Magánrendezvények szervezése jogi szemmel

Ha nincs is mindannyiunknak tökéletes szervezési vénája, bármikor előfordulhat, hogy kisebb-nagyobb rendezvényt szervezünk – legyen az egy családi összejövetel, vagy egy több száz fős helyi közösségi program. Nem árt azonban tisztában lennünk néhány jogi körülménnyel a szervezés előtt és alatt.

A magánrendezvény fogalmát nem határozza meg jelenleg egy jogszabály sem – a koronavírus idején hatályban lévő veszélyhelyzeti rendeletek sem adtak pontos meghatározást, csak részletekben szabályozták a családi- és egyéb rendezvények tartásának kereteit. A szavak általános jelentése alapján, valamint a rendezvények biztosítására vonatkozó jogszabályokból azonban szerencsére jól körülhatárolhatóak az egyes összejövetelek közötti különbségek.

Magánrendezvény alatt a cikkben azt értjük, ha a résztvevők „meghívásos alapon” vesznek részt az eseményen, oda nem mehet be bárki. Amennyiben a szervező meghív száz embert, de a helyszínt pl. közterületen tartja és nem biztosítja az összejövetel magánjellegét, már megvan a lehetősége annak, hogy nyilvános rendezvényként bárki betérjen, a résztvevők száma pedig már elérje azt a küszöbértéket, hogy kötelező magatartási szabályokra figyelemmel kell hogy legyen a szervező.

A jelenlévők száma

Fontos szempont, hogy a szervező tisztában legyen a résztvevők pontos – vagy várható – számával. Egészségügyi személyzet biztosítása, megfelelő számú mosdóhelyiség megléte, a rendőrség vagy az önkormányzat felé történő bejelentés, a rendezvény zavartalan lebonyolításának biztosítása, tűzvédelmi intézkedések stb., ezek szükségessége és szintje mind attól függ, hogy a jelenlévő személyek elérnek-e egy bizonyos – jogszabályban meghatározott – számot?

Ez lényegtelen abból a szempontból, hogy zártkörű vagy nyilvános rendezvényről van szó, a „kulcsszámok” több jogszabályban is a 300 fő, 1000 fő. Több ezer fős tömegrendezvények esetében – ami ugyanúgy lehet egy magánrendezvény is, csak nem gyakori – sokkal komolyabb feltételeket támaszt a jogalkotó a rendezvényt szervezővel szemben.

A rendezvény jellege – engedély?!

Amennyiben zenés, táncos (magán)rendezvényről van szó és a résztvevők száma meghaladja az 1000 főt, az esemény lebonyolításához rendezvénytartási engedélyt kell beszerezni. Ha az engedélyezési folyamat során nem is kell bemutatnia, az engedély jogosultját terheli a felelősség azért, hogy a tevékenységekhez szükséges engedélyek és képesítések minden érintettnek meglegyenek.

Az engedélyt zenés-táncos rendezvények esetén a település jegyzője adja ki, az ügyintézési határidő húsz nap. Ha épületben tartják a rendezvényt, akkor az építmény üzemeltetője, szabadtéri rendezvény esetében pedig a rendezvény szervezője kell hogy írásban benyújtsa a kérelmet. A 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet részletezi, hogy a kérelemhez pontosan miket kell csatolni.

Amennyiben megadja az engedélyt a jegyző, nyilvántartásba is veszi a rendezvényt, amely az önkormányzat honlapján elérhető. Zenés-táncos rendezvénynél tehát az 1000 fő a mérőszám, ha pedig az esemény száma eléri a 300 főt, a tűzvédelmi előírásoknak már jelentősége lehet a rendezvény helyszínétől függően. A részletszabályokat az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló rendeletben találjuk meg.

Hova szervezzük a rendezvényt?

A résztvevők számán túl a szervező jogi kötelezettségét érinti az is, hogy hol tartja a rendezvényt. Épület, építmény esetében az ingatlan használatának jellege befolyásolja a rendezvénytartást a fenti OTSZ rendelettel összhangban (pl. kulturális központ, sportlétesítmény). Szabadtér esetében pedig nem mindegy, hogy magánterületről vagy közterületről van szó.

Amennyiben nem nagyszámú a magánrendezvény, de közterületen tartják, a rendezvény tartásáról az illetékes önkormányzatot előzetesen értesíteni szükséges. Lehet, hogy külön engedély nem kell bizonyos létszám alatt ahhoz, hogy programot szervezzenek közterületen, ez a helyi önkormányzattól függ, amely jogosult rendeletben meghatározni a közterület használatának kereteit. A terület használatának engedélyén felül többek között a zajszint megtartásának követelményeit, a rendezvény legkésőbbi befejezésének idejét is korlátozhatja saját hatáskörben az önkormányzat.

Ha magánterületre szervezik az eseményt, nagyobb a mozgástere a szervezőnek, de ilyenkor is figyelnie kell az általános polgári jogi szabályokra, a csendháborítás vagy egyéb szabálysértés megelőzésére.

A rendezvény konkrét jellege árnyalhatja a cikkben ismertetett szempontokat, arra törekedtünk, hogy alapvető jogi támpontokat adjunk a kisebb-nagyobb számú – elsősorban magánjellegű – rendezvények szervezése során azért, hogy ne érje se a szervezőt, se a résztvevőket semmilyen meglepetés.