Vagyon elleni bűncselekmények I.
A vagyon elleni bűncselekmények két csoportját ismeri jelenleg hatályos Büntető Törvénykönyvünk. Ezek a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények és a „sima” vagyon elleni bűncselekmények. Jelen kétr...
A cikk utolsó frissítésének időpontja: 2023. február 7. ( 653 napja)
Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.
Bizonyára mindenki átélte már legalább egyszer az életében azt a szituációt, amikor egy ismeretlen számról hívják, majd a hívást fogadva valamilyen terméket kívánnak számára értékesíteni. Ezek a hívások igen bosszantóak tudnak lenni, és sokszor az adott telefonszám letiltásával sem szüntethetőek meg, hiszen több, különböző számról is próbálkoznak a direkt marketing eszközével. Szintén bosszantó, amikor elektronikus levelesládánkat lepik el kéretlen levelek tömkelege, vagy amikor postai úton kapunk kéretlen leveleket. De mit tehetünk a bosszúságok csökkentése érdekében?
Sajnos még napjainkban is azt tapasztaljuk, hogy kevésbé figyelünk arra, hogy telefonszámunkat mikor, kinek és milyen céllal adjuk meg. Egy interneten történő regisztráció során szinte fel sem tűnik, hogy a regisztrációhoz, egy termék vagy egy szolgáltatás megrendeléséhez valóban szükséges-e telefonszámunk megadása is. Mint ahogy arra sem fordítunk elegendő figyelmet sajnos, hogy egy-egy internetes vásárlás során néhány jelölőnégyzet bepipálásával mihez is járulunk hozzá. Így néhány óvatlan kattintással igen könnyen hozzájárulunk személyes adataink kezeléséhez és felhasználásához úgy, hogy igazán fel sem tűnik számunkra. Ennek pedig sajnos egyenes következménye lehet, hogy a közeljövőben olyan hívásokat kapunk, amelyekben további termékek megvásárlására kívánnak rávenni, vagy éppen különböző kérdőívek kitöltésére kérnek minket.
Kevesen tudják, de minden direkt marketinget alkalmazó cég számára kötelező egy úgynevezett Robinson-lista vezetése. A lista elnevezése egyáltalán nem a véletlen műve: az ezen szereplő személyek olyannak számítanak az adott cég életében, mint akik egy lakatlan szigeten élnek. A lista lényege tehát, hogy az azon szereplő ügyfelek a cég számára nem elérhetőek, nem kereshetők meg sem telefonon, sem egyéb módokon.
A kéretlen hívások esetén tehát jó megoldást jelenthet, hogyha kérjük, az adott cég helyezze adatainkat Robinson-listára. Ezen kérésünket a cég köteles tiszteletben tartani, a továbbiakban az adott cég nem kereshet minket sem telefonon, sem e-mailben, sem postai úton. Sőt, a listára való felkerüléssel azt is elérjük, hogy adatainkat a jövőben ne adja tovább az adott cég. Bár sajnos még napjainkban is elképzelhető, hogy erre már kérésünk előtt sor került, egy idő után azonban tapasztalatunk szerint a marketing célú hívások szinte teljes mértékben megszüntethetőek. Amennyiben pedig a cég kérésünknek nem tesz eleget, úgy célszerű bizonyítható módon, postai tértivevényes levélben is felszólítani a vállalkozást arra, hogy adatainkat helyezze Robinson-listára, s erről kérjünk visszaigazolást is. Kérésünk figyelmen kívül hagyása esetén pedig végső esetben lehetőségünk van a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál panaszt tenni.
Telefonszámunkhoz hasonlóan e-mail címünket is hajlamosak vagyunk sajnos gondolkodás nélkül megadni. Ennek következménye, hogy sajnos előfordulhat, hogy kéretlen e-mail üzeneteket, úgynevezett spam üzeneteket kapunk. Jobbik esetben ezek pusztán ártatlan, marketing célú megkeresések, rosszabb esetben azonban komoly károkat is okozhatnak számítógépünkben, vagy akár az internetes csalások melegágya is lehet.
