendelhető el, ha bizonyos okok miatt (a bűncselekmény jellege, a nyomozás érdekei, a terhelt személyi és családi körülményei, magatartása…) az elérni kívánt cél távoltartással, illetve bűnügyi felügyelettel nem biztosítható. Ez tehát a legsúlyosabb kényszerintézkedésnek minősül, az előzetes kényszergyógykezelést nem számítva.
A letartóztatás időtartama sávosan került meghatározásra, attól függően, hogy milyen súlyos bűncselekmény miatt van folyamatban eljárás. Legfeljebb egy évig tart, ha a terhelttel szemben három évnél nem súlyosabb és legfeljebb öt évig tart, ha a terhelttel szemben életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt van folyamatban eljárás.
Fontos, hogy a letartóztatást folyamatosan felülvizsgálják, a terhelt és védője, vagy az ügyészség indítványt tehetnek a megszüntetésére. Minden esetben a nyomozási bíró dönt. A bíró döntésével szemben fellebbezésnek van helye.
5.Az előzetes kényszergyógykezelés a kóros elmeállapotú terhelt személyi szabadságának bírói elvonása a jogerős ügydöntő határozat meghozatala előtt. Ez kizárólag bűnismétlés megakadályozása érdekében rendelhető el, ha megalapozottan feltehető, hogy a terhelt kényszergyógykezelésének van helye. A kényszergyógykezelésről alábbi írásban értekeztünk:
Az előzetes kényszergyógykezelést elmeorvosszakértő bevonásával 6 havonta felülvizsgálja a bíróság.
A vagyont érintő kényszerintézkedéseket részletesen következő cikkünkben tárgyaljuk.
Vissza a hírekhez
