Lakásbiztosítás – biztosítási események. Hogyan ne járjunk pórul?

Sokan, amikor megkötnek egy lakásbiztosítást, nem igazán olvassák el, hogy az általuk megkötött szerződés mely káresemények kapcsán jelent fedezetet. A legtöbb ember úgy áll a lakásbiztosításhoz, hogy „jól van az úgy”, legyen, ha kell és természetesen, ha bármi probléma adódik, mindenképpen fizessen a biztosító.

Aztán amikor baj történik, akkor jön rá az ember, hogy pontosan mi az, amire kiterjed a biztosítása és mi az, amire nem. Ilyenkor pedig jön a kérdés, hogy erre meg arra az eseményre hogy hogy nem terjed ki a biztosítás, hiszen a lakással összefüggésben keletkezett a kár. Míg a kötelező gépjármű felelősségbiztosításról külön törvény rendelkezik, addig a lakásbiztosítás nem egy kötelező dolog, bárki élhet nélküle, tehát törvényi kötelezettség nincs a megkötésére. Pont ezért a lakásbiztosítás kereteit teljes mértékben a biztosítási szerződés fogja megszabni, nincs olyan háttérjogszabály, amely kötelező jelleggel előírna egyes biztosítási események kapcsán fedezetet.

Lakásbiztosítás – Mi az a biztosítási esemény?

A lakásbiztosító azonban nem minden lakással összefüggő kárra terjed ki, hanem a biztosítási szerződés alapján megállapított biztosítási esemény bekövetkeztekor teljesít csak.

Minden biztosítási szerződésben fel vannak sorolva, hogy mely események bekövetkeztekor fizet a biztosító, ezt nevezzük biztosítási eseménynek.

A leggyakrabban bekövetkező lakásbiztosítási események az alábbiak:

Vízkár

Talán az egyik leggyakrabban bekövetkező biztosítási esemény, amikor csőtörés történik. Érdemes odafigyelni, hogy vízkár esetén a biztosítási esemény kizárólag a kijavítási munkákra terjed ki vagy a kifolyt víz által okozott egyéb károkra, illetve az elfolyt víz mennyiségére is.

Viharkár/ Felhőszakadás

Másik sláger biztosítási esemény a vihar okozta károk megtérítése az ingatlanon. Ami ennek kapcsán fontos, hogy a biztosítási szerződések szabályozzák, hogy mi minősül viharnak. Tehát attól, hogy esik az eső és erősebb a szél, amely miatt nekünk kárunk keletkezik, még nem biztos, hogy viharkárról beszélünk.

Ezekben az esetekben meghatározott szélerősségnek kell lennie, valamint felhőszakadás esetén meghatározásra kerül, hogy adott idő alatt mennyi esőnek kell leesnie, hogy az felhőszakadásnak minősüljön.

Amennyiben ilyen biztosítási eseményre hivatkozunk, érdemes előtte áttekinteni az adott napra mért meteorológiai adatokat, hogy valóban bekövetkezett-e a biztosítási esemény.

Sajnos, ha az értékhatárt nem lépi át a szél erőssége vagy leeső csapadék mennyisége, akkor a biztosító nem fog teljesíteni.

Ennek az a logikai oka, hogy ha az ingatlan egy kisebb mértékben csapadékosabb/szelesebb időjárást sem bír ki, amely egyáltalán nem mondható szélsőségesnek, akkor ott vélhetően statikai hiba van.

Másik mentesülési ok, ha például a kár azért keletkezik, mert a nyitva hagyott ablakon át beesik az eső. Ekkor hiába bizonyítjuk, hogy a biztosítási eseményhez szükséges feltételek (esőmennyiség, szélerősség) megtörténtek, mégsem fog fizetni a biztosító, mivel a kár bekövetkeztéhez a biztosított mulasztása vezetett.

Villámkár

A harmadik leggyakoribb a sorban a villámlás által okozott károk. A legtöbb esetben azonban nem konkrétan a villám becsapódásának elsődleges helyén történő kár a kérdéses, hanem az úgynevezett másodlagos károk.

Egy villám becsapódásánál ugyanis legtöbbször túlfeszültség keletkezik, melynek következtében több elektronikai árucikk is tönkre mehet.

Vannak olyan lakásbiztosítások, amelyek kiterjednek az ilyen jellegű károkra, de ebben az esetben is bizonyítani kell, hogy a túlfeszültség villámcsapás miatt következett be. Ezt szintén meteorológiai adatokkal lehet alátámasztani. Általában a szerződésben meghatározásra kerül, hogy milyen távolságban kell igazolni a villámcsapás tényét a káresemény helyétől és amennyiben ez sikerül, a biztosító teljesít.

Mivel egyes biztosítások külön meghatároznak túlfeszültségre vonatkozó biztosítási eseményt is, ezért érdemes áttekinteni a részleteket, hogy ilyen esetben mely biztosítási eseménybe tartozik a kárunk.

Sajnos megtörténhet az is, a villámkár kizárja túlfeszültség okozta károk megtérítését, míg a túlfeszültség, mint biztosítási esemény pedig a villámból eredő túlfeszültséget zárja ki. Így adott esetben a biztosított a két szék közül, a pad alá eshet.

Lakásbiztosítás – Bejelentés

A káresemény bejelentése során egyrészt fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy történt-e olyan biztosítási esemény, amelyre a biztosítási szerződésünk kiterjed és ha igen, azt tudjuk-e megfelelően bizonyítani.

Mikor biztosítást kötünk, ha a biztosítási eseményeket külön nem is, de a bejelentési határidőt mindenképpen bele kell vésni a fejünkbe. Általában a lakásbiztosítások többsége rendkívül alacsony (akár két munkanapos) bejelentési határidőt is meghatározhat.

Ez alatt nyilván a körülményeken nem célszerű változtatni, hogy a biztosító a szemle során az eredeti állapotot tudja megtekinteni. Természetesen ha ezzel további károkozás történne, akkor a biztosítottnak kell a káresemény helyét olyan állapotba hoznia, hogy az ne okozzon további károsodást. Tehát ha belecsap a villám a háztetőnkbe és lesz rajta egy nagy lyuk, akkor nem várhatom tétlenül, hogy a következő két napban az eső mossa a padlást, hanem meg kell tennem minden olyan szükséges intézkedést, amely a további károk bekövetkeztét elhárítja.

Ha esetleg bármilyen oknál fogva mégis kicsúsznánk a biztosító által megállapított határidőből, akkor sem kell rögtön megijedni.

Régebben vita volt azon, hogy ilyen esetben a biztosító mentesülhet-e, végül a Legfelsőbb Bíróság BH 1995.4.230 számú döntése mondta ki, hogy „Ha a káresemény késedelmes bejelentése ellenére a biztosítási eseménnyel kapcsolatos lényeges körülmények nem válnak kideríthetetlenné, a biztosító nem mentesül a fizetési kötelezettsége alól.”

Ha tehát körülményekből egyértelműen megállapítható a biztosítási esemény, a biztosítónak teljesítenie kell akkor is, ha a biztosítási szerződésben foglalt bejelentési határidő eltelt.

Károkról, amelyekre nem fizet a alkásbiztosító, itt olvashat.