Magáncsőd Magyarországon

A tartozások fizetésének rendjét, a hitelezőkkel való megállapodást igyekszik elősegíteni a magáncsődről szóló törvény, de az adósság egy része alól is mentesülhet az adós, ha betartja az adósságrendezés szigorú szabályait.

Mi a törvény célja?

A törvény célja az eladósodott magánszemélyek adósságcsapdából való kikerülését célzó új jogintézmény, a magáncsődeljárás hazai jogrendbe történő bevezetése. Magáncsődvédelem alatt az adós és hitelezőik érdekeinek összehangolásával, állami felügyelet mellett valósul meg az adósságok rendezése, oly módon, hogy annak eredménye az adósságcsapdából történő kikerülés.

Ki kezdeményezheti az eljárást?

Magáncsődvédelmet az olyan adós kezdeményezhet, akinek vagyona és törlesztésre fordítható jövedelme nem elégséges a felhalmozott adósságával kapcsolatos törlesztési kötelezettségének teljesítésére. A magáncsődvédelem alatt úgy történik meg az adósságok rendezése, hogy az adós fizetési képességének helyreállítása a cél.

A magáncsőd eljárás szabályainak figyelembe kell venni, hogy méltányos legyen mind az adóssal, mint a hitelezővel, igyekeznie kell a felek között konszenzus kialakítását elősegíteni, meg kell követelje az adós fizetési fegyelmét, meg kell előtte a visszaéléseket (szankcionálnia is kell azokat). A sikeres adósságrendezési eljárás eredménye, hogy az adós adósságaitól megszabadulva kezdhet új életet, a hitelezők kiszámíthatóbb módon szerezheti meg követelésük meghatározott hányadát.

Mit jelent az adóst megillető csődvédelem az eljárásban?

Az adóssal szemben indított végrehajtás, valamint zálogtárgy kényszerértékesítése nem kezdeményezhető, illetve nem indítható. A folyamatban lévő végrehajtások és kényszerintézkedések felfüggesztésre kerülnek, de a foglalások hatálya fennmarad. Az összes hitelező csak az adósságrendezési eljárásban érvényesítheti követelését, illetve annak keretei között kap kielégítést. Az eljárás alatt az adós lakóingatlanára zálogtárgy-elkülönítést kezdeményezhet, amennyiben a jelzáloghitelező engedélyezi, illetve a többi adósság rendezése érdekében türelmi időt ad az adósnak a tőkerészletek megfizetésére.

Abban az esetben, ha az adós az adósságrendezési egyezséget vagy a bíróság határozatot betartotta, az afeletti tartozások alól a bíróság mentesíti, a mentesített összeget tehát később nem lehet tőle követelni. A csődvédelem és az eljárás időtartama legfeljebb 5 év (ez indokolt esetben kivételesen két évvel meghosszabbítható). Az átstrukturált hitelszerződések futamideje ezen időszakon túlnyúlhat.

Adósságrendezési eljárás ütemezése

A természetes személyek adósságrendezési eljárásának jogintézménye lépcsőzetesen került bevezetésre a hazai jogrendbe. Az első, átmeneti időszakban csak azok kezdeményezhettek adósságrendezési eljárás, akiknek a lakhatásul szolgáló ingatlana közvetlen veszélyben volt.

Ez az átmeneti időszak 2016. szeptember 30. napján véget ért, így 2016. október 1. napjától már mindazok az eladósodott természetes személyek kezdeményezhetik az adósságrendezési eljárást, akik az általános jogszabályi feltételeknek megfelelnek, és velük szemben nem állnak fenn a törvényben meghatározott kizáró okok.

Megkülönböztetünk bírságon kívüli és bírósági adósságrendezési (magáncsőd) eljárást

Bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás

Az egész jogintézményt azzal a céllal hozták létre, hogy a banki jelzáloghitel-adósoknak biztosítsanak kiutat az adósságcsapdából. Az ő esetükben a hitelszerződés felmondása, a lakóingatlanuk kényszerértékesítéséhez vezet, a törvény első lépcsőként bíróságon kívüli adósságrendezési eljárást is szabályoz.

A bíróságon kívüli eljárás tehát a jelzáloghitelező pénzügyi intézmény, mint főhitelező koordinálásával valósul meg. Az adósságrendezési eljárás megindítását be kell jegyezni a Családi Csődvédelmi Szolgálat által vezetett közhiteles nyilvántartásba.

Amennyiben a banki hitelek átstrukturálásával és a többi hitelező által fizetési könnyítések, fizetési átütemezések engedélyezésével az adósók már nincsenek rászorulva a további csődvédelemre, akkor a bírósági adósságrendezési eljárásra ezekben az esetekben már nem kerül sor.