Szerencsére napjainkban a legtöbb levelezőprogram már igen hatékonyan szűri ezen üzeneteket és külön mappába is rendezi azokat. Egy-egy levél azonban átjuthat minden szűrőhálón, így érdemes óvatosnak és figyelmesnek lenni. Az egyértelműen kéretlen üzeneteket legjobb olvasás nélkül törölni. Ha pedig megnyitottuk a levelet, úgy mindig ellenőrizzük a levél feladóját, személyes és banki adatainkat pedig csak akkor adjuk meg, hogyha biztosak vagyunk abban, nem válunk csalás áldozatává. Amennyiben pedig például egy korábbi hozzájárulásunk miatt jogszerűen küldenek számunkra marketing célú megkeresést, ám a jövőben ilyet nem kívánunk kapni, úgy keressük a levélben azt a linket, ahol le tudunk arról iratkozni.
Kevésbé ismert tény, hogy a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából bizonyos feltételek teljesülése esetén kiadható lakcímünk, értesítési címünk. Erre akkor kerülhet sor, hogyha a kérelmező igazolja, hogy jogának vagy jogos érdekének érvényesítése érdekében, tudományos kutatás céljából, vagy közvélemény-kutatás és piackutatás megkezdéséhez szükséges minta céljából szüksége van. Természetesen ebben az esetben a kérelmezőnek igazolnia kell a felhasználás célját és jogalapját is.
Név- és lakcímadatunk kiadható továbbá akkor is, hogyha a Kormány által meghatározott ügyekben az általános politikai koordinációért felelős miniszter
céljából azt kéri.
Fontos azonban, hogy lehetőségünk van arra, hogy vagy elektronikus úton, az ügyfélkapun keresztül, vagy személyesen a kormányhivatalban eljárva megtiltsuk, hogy a fenti célok érdekében az adatainkat kiadják a nyilvántartásból. A jogszabály rendelkezik ugyanis arról, hogy az adatok kiadására irányuló kérelem teljesítését meg kell tagadni, ha
Fontos kiemelni azonban, hogy az adatok kiadásának letiltása nem eredményezheti azt, hogy hatósági eljárásokban ne legyünk „elérhetőek”, különböző hatósági eljárásokban a hatóságok akkor is jogosultak adataink megismerésére, hogyha mi magunk nem adjuk ahhoz hozzájárulásunkat.
A téma kapcsán nem mehetünk el amellett sem, hogy bizonyos esetben nem cégek, vállalkozások küldenek számunkra kéretlen üzeneteket, hanem magánszemélyek. Sok minden meghúzódhat ezen üzenetek mögött, gyakran egy volt házastárs, élettárs küld megszámlálhatatlan mennyiségű üzenetet volt párjának, avagy éppen valamilyen más, családi, személyes viszály áll a háttérben. Érdemes azonban tudni, hogy jelenleg hatályos jogszabályaink értelmében aki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetve mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, őt rendszeresen vagy tartósan háborgatja, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, zaklatást követ el, ami bűncselekménynek minősül.
Fontos tudni, hogy ilyen esetben 30 napon belül van lehetőségünk magánindítványt előterjeszteni, amennyiben az elkövető büntetőjogi felelősségre vonását kívánjuk. A zaklatás áldozatainak pedig ezzel kapcsolatosan alapvetően három szabályt kell betartaniuk: Ne válaszolj! Ne vágj vissza! És mentsd a bizonyítékot!
A kéretlen üzenetek, megkeresések sok bosszúságot okozhatnak mindennapi életünk során. A legtöbb esetben ugyanakkor van arra lehetőségünk, hogy a kéretlen reklámüzeneteket, megkereséseket megállítsuk és a jövőben ne kelljen bosszankodnunk azok miatt. Érdemes azonban tisztában lennünk jogainkkal és lehetőségeinkkel, máskülönben a kéretlen megkeresések akár jelentős kihatással is lehetnek életünkre.
A vagyon elleni bűncselekmények két csoportját ismeri jelenleg hatályos Büntető Törvénykönyvünk. Ezek a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények és a „sima” vagyon elleni bűncselekmények. Jelen kétr...
Korábbi cikkünkben a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények kategóriáját ismertettük. Jelen cikkünkben a vagyon elleni bűncselekmények másik nagy kategóriájával foglalkozunk, az „sima” vagyon elle...
Bár messze még a 2023-as szezon, az esküvői szolgáltatók lefoglalása már javában megkezdődött. Mindenki igyekszik minél jobb áron, minél professzionálisabb szolgáltatásra szerződni. Nyilván az, hog...
Kérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 2 napon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.
Kérdésem vanKérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 2 napon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.