Kihez forduljak?

Életünkben ha akarjuk, ha nem, számtalan esetben előfordul, hogy a jog területére tévedünk. Elképzelhető, hogy azért, mert ingatlant kívánunk vásárolni, vagy azért, mert jogi lépéseket kell tennünk szomszédunk zavaró magatartása miatt. De szintén a jog területére tévedünk akkor, amikor elhatározzuk, végrendeletben rendezzük vagyonunk sorsát halálunk esetére, vagy éppen akkor, amikor egy közlekedési baleset után nem vagyunk elégedettek a biztosító által felajánlott összeggel. Ilyen és ehhez hasonló helyzetekben felmerül a kérdés, hogy mégis kihez, melyik szervhez vagy szervezethez fordulhatunk?

A közjegyzők

A közjegyzők gyakorlatilag pártatlan, független jogi szolgáltatást nyújtó személyek. A közjegyzőknek sokféle feladatuk van, és bizonyos fokig a bíróságok tehermentesítésében is szerepet vállalnak. Legfontosabb feladataik közé tartozik különböző közjegyzői okiratok készítése. Ilyen közjegyzői okirat lehet például egy banki kölcsönszerződés, egy ajándékozási szerződés, vagy egy házassági szerződés elkészítése. Közjegyzői okiratba lehet foglalni továbbá más jognyilatkozatokat is, például végrendeletet, tartozáselismerő nyilatkozatot vagy akár meghatalmazást is. A közjegyző ezen okiratok eredeti példányát megőrzi, így arról a későbbiekben másolat, kiadvány kérhető. Az eredeti okirat őrzéséről pedig különböző közjegyzői irattárak gondoskodnak. A közjegyző által kiállított okirat közokiratnak minősül, teljes bizonyító erővel bizonyítja azt, hogy a nyilatkozatot az okiratban szereplő személy megtette, mégpedig akkor, ott és olyan módon, ahogyan az a közokiratban szerepel. Bizonyos esetekben a közokiratok közvetlenül végrehajthatók, tehát nincs szükség külön bírósági eljárásra ahhoz, hogy az okiratban szerelők végrehajtását kérjék.

A közokiratok kiállításán túlmenően közjegyzők járnak el a hagyatéki eljárás során is. A hagyatéki eljárás két részre oszlik, a hagyaték leltározása a jegyzők feladatai közé tartozik, ám a hagyaték átadása már a közjegyzők feladata. Szintén a közjegyzők járnak el az úgynevezett fizetési meghagyásos eljárásokban. Ez utóbbi eljárások célja, hogy kisebb összegű, nem vitatott tartozás miatt ne kelljen a feleknek bíróság előtt, peres eljárást kezdeményeznie.

A felsoroltakon kívül a közjegyzők hatáskörébe egyéb feladatok is tartoznak, mint például egy polgári per előtt előzetes bizonyítási eljárás lefolytatása, vagy különböző letétek megőrzése.

Általánosságban tehát azt mondhatjuk, hogy közjegyzőhöz akkor kell és érdemes fordulni, hogyha valamilyen okirat vagy jognyilatkozat közokirati formába foglalása szükséges, vagy mi magunk így szeretnénk azt megtenni. Ezen túlmenően pedig közjegyzőkkel akkor találkozhatunk, hogyha valamilyen, jogszabályban előírt eljárás közjegyzői hatáskörbe tartozik. Ide sorolható a hagyatéki eljárás, valamint a fizetési meghagyásos eljárás.

A jegyzők

A jegyzők elsődleges feladatai közé tartozik az, hogy ők vezeti a polgármesteri hivatalt vagy a közös önkormányzati hivatalt. De ezen kívül a jegyzőknek fontos hatósági és törvényességi felügyeleti jogköreik is vannak.

A jegyzők kiemelt feladatai közé tartoznak bizonyos birtokvédelmi eljárások. Azokban az esetekben ugyanis, hogyha a birtoksértő a zavaró magatartását egy évnél nem régebb óta tanúsítja, úgy lehetőségünk van birtokvédelmi eljárást indítani az illetékes jegyző előtt. A jegyző ezekben az eljárásokban a birtoksértőt a zavaró magatartás tanúsításától eltilthatja, elrendelheti az eredeti állapot helyreállítását, illetve határozhat a felmerült károk, hasznok, költségek kérdéséről is.