Erre tekintettel az előzetes bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás alkalmas arra, hogy az adós hosszadalmas bírósági eljárás nélkül érje el a tartozásai átütemezését és az esetleges fizetési könnyítéseket vagy más olyan megoldást, amely a fizetési nehézségeit csökkenti.

Bírósági adósságrendezési eljárás

Ha nem lehetséges a bíróságon kívüli eljárás, vagy nincs olyan pénzügyi intézmény, aki főhitelezői minőségében vállalná a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás koordinálását, akkor az adósságrendezés az adós feletti állami felügyelet mellett, bírósági polgári nemperes eljárás keretében folytatódik.

Az adós mellé ekkor kirendelnek egy családi vagyonfelügyelőt, aki az adós és a hitelezők között igyekszik az egyezséget kialakítani. Erre vonatkozóan részletes feltételrendszert szabályoz a törvény.

Egyezségkötés hiányában a törvényben meghatározott követelményeket érvényesítő bírósági határozattal történik meg az adós vagyonának és jövedelmének a hitelezők közötti felosztása oly módon, hogy az adós és családja lakhatásához, mindennapi életviteléhez, az önálló vállalkozása folytatásához minimálisan szükséges vagyon és jövedelem az adós számára visszahagyásra kerül.

Az adósságrendezési eljárás lehetőséget biztosíthat a jelentősen eladósodott családok számára. Ennek alapfeltétele, hogy az adós törlesztőképességet tudjon igazolni, továbbá, hogy egyéb nagy értékű vagyontárgyának értékesítéséből származó bevételt a hitelezők számára adja át.

A magáncsőd eljárás alatt a bíróság feladatainak ellátását a Családi Csődvédelmi Szolgálat által kijelölt családi vagyonfelügyelők segítik. Feladatuk a bírósági döntéshozatal előkészítése, támogatása, az adós pénz- és vagyongazdálkodásának felügyelete, az adós esetleges visszaélései esetén eljárások kezdeményezése, a hitelezők számára a követeléseik nyilvántartásával, azok kezelésével kapcsolatos egyes feladatok ellátása, a magáncsőd-egyezség előkészítése, az egyezségkötési eljárás lebonyolítása, az egyezségben, illetve (sikertelen egyezségkötési kezdeményezés esetén a bírósági adósságtörlesztési határozatban) meghatározott vagyontárgyak jogszabályban szabályozott, ellenőrizhető, nyilvános értékesítése, az értékesítési bevétel hitelezők közötti felosztása.

Visszaélések büntetőjogi fenyegetettsége

A csődvédelem egy lehetőség, amivel nem lehet csalárd módon visszaélni. Az eljárás alatt szigorúan tilos a csődvagyon jogellenes elvonása, az adósságrendezésre felhasználandó jövedelem eltitkolása, a hitelezők és az eljárásban részt vevők jogellenes megtévesztése. Amennyiben az adós csalárd módon jár el az a csődvédelemből történő kizárását és büntetőjogi feljelentését jelentheti.

Ha a magáncsőd eljárás alatt az adós nagy összegű vagyonhoz vagy pénzösszeghez jut (pl. ajándékozás, öröklés, nyeremény révén) az a csődvagyonba kerül és a hitelezők kifizetésének fedezetét szolgálja.

Az adóst csak a csődegyezségben vagy bírósági adósságtörlesztési határozatban megállapított kötelezettségek végrehajtását követően és a törvényben meghatározott feltételek teljesítése esetén fogja a bíróság mentesíteni a fennmaradó tartozásai megfizetése alól, ezért az adós tehát érdekelt a csődegyezség betartásában. Az eljárás megszüntetését vagy befejezését követően az adós újabb csődvédelmet leghamarabb csak 10 év múlva kezdeményezhet.

A bírósági adósságrendezési eljárás elsődleges célja ugyancsak az egyezség létrehozatala az adós és a hitelezők között arról, hogy milyen újratárgyalt feltételekkel, fizetési könnyítésekkel történik meg az adósságok rendezése. Az egyezségi tárgyalásokat az adós mellé kirendelt családi vagyonfelügyelő szervezi, ő készíti elő a csődegyezségi javaslatokat is, ő folytatja le az egyezségkötési tárgyalásokat és foglalja annak eredményét jegyzőkönyvbe. A hitelezők és az adós között létrejött egyezséget a családi vagyonfelügyelő küldi meg jóváhagyásra a bíróságnak.

Ha az egyezség tartalma és annak létrehozása, dokumentálása megfelel a jogszabályi feltételeknek, azt a bíróság jóváhagyja. Az egyezséget jóváhagyó jogerős végzés tényét be kell jegyezni az adósságrendezési nyilvántartásba.