A tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállás szabályairól korábban már részletesen értekeztünk, amit a következő linken tekinthetnek meg.
Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet hatálya a fogyasztói szerződésekre terjed ki. Tehát kizárólag fogyasztók – azaz a szakmájuk, önálló foglalkozásuk vagy üzleti tevékenységük körén kívül eljáró természetes személyek – élhetnek a rendelet adta jogokkal.
A rendelet a tartós fogyasztási cikkekre terjed ki, amit a jogszabály melléklete sorol fel. Ilyenek a teljesség igénye nélkül:
- 10 000 forintot elérő eladási árú háztartási készülékek
- 10 000 forintot elérő eladási árú villamos energiával működtetett konyhai kisgépek
- 10 000 forintot elérő eladási árú gázkészülékek
- 10 000 forintot elérő eladási árú motoros kerti gépek
- 10 000 forintot elérő eladási árú motoros kézi szerszámok
- 10 000 forintot elérő eladási árú közlekedési eszközök…
A jótállás időtartama
A jótállási kötelezettség időtartamát illetően lehet a leghangsúlyosabbnak tekinteni a friss módosításokat. Eszerint a jótállás időtartama:
- 10 000 forintot elérő, de 250 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén két év,
- 250 000 forint eladási ár felett három év.
A rendelet korábbi szabályai szerint ez 10 000 forintot elérő, de 100 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén egy év, 100 000 forintot meghaladó, de 250 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén két év, 250 000 forint eladási ár felett pedig három év volt. A háromsávos rendszert tehát kétsávossá alakult át és tízezer forintos vásárlás fölött rögtön 2 év a jótállás!
A határidő alapvetően a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadásával kezdődik. Nagyon fontos szabály, hogy a termék kijavítása esetén a jótállás időtartama meghosszabbodik azzal az idővel, amely alatt a fogyasztó a fogyasztási cikket a hiba miatt nem használhatta.
A jótállási szabályok lényegi tartalma
A jótállás intézményének a vizsgálata túlmutat jelen íráson, ugyanis a kellékszavatosság és a jótállás a Polgári Törvénykönyv fajsúlyos részét teszi ki, aminek terjedelmes szakirodalma és joggyakorlata van. Lényeg, hogy a jótállásra kötelezett köteles helytállni a hibás teljesítésért. A Ptk.-ban foglalt alapvető szabályokat lex specialisként egészíti ki a rendelet szabályozása. Ilyenek többek között az alábbiak:
- A vállalkozás köteles jótállási jegyet a fogyasztó rendelkezésére bocsátani olyan formában, amely a jótállási határidő végéig biztosítja a jótállási jegy tartalmának jól olvashatóságát. A jótállásból eredő jogok a jótállási jeggyel érvényesíthetőek, azonban a jótállási jegy elmaradása a jótállás érvényességét nem érinti. Ilyenkor ugyanis szerződés megkötését bizonyítottnak kell tekinteni, ha az ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot a fogyasztó bemutatja.
- A fogyasztó a jótállás iránti igényét választása szerint a vállalkozásnál és a vállalkozás által feltüntetett javítószolgálatnál közvetlenül is bejelentheti. A kijavítás során a fogyasztási cikkbe csak új alkatrész kerülhet beépítésre.
- Ha javításkor megállapítást nyer, hogy a termék nem javítható, a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket nyolc napon belül kicserélni. Ha a termék cseréjére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a vételárat nyolc napon belül a visszatéríteni.
- Ha a termék 3 sikertelen javítást követően ismét meghibásodik, a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket nyolc napon belül kicserélni. Amennyiben pedig a fogyasztási cikk kicserélésére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a vételárat nyolc napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.
- Ha kijavításra a kijavítási igény vállalkozás részére való közlésétől számított harmincadik napig nem kerül sor, a vállalkozás köteles a terméket nyolc napon belül kicserélni. Ha cserére nincs lehetőség, akkor köteles nyolc napon belül a fogyasztó részére a vételárat visszatéríteni.
Vissza a hírekhez
