Kifogások végrehajtási eljárásban

A végrehajtási eljárás a legvégső (és leghatékonyabb) eszköze annak, hogy a bíróságok (és a jogviták eldöntésére jogosult más szervek) határozataiban foglalt döntéseknek érvényt szerezzünk – vagy kellemetlenebb esetben - velünk szemben azoknak érvényt szerezzenek. Mivel ez az eljárás meglehetősen kellemetlen az adósra nézve, nem árt tudni, hogy milyen eszközök állnak az adós rendelkezésére a végrehajtó, vagy a végrehajtást kérő által megvalósított jogsértések esetén.

A végrehajtási eljárással kapcsolatos tévhitekről az alábbi két cikkemben írtam korábban: https://www.legitimo.hu/jogi-esetek-es-hirek/vegrehajtas-tenyek-es-tevhitek/ https://www.legitimo.hu/jogi-esetek-es-hirek/vegrehajtas-ujabb-tevhitek/

Ez az eljárás egy rendkívül hatékony eszköze a követelés érvényesítésének. Sokan csak akkor eszmélnek fel, amikor már (úgymond) „bekopogtat” náluk a bírósági végrehajtó. Tekintettel arra, hogy a végrehajtási eljárás már egy jogerős fizetési meghagyás, vagy ítélet alapján indul meg, a követelés jogalapjának vitatására lehetőségünk már nincs, és amúgy sem sok ütőkártya maradt a kezünkben. Ugyanakkor vannak lehetőségeink, hogy a bennünket érő jogsérelmeket orvosolni tudjuk.

A végrehajtási eljárásban hatékony eszköz lehet az adós kezében a végrehajtási kifogás, a kézbesítési kifogás, az elévülésre való hivatkozás (szakzsargonban: elévülési kifogás) és a felfüggesztés iránti kérelem. Ezen kívül végső esetben pert indíthatunk a végrehajtás korlátozására, vagy megszüntetésére.

Kézbesítési kifogás

Előfordulhat, hogy akár a keresetet, akár a fizetési meghagyást rossz címre (pl. korábbi lakcímünkre) kézbesítették, és így emelkedett jogerőre velünk szemben egy követelés. Tehát a megelőző eljárásban önhibánkon kívül nem tudunk ellentmondással élni, ellenkérelmet benyújtani. Ilyenkor valóban előállhat az a helyzet, hogy a végrehajtó felhívásakor értesülünk az egészről.

A kézbesítési kifogást a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül, a jogerős határozatot hozó bíróságnál, vagy közjegyzőnél kell előterjeszteni, és okirattal valószínűsíteni, hogy a kézbesítés nem volt szabályszerű, tehát a végrehajtást megelőző eljárásban nem volt módunkban nyilatkozatot tenni.

Minderre csak akkor hivatkozhatunk, ha önhibánkon kívül nem tudtunk nyilatkozni, mert pl. elköltöztünk arról a címről, ahová a fizetési meghagyást kézbesítették, de a posta mégis „nem kereste” jelzéssel küldte vissza a tértivevényt. Ha szimplán csak nem vettük át a levelet, akkor saját felróható magatartásunk okozta, hogy nem volt módunk reagálni, és a kifogásunkat elutasítják.

Tehát a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül kézbesítési kifogással élhetünk, és amennyiben helyt adnak neki, újra megnyílik a lehetőségünk az ellentmondásra, a végrehajtási eljárást pedig befejezik.

Végrehajtási kifogás

A végrehajtási kifogást sokan aduászként kezelik, pedig a legszűkebb körben van rá lehetőség. A végrehajtási kifogást a végrehajtónak a végrehajtási eljárás szabályait és a végrehajtási kifogást előterjesztő jogát vagy jogos érdekét lényegesen sértő intézkedése, illetőleg intézkedésének elmulasztása ellen terjesztheti elő a fél vagy más érdekelt. Nem minden jogsértés ellen lehet élni ezzel az eszközzel, csak ha olyan jogszabálysértés történik, amelynek a végrehajtási eljárás lefolytatására érdemi kihatása volt.

A kifogást a végrehajtó intézkedésétől számított 15 napon belül kell benyújtani a végrehajtónál, aki azt – a kifogásolt intézkedésre vonatkozó iratok másolatával együtt – 3 munkanapon belül továbbítja a végrehajtást foganatosító bíróságnak.

„Elévülési kifogás”

Ennek az eljárásnak a becsületes neve a Vht. 41.§. szerinti eljárás, de szakzsargonban csak elévülési kifogásnak hívjuk. A lényege, hogy az adós arra hivatkozik, hogy a követelést már megfizette, vagy az eljárás során, az idő múlása következtében elévült.

Az elvülést minden végrehajtási cselekmény megszakítja, tehát minden, amit a végrehajtó vagy a végrehajtást kérő a követelés behajtása érdekében tesz. A végrehajtási jog tehát akkor évülhet el, ha a követeléshez igazodó elévülési idő anélkül telt el, hogy végrehajtási cselekmény történt volna.

Ilyenkor a végrehajtó nyilatkoztatja a végrehajtást kérőt, hogy az elévülés (vagy korábbi teljesítés)  tényét elismeri-e. Sajnálatos módon előfordulhat, hogy egy teljesen egyértelműen bekövetkezett elévülést sem ismer el a végrehajtást kérő, és ezzel a visszaélésszerű joggyakorlással perre kényszeríti az adóst.

Ugyanis a Vht. 41. § szerinti eljárásban nem szüntethető meg a végrehajtás akkor, ha a végrehajtást kérő a teljesítés vagy elévülés tényét nem ismeri el, de az adós kérheti a bíróságtól az eljárás megszüntetését. Viszont ehhez pert kell indítania. Miért nyilatkozik így a végrehajtást kérő, ha tudja, hogy elévült a követelés? A végrehajtást kérő ilyenkor sajnos abban bízik, hogy noha az elévülés nyilvánvalóan bekövetkezett, az adós nem indít pert a végrehajtás megszüntetése iránt, mert nem áll rendelkezésére sem anyagi, sem szakmai háttér.

Végrehajtás felfüggesztése, megszüntetése, korlátozása

A fentieken túl kivételes esetben (ha az adós méltányolható körülményei indokolják) kérhető az eljárás felfüggesztése, legfeljebb hat hónapra. Ezt az adós csak akkor kérheti a bíróságtól, ha korábban nem róttak ki rá rendbírságot az eljárás során tanúsított magatartása miatt.

Amennyiben egyik kifogás és kérelem sem vezetett eredményre, az adós a végrehajtás korlátozása vagy megszüntetése iránt pert indíthat.

Mivel nagyrészt jogos követelésekről van szó, a végrehajtási eljárásban a fenti eszközök is csak ritkán képesek az adóst megszabadítani a kellemetlenségektől, de mindig megvan az esély, hogy a végrehajtást kérővel megállapodjunk, ha fizetési hajlandóságunk fennáll.