Vizsgáljuk meg a kisebbségi jogokat és igényérvényesítési lehetőségeket a gazdasági társaságok működésében!
A jogi személy létrehozásának szabadsága
Már a jogi személyek szabályainak elején fontos korlátot állít fel a Ptk. A jogi személy tagjai, illetve alapítói ugyanis az egymás közötti és a jogi személyhez fűződő viszonyuk, valamint a jogi személy szervezetének és működésének szabályozása során a létesítő okiratban eltérhetnek a Ptk. vonatkozó szabályaitól. Nem térhetnek el ugyanakkor, ha az eltérés a jogi személy hitelezőinek, munkavállalóinak vagy a tagok kisebbségének jogait nyilvánvalóan sérti, vagy a jogi személyek törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza. Megállapítható tehát, hogy a kisebbség érdekeit nyilvánvalóan sértő rendelkezés, ami szembe megy a Polgári Törvénykönyvvel, az semmis.
A legfőbb szerv összehívásának kezdeményezése
A gazdasági társaság azon tagja vagy tagjai, akik együttesen a szavazati jogok legalább öt százalékával rendelkeznek, kérhetik a társaság legfőbb szerve összehívását. Ha az ügyvezetés a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül nem intézkedik, akkor a bíróság hívja össze az ülést, vagy erre felhatalmazza az indítványozókat. Nem zárkózhat el tehát a gazdasági társaság egy-egy kérdés megvitatásától, amennyiben azt a tagok legalább 5%-a kéri.
Egyedi könyvvizsgálat kezdeményezése
Ha a társaság legfőbb szerve elvetette vagy nem bocsátotta határozathozatalra azt az indítványt, amely szerint az utolsó beszámolót, illetve az utolsó két évben az ügyvezetés tevékenységével kapcsolatos valamely gazdasági eseményt vagy kötelezettségvállalást ezzel külön megbízandó könyvvizsgáló vizsgálja meg, ezt a vizsgálatot a szavazati jogok legalább öt százalékával rendelkező tagnak vagy tagoknak a legfőbb szerv ülésétől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül benyújtott kérelmére a nyilvántartó bíróság a társaság költségére köteles elrendelni és a könyvvizsgálót kijelölni.
Igényérvényesítés kezdeményezése
Ha a társaság legfőbb szerve elvetette vagy nem bocsátotta határozathozatalra azt az indítványt, hogy a társaságnak valamely tag, vezető tisztségviselő, felügyelőbizottsági tag, továbbá a könyvvizsgáló ellen támasztható követelését érvényesítsék, a követelést a szavazati jogok öt százalékával rendelkező tagok a legfőbb szerv ülésétől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül a társaság javára maguk is érvényesíthetik.
A társasági határozatok bírósági felülvizsgálata
Ugyan a Ptk. nem kifejezetten a kisebbségvédelem témakörében tárgyalja, álláspontom szerint nagyon fontos kisebbségi fegyver a gazdasági társaság által hozott határozatok felülvizsgálatának lehetősége.
A tagok, vezető tisztségviselők és felügyelőbizottsági tagok kérhetik a bíróságtól a társasági határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik.
A határozat hatályon kívül helyezése iránti pert az arról való tudomásszerzést követő 30 napon belül, de egyéves jogvesztő határidőben lehet megindítani. Nem jogosult perindításra az, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, kivéve, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett.
A per megindításának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs, de a bíróság indokolt esetben kérelemre határozat végrehajtását felfüggesztheti.
Ha a határozat jogszabályt sért vagy a létesítő okiratba ütközik, a bíróság a határozatot hatályon kívül helyezi és szükség esetén új határozat meghozatalát rendeli el. Ha viszont a jogsértés nem jelentős, akkor a bíróság a jogsértés tényét állapítja meg.
Vissza a hírekhez
