Lopáskár – nem fizet a biztosító?

Különböző biztosítótársaság különböző termékei tartalmaznak lopáskárra vonatkozó biztosítást. Ez biztosítási feltételektől függően vonatkozhat az eltulajdonított dolog értékére, vagy akár a lopással összefüggésben bekövetkezett minden vagyoni hátrányra, például a dolgot érintő megrongálódásokra.

Felmerül azonban sokszor – tipikusan például gépjárművek ellopása esetén – az a kellemetlen helyzet, hogy a lopás cselekményének elkövetőjét nem tudják azonosítani, azaz kilétére nem derül fény. A biztosítótársaságok pedig bizonyos esetekben a lopáskár mint biztosítási esemény bizonyítatlansága miatt elutasítják a kifizetést.

Vizsgáljuk meg, hogy a vonatkozó szabályozás milyen követelményeket támaszt ilyenkor!

Jogszabályi háttér  

Alapvetően a kiindulóhelyzet az eljárásjogi szabályok miatt, hogy a biztosítási esemény bekövetkezését a biztosítottnak, azaz a károsultnak szükséges hitelt érdemlően bizonyítani. Adott a szituáció, hogy ellopták az autónkat, megtettük a rendőrségi feljelentést, a nyomozásban viszont nem sikerül kideríteni, hogy ki volt az elkövető. Hogyan tudjuk bizonyítani, hogy lopás történt?

Mindenképpen javasolt a rendőrségi feljelentés megtétele. Enélkül ugyanis valóban jóval kevesebb jel fog arra utalni, hogy bűncselekmény következett be. Célszerű az észlelést követően azonnal a rendőrséghez fordulni és az esetlegesen rendelkezésre álló bizonyítékokat – potenciális tanúk, alkatrészek, nyomok – biztosítani a hatóság közreműködésével. Ha a feljelentést önmagában nem fogadja el a biztosító, akkor jelentkezik komplexebb probléma. Mihez köthetik ilyenkor a biztosítási szolgáltatás teljesítését?

A biztosítási tevékenységről szóló törvény (Bit.) rögzíti, hogy a biztosító a biztosítási szerződési feltételekben köteles meghatározni, hogy a biztosítási esemény bekövetkezése esetén milyen szolgáltatásokat és költségeket milyen okiratok bemutatása ellenében teljesít. Tehát mindig alaposan nézzük át a biztosító ÁSZF-ét, mert abban felsorolják azokat az iratokat, egyéb dokumentumokat, amik kellhetnek a biztosítási esemény bejelentéséhez. Ami abban nem kerül jelölésre, azt lényegében a biztosító nem követelheti a biztosítottól. (az általános szerződési feltételekről általánosságban írt cikkünket itt tekinthetik meg.

A Bit. azt is előírja, hogy a biztosító a szolgáltatása teljesítésének esedékességét csak olyan okirat bemutatásától teheti függővé, amely a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendő szolgáltatás mértékének meghatározásához szükséges. Szabálysértési eljárás jogerős befejezéséhez, illetve a büntetőeljárást véglegesen lezáró határozathoz nem kötheti a teljesítést. Ez a rendelkezés azért kulcsfontosságú, mert egy büntetőeljárás hosszú évekig is tarthat, ennek a kivárása aránytalan terhet róna a károsultra.

Érdekes kérdés az olyan ÁSZF-i megfogalmazás, ami egy általános kötelezettséget telepít a biztosítottra. Példának okáért „minden szükséges irat” bekérésre jogosítja a biztosítót. Az ilyen rendelkezés érvényessége tekintetében kétségek merülhetnek fel.

Az ítélkezési gyakorlat

A Kúria a Pfv. 20.797/2012/5. számú precedensértékű határozatában foglalkozott a kérdéssel. A döntés elvi tartalma a következőképpen foglalható össze: „a lopáskár bizonyításánál abból kell kiindulni, hogy a károsító cselekmény elkövetése nyilvánvalóan olyan körülmények között zajlik, hogy arról közvetlen bizonyíték alig állhat rendelkezésre, az elkövető kilétének felderítése hiányában az összes rendelkezésre álló bizonyíték egybevetése és a bizonyító fél előadásának hitelessége alapján kell állást foglalni abban a kérdésben, hogy a lopás ténye bizonyított-e”

A felsőbírósági esetjog szerint tehát ilyenkor az összes bizonyíték, valamint a peres felek előadásai alapján kell eldönteni, hogy a biztosítási esemény megvalósult-e. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a bíróság különösen, a teljesség igénye nélkül a következő adatokat, bizonyítékokat mérlegelheti.

• A felek nyilatkozatai, különös tekintettel a biztosított érzékelésére a lopás körülményeit illetően.
• Az esetlegesen rendelkezésre álló tanúvallomások, azok összevetése a felek nyilatkozataival
• A folyamatban lévő, vagy folyamatban volt büntetőeljárás iratanyaga
• Egyéb bizonyítékok (okiratok, fényképek, videófelvételek…stb.)

Összegzés

Hazánkban nincsen kiterjedt ítélkezési gyakorlata a lopáskárok miatti biztosítási jogvitáknak. Ugyanakkor a Kúria világos és egyértelmű döntést hozott. Ennek következtében a biztosító köteles teljesíteni a szolgáltatást, amennyiben az eset körülményeiből megállapítható bírósági mérlegeléssel a lopás megtörténte.