Magánindítvány köteles bűncselekmények

Vannak olyan bűncselekmények, amelyekben csak és kizárólag akkor kerül lefolytatásra büntetőeljárás, ha a meghatározott személy ezt indítványozza. Általánosságban a büntetőügyekről elmondható, hogy ha valaki bűncselekményről tudomást szerez, akkor a rendőrségen feljelentést tehet. Tehát ha tudomást szerzünk egy emberölésről, akkor arról bárki beszámolhat a nyomozó hatóságoknak, nem kell érintettnek lenni az ügyben.

Vannak olyan bűncselekmények azonban, ahol a jogszabály megköveteli, hogy meghatározott személyek dönthessenek arról, szeretnék-e, hogy az ügyben nyomozás legyen vagy sem. Ezeknél a bűncselekményeknél elengedhetetlen, hogy a jogszabály által meghatározott személy, magánindítvány útján kérje az eljárást, ugyanis ennek hiányában a büntetőeljárás megszüntetésre kerül.

A magánindítvány köteles bűncselekményeket három nagy csoportba lehet sorolni, a jogalkotó szándéka szerint.

Kis tárgyi súlyú bűncselekmények

Az első esetben azért szükséges a magánindítvány előterjesztése, mert a bűncselekmény csekély tárgyi súlya miatt, a jogalkotó meghagyja az érintettnek, hogy maga dönthesse el, szeretné-e az ügyben a büntetőeljárás lefolytatását.

Ilyen bűncselekmények például a könnyű testi sértés, rágalmazás, becsületsértés, kegyeletsértés, magántitok, levéltitok megsértése.

Vegyük például a rágalmazást vagy a becsületsértést. Szerintem nagyon sokan tudnak olyan példát mondani akár csak a saját életükből, amikor egy másik személy a becsület csorbítására alkalmas tényt állított róluk vagy ilyen tényt híresztelt. Hasonlóan nem ritka eset, ha valakiről a munkaköre ellátásával kapcsolatos becsület csorbítására alkalmas kifejezést használnak.

Az esetek nagy többségében ezek a bűncselekmények nem jutnak el a büntetőeljárásig, mivel sértetteknek általában kisebb gondjuk is nagyobb annál, mint hogy pár kelletlen szó miatt a rendőrségre, majd a bíróságra szaladgáljanak.

Természetesen, ha valaki sértve érzi a becsületét, akkor minden joga megvan ahhoz, hogy büntetőeljárás (enyhébb esetben szabálysértési eljárás) keretein belül felelősségre vonja az elkövetőt, de meg van annak is a lehetősége, hogy döntése szerint, ne foglalkozzon az üggyel.

A fenti példálózó jelleggel felsorolt ügyek, tehát olyan kis tárgyi súlyú bűncselekmények, ahol a jogalkotó meghagyja a döntést a sértetteknek, hogy akarnak-e foglalkozni az üggyel vagy sem.

Képzeljük csak el, azt a gyakori esetet, amikor a reggeli tömegközlekedésen, egy „napibolond” pár keresetlen szót ránk kiabál. Ezt általában már estére elfelejti az ember (én legalábbis). Ezért elég kellemetlen lenne, ha egy kedves utastársunk, akit mélyen érint, hogy velünk milyen megalázóan beszéltek, kihívná a rendőrséget, én pedig rohangálhatnék vallomást tenni egy olyan ügyben, amelyen én már estére túltettem magam. Szerencsére erre az én magánindítványom nélkül, másnak nincs lehetősége.

Magánindítvány – a sértett védelme

A magánindítvány köteles bűncselekmények másik kategóriája, ahol a jogalkotó a sértett védelme érdekében engedi, hogy maga dönthessen arról, ki akarja-e magát tenni egy büntetőeljárásnak.

Ilyen például a szexuális erőszak vagy a szexuális kényszerítés alapesete.

Egy ilyen nyomozás során, a sértettnek sajnos sokszor lelkileg újra át kell élnie a vele történt borzalmakat.  Az esetek nagy többségében az áldozatok orvosszakértői vizsgálatnak vannak alávetve, ahol gyakorlatilag a sértett testében kutatnak bizonyítékok után.

Tudom, hogy nagyon nyersen hangzik ez így leírva, de sajnos ez az igazság, mivel egyes perdöntő bizonyítékok máshogyan nem pótolhatók.

Bár a nyomozóhatóságok igyekeznek az ilyen jellegű ügyekben kímélni a sértetteket, de a bűncselekmény többszöri elmondása nem elkerülhető és legtöbb esetben az sem, hogy a sértett újra találkozzon az erőszaktevő elkövetővel.

Ezekben a bűncselekményekben többek között ezért is nagy a látencia, mert egyrészt a sértettek félnek, hogy nem tudnak elegendő bizonyítékot szolgáltatni a terhelt elítéléséhez, másrészt nem kívánják újra átélni a bűncselekmény borzalmait.

Ezekben az esetekben a sértettek védelme érdekében rendelkezett úgy a jogalkotó, hogy a döntés joga megmaradjon a sértettek kezében.

Kihangsúlyoznám, hogy fent említett két bűncselekménynek csak az alapesete olyan, amelyhez magánindítvány előterjesztése szükséges.

Ha a szexuális erőszakot vagy a szexuális kényszerítést például tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére, vagy hozzátartozója, nevelése, felügyelete alatt álló személy sérelmére követi el valaki, akkor az már a bűncselekmény minősített esetének számít, ebben az esetben pedig nem szükséges a sértett hozzájárulása a büntetőeljárás lefolytatásához.

Családi kapcsolatok

A harmadik nagy csoport a családon belül elkövetett vagyon elleni bűncselekmények.

Itt a jogszabály kifejezetten kiemeli lopást, rongálást, sikkasztást, csalást, az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalást, hűtlen kezelést, jogtalan elsajátítást és a jármű önkényes elvitelét.

Ha tehát valaki a szülei házából jogtalan eltulajdonítás szándékával elviszi az éveken át gondosan összegyűjtött, 200.000 Ft-ot érő Zsolnay porcelán készletet, akkor a szülők dönthetnek arról, hogy szeretnék-e, ha ezért a csemetéjüket elítélnék vagy megoldják az ügyet másképpen.

Hasonlóképpen, ha az unoka, a nagyszülők engedélye nélkül azért viszi el azok gépjárművét, hogy azt jogtalanul használja és erről a rendőrség véletlenül tudomást szerez, a nagyszülők magánindítványa nélkül nem indulhat meg a büntetőeljárás.

Ilyen esetekben a hozzátartozók és a családi kapcsolatok védelme érdekében a jogszabály megköveteli a magánindítványt.

Magánindítvány – eljárási szabályok

A magánindítvány hiánya a büntetőjogi felelősségre vonás szempontjából egy akadály és a hiány észlelése a büntetőeljárás megszüntetéséhez vezet. A magánindítvány hiányát bármely hatóság észlelheti, mind a nyomozóhatóság, mind az ügyészség, mind pedig a bíróság, így az eljárások bármely szakaszában helye van a megszüntetésnek.

Fontos a magánindítványra üldözendő bűncselekmények szempontjából, hogy a jogszabály igen szűk keretet szab annak, hogy milyen határidővel lehet előterjeszteni kérelmet. A magánindítványt attól a naptól számított egy hónapon belül kell előterjeszteni, amelyen a magánindítványra jogosult a bűncselekményről tudomást szerzett.

Fontos tehát tisztában lennünk azzal, hogy mely bűncselekmények üldözendők magánindítványra, hiszen ezekben az ügyekben a késlekedés sokszor a felelősségre vonásnak is akadálya lehet.