Ön itt áll:
2023. január 17.
A cikk utolsó frissítésének időpontja: 2023. január 17. ( 625 napja)
Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tájékoztatása szerint összesen 7414 lakástűz keletkezett 2022-ben. Az idei év egyik első hírei között is egy lakástűz szerepelt: egy eltévedt tűzijáték okozott lakástüzet egy miskolci panelházban, amelynek indításával egy 16 éves fiatal fiút gyanúsít a rendőrség. Egy lakástűz azonban nem csak abban az épületben okozhat károkat, amelynek területén a lángok felcsaptak, a tűz és az oltás során is károsodhatnak a szomszédos ingatlanok is. Mit tehetnek a szomszédos, vétlen ingatlanok tulajdonosai? Élhetnek-e és kivel szemben kártérítéssel?
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rögzíti, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható.
A károkozás általános tilalmán túl is rögzíti a törvény, hogy a tulajdonos jogosult a dolgot használni és a dolog hasznait szedni, valamint viseli a dologgal járó terheket és a dologban beállott azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni. A tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédokat szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné.
A szükségtelen zavarás pontosan meghatározása nem olvasható ki a törvényből, az mindig a bíróság egyedi mérlegelési körébe tartozik. Az ebbe a kategóriába tartozó zavarás jogkövetkezményei megalapozhatnak akár nem vagyoni igényeket, birtokvédelmi igényt és károkozás esetén megtérítésre vonatkozó igényt. A szükségtelen zavarással okozott kárt a Polgári Törvénykönyv szerződésen kívül okozott károk szabályai szerint kell megítélni.
A lakástüzekkel összefüggő kártérítési igények megítélése során nagyon fontos, hogy tisztázott legyen, pontosan ki tehető felelőssé a tűz keletkezésért és mi okozta azt.
Egyértelmű a felelősség kérdése akkor, hogyha a tüzet valamilyen jogellenes, jól körül határolható cselekmény okozza, pl. egy nem szakember által bekötött gázkészülék meghibásodása. Ebben az esetben a kigyulladt ingatlan tulajdonosa felel a szomszédos ingatlanban keletkezett károkért is. Jobb esetben az ingatlan tulajdonosa rendelkezik olyan lakásbiztosítással, amely felelősségbiztosítási része alapján megtéríti a szomszédos ingatlanban keletkezett károkat. Amennyiben azonban ilyen biztosítással nem rendelkezik a tulajdonos, akkor a szomszéd közvetlenül a kigyulladt ingatlan tulajdonosával szemben is érvényesítheti kártérítési követelését.
Másként alakul a felelősség kérdésköre, hogyha a tüzet idegen, avagy épp ismeretlen személy jogellenes cselekménye okozza. Abban az esetben például, hogyha valaki felgyújtja az ingatlant és a tűz átterjed a szomszédos ingatlanra is, az okozott károkért a gyújtogató felel. Amennyiben a gyújtogató személy kiléte nem állapítható meg, a jogellenesség kérdése jön szóba. Ennek alapján ha a felgyújtott ingatlan tulajdonosának felelőssége semmilyen formában nem állapítható meg (pl. nem a jogszabályoknak megfelelő építkezés), a szomszédos ingatlant ért kárért sem tehető felelőssé. Ebben az esetben mind a felgyújtott, mind pedig a szomszédos ingatlan tulajdonosai saját káraikat viselik, illetve ha megfelelő lakásbiztosítással rendelkeznek, úgy annak szabályai szerint kérhetik káraik megtérítését.
A lakástüzek esetében azonban nem csak maguk a lángok tudnak jelentős kárt okozni, hanem az azok megfékezésére használt oltóanyag is. Különös társasházi lakások esetében fordulhat elő, hogy a szomszédos ingatlanok is jelentős károkat szenvednek a tűz eloltása alatt. Ezen károkkal összefüggésben tényként kell megállapítanunk, hogy a kárt a Katasztrófavédelem, mint tűzoltóság okozta, arra pedig a lángok eloltása érdekében feltétlenül szükség volt. Felmerülhet hát kérdésként, hogy vajon a tűzoltóság felelőssége megállapítható-e, hiszen a kárt az ő tevékenysége okozta?
A Polgári Törvénykönyv értelmében minden károkozás jogellenes, kivéve ha a károkozó a kárt szükséghelyzetben okozta. Szükséges és nem jogellenes károkozásnak minősül tehát minden olyan károkozás, amely mások életét, testi épségét vagy vagyonát közvetlenül fenyegető és más módon el nem hárítható veszély megszüntetése céljából okoznak. Mivel egy ingatlanban keletkezett tűz szükséghelyzetnek minősül, így az oltás során okozott károkért a tűzoltóság nem tartozik felelősséggel. A tűzoltóság felelőssége viszont megállapítható olyan esetben, amikor az oltáshoz nem szükséges tevékenység keretei között okoz kárt, például az oltás végezte után, elpakolás közben betöri a szomszédos ingatlan ablaküvegét.
A szomszédos ingatlan tulajdonosa mindazonáltal az oltással összefüggésben felmerülő költségeinek megtérítését is követelheti attól, akinek felelőssége a tűz keletkezéséért megállapítható.
A baj sajnos pillanatok alatt megtörténik, az ingatlan pedig jelentős értéket képvisel egy család vagyonában. Sajnos a legapróbb hibából is jelentős mértékű kár tud keletkezni, így érdemes olyan lakásbiztosítással rendelkezni, amely minél szélesebb körben nyújt segítséget akár az önhibából eredő károk esetére, akár abban az esetben, hogyha teljesen vétlenek vagyunk a bekövetkezett károkozásban.
Címkék:
Több vita is adódik az ingatlan bérleti jogviszonyokból eredően. Leginkább az elszámolással, a felek jogaival és kötelezettségeivel, valamint a bérleti szerződés megszüntetésének módjával összefügg...
Gyakori eset, hogy valamilyen ingatlannak nem egy, kizárólagos tulajdonosa van, hanem több. Ezt nevezzük közös tulajdonnak. Az esetek egy részében a közös tulajdon jogvitákat szül és ilyenkor merül...
Mindig igyekszünk felhívni rá az ügyfelek figyelmét, hogy a jogrendszer nem dolgozik szinonimákkal. Vagyis a jogtudományban – ahogy a többi tudományban is – ha valamit máshogy hívnak, az mást is je...
Több vita is adódik az ingatlan bérleti jogviszonyokból eredően. Leginkább az elszámolással, a felek jogaival és kötelezettségeivel, valamint a bérleti szerződés megszüntetésének módjával összefügg...
Gyakori eset, hogy valamilyen ingatlannak nem egy, kizárólagos tulajdonosa van, hanem több. Ezt nevezzük közös tulajdonnak. Az esetek egy részében a közös tulajdon jogvitákat szül és ilyenkor merül...
Mindig igyekszünk felhívni rá az ügyfelek figyelmét, hogy a jogrendszer nem dolgozik szinonimákkal. Vagyis a jogtudományban – ahogy a többi tudományban is – ha valamit máshogy hívnak, az mást is je...
Kérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 2 napon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.
Kérdésem vanKérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 2 napon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.
Vissza a hírekhez