A jegyzők feladatai közé tartozik a társasházak törvényességi felügyeleti eljárása is. Olyan esetben, hogyha azt észleljük, hogy egy társasház nem a jogszabályoknak megfelelően működik, ezt az illetékes jegyzőnél tudjuk jelezni. A jegyző ilyen esetben megvizsgálja a társasház működését és hiányosság, hiba esetén határozatot hoz annak megszüntetése érdekében.

A jegyzők feladata továbbá a talált tárgyak megőrzése is. Főszabály szerint ugyanis ha idegen dolgot találunk, úgy azt a jegyzőnek kell átadnunk, aki gondoskodik a tárgy megőrzéséről, tulajdonosnak vagy bizonyos esetekben a találónak történő átadásáról, értékesítéséről vagy megsemmisítéséről.

A mindennapi élet során a jegyzőkhöz jóval kevesebb ügyben kell fordulnunk, fő feladata ugyanis a polgármesteri hivatal működéséhez kapcsolódik. Birtokvédelmi eljárásban, illetve társasházakkal kapcsolatosan felmerülő probléma esetén azonban ő az a személy, akihez fordulni tudunk.

A Békéltető Testületek

A Békéltető Testületek alternatív vitarendezési fórumok, a fogyasztóknak és a vállalkozásoknak fogyasztói jogvitájuk bíróságon kívüli rendezésében tudnak segítséget nyújtani. A Testületek eljárásának fő célja, hogy a fogyasztói jogvita rendezése céljából egyezség jöjjön létre a felek között. Amennyiben ez nem sikerül, akkor az eljáró Testület a konkrét ügyben döntést hoz, amely ajánlás vagy kötelezés, ha a fogyasztói kérelem megalapozott, és elutasítást, ha a fogyasztói kérelem megalapozatlannak bizonyult. A Békéltető Testületek eljárása ingyenes, gyors és egyszerű az igénybevételük.

A bíróságok

A bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el, a jogviták megoldásának végső fórumai. A bíróságok döntenek büntetőügyekben, magánjogi jogvitákban, a közigazgatási határozatok törvényességéről, az önkormányzati rendeletek más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről, a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról és törvényben meghatározott egyéb ügyekben.

A bírósági eljárásokról ugyanakkor elmondható, hogy igénybevételük körülményes, az eljárások akár évekig is elhúzódhatnak, és viszonylag sok pénzt felemészthetnek. A bíróságokra éppen ezért érdemes úgy tekinteni, mint végső esetben igénybevehető eszközre.

Az ügyvédek

Az ügyvédek fő feladata, hogy hivatásának gyakorlásával – törvényes eszközökkel és módon – elősegítse megbízója jogainak érvényesítését és kötelezettségeinek teljesítését, valamint közreműködjön abban, hogy az ellenérdekű felek a jogvitáikat megegyezéssel intézzék el. Az ügyvédek számtalan feladatot látnak el, képviselik ügyfeleiket peren kívül, vagy éppen peres eljárásokban, beadványokat készítenek, okiratokat szerkesztenek és ellenjegyeznek, letéteket vesznek át, jogi állásfoglalásokat készítenek, szerződéseket készítenek és véleményeznek. Ügyvédhez minden olyan esetben érdemes fordulnunk, amikor bizonytalanok vagyunk abban, hogy pontosan mit is kellene csinálnunk a jog útvesztőjében.

Összefoglalás

A fentieken túlmenően számtalan szerv, hatóság létezik még, amellyel mindennapi életünk során kapcsolatba kerülhetünk. Ilyen például a rendőrség, ügyészség, vagy éppen a földhivatal. A hétköznapjaink során azonban leggyakrabban a fent említett személyekkel, szervezetekkel kerülünk kapcsolatba jogvitáink során. Éppen ezért érdemes tudni, hogy egyes esetekben kihez tudunk fordulni.