Méhmagzat gyámja

A magzat élethez való joga gyakori téma a közéletben, hírekben, újságok hasábjain, és a politikában is. Nagy vitákat szül, ugyanakkor nem csak az élethez való jog az, ami felvetődhet egy megszületése előtt álló ember esetében. Ugyanis mi történik akkor, ha vagyoni érdekei merülnek fel, egy méhmagzatnak. Elsőre furcsának tűnik, de még meg sem született embernek lehetnek vagyoni vagy egyéb jogos érdekei. És ez olyannyira alapvető, hogy már a római jogban is előfordult olyan, hogy a méhmagzat érdekeinek képviseletére kirendeltek egy személyt.

A cikk legelején tisztázni érdemes, hogy a magzat jogképessége, élethez való joga nem lesz ezen cikk témája. Különösen azért, mert a bírósági gyakorlat szerint a méhmagzat gondnoka útján sem indíthat pert anyjával szemben, a terhessége megszakítására irányuló jognyilatkozata érvénytelenségének vagy hatálytalanságának megállapítása iránt. Ugyanis a méhmagzat esetében a gondnok/gyám (erre még kitérünk) rendelés elsődleges szerepe az, hogy a méhmagzatot élveszületés esetén ne érje vagyoni hátrány.

Tehát jelen cikkben kifejezetten a méhmagzat olyan jogairól, és azok védelméről lesz szó, amelyeket élveszületés esetén tud majd gyakorolni. (pl. tulajdonjog)

Na de akkor tisztázzuk, hogy gondnok vagy gyám?

A köznyelvben egyébként is gyakran keveredik ez a két szó, de a méhmagzat esetében ez nehezített pálya. A legkönnyebben úgy lehet megkülönböztetni a kettőt, hogy kiskorúnak gyámja van, nagykorúnak gondnoka.

Tehát amikor valakinek a szülei a cselekvőképességük korlátozottsága miatt arra szorulnak, hogy valaki helyettük kezelje az ügyeiket, akkor gondnokot jelölnek ki, és nem gyámot. Ne tévesszen meg senkit, ezt a gyámhatóság intézi.

Szintén gondnokról beszélünk, amikor valaki eseti jelleggel, egy adott ügyben vagy döntésben képvisel valakit, aki távolléte, vagy pillanatnyi állapota alapján nem tud saját érdekei védelmében fellépni.

Most akkor a méhmagzatnak gondnoka van, vagy gyámja?

Ha úgy vesszük, a döntés mindig egyedi ügyben merül fel (pl. adott örökség visszautasítása) és ezért a méhmagzat érdekének védelme általában nem állandó, hanem eseti jellegű. Erre pedig inkább az eseti gondnok a megfelelő kifejezés. Korábban a jogszabályok a gondnok kifejezést használták, pont emiatt. De a mai magyar jogszabályok (Ptk. és a gyámhatóságról szóló törvény is) a gyám kifejezést használják, ami logikus, hiszen a méhmagzat igencsak kiskorú. Ez nincs ellentétben azzal, hogy a méhmagzat gyámja inkább eseti jellegű, hiszen a gondnok is olyan jogkörben jár el az adott ügyben, mint a gyám.

Mi alapján rendelnek ki gyámot?

A magzat életét és egyben jogos érdekeit is védi a magyar jogrendszer, kezdve az Alaptörvénnyel, amely így fogalmaz: „Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg.”

A Polgári törvénykönyv szerint a gyámhatóság rendeli ki a gyámot (meglepő módon). A gyámhatóság – kérelemre vagy hivatalból – gyámot rendel a magzat részére, ha ez a magzat jogainak megóvása érdekében szükséges.

A gyámhatóságról szóló törvény szerint a gyámhivatal a méhmagzat érdekeinek védelmében a fenti, vagyis Ptk. szerinti esetben gyámot rendel ki. És akkor is így jár el, ha a születendő gyermek családi jogállásának teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal történő rendezése ezt szükségesé teszi. Pl. ha az apa nem tehet érvényes jognyilatkozatot, mert olyan elmeállapotban van, vagy kiskorú.

A magzat gyámjának a tevékenysége a születés időpontjáig terjed.

A gyámhatóság bármilyen módon tudomást szerez arról, hogy a magzat élveszületés esetén valamilyen őt érintő döntés miatt hátrányba kerülhetne, vagy érdekei sérülnek, köteles gondoskodni egy gyám kirendeléséről. Gyám rendelését a magzat szülője, nagyszülője, az ügyész és a jegyző kérheti.

Mi szükség van gyámra, ha nem az élethez való jog védelme?

Oké, hagyjuk a jogi fejtegetést. Ha nem a magzat élethez való jogának védelmében lép fel a gyám, akkor miért? Mi szükség van egyáltalán rá? Mikor lehet szükség arra, hogy egy magzat érdekében fellépjen egy idegen, amikor ott vannak a szülei? Nos ez a lényeg.

Előfordulhat olyan eset, amikor a magzat jövőbeli vagyoni érdekei pont a szülők magatartása miatt sérülhetnek. Nem feltétlenül arra kell gondolni, hogy a szülő szándékosan kárt akarna okozni a magzatnak, csak előfordulhat, hogy olyan joglemondó nyilatkozatot tesz, ami kihatással van a gyermeke jogaira is. (pl. visszautasít egy örökséget).

Sőt olyan is történhet, hogy a szülő nem képes döntést hozni, vagy valamilyen okból nem hozhat döntést a magzatot érintő ügyben. Előfordulhat, hogy a szülő cselekvőképtelen, és nem tud megtenni egy jognyilatkozatot, ami a magzatnak is érdeke volna. 

Ugyanakkor gyakori eset, hogy a szülő és a gyermek között jogilag érdekellentét van. A szülő törvényes képviseleti jogát korlátozó rendelkezéseket a magzat tekintetében is alkalmazni kell. Tehát ez azt jelenti, hogy az olyan eseteket, amikor a szülő nem képviselheti a gyermekét, a méhmagzatra is alkalmazni kell.

A szülő nem képviselheti a gyermekét olyan ügyben, amelyben ő maga, házastársa, élettársa, egyenesági rokona vagy az ő törvényes képviselete alatt álló más személy a gyermekkel szemben ellenérdekű fél.

A leggyakoribb előfordulása ennek öröklési ügyekben van, pl. ha az édesanya vissza akar utasítani egy örökséget. De bármilyen jogról való lemondás okozhat ilyen helyzetet, ha adott helyzetben, az élveszületés esetén később a magzatot is jogosítaná valamire.

Ez a rendkívül ritka és érdekes jogintézmény sokszor változott a történelem során, de azt minden civilizált jogrendszerben érezték, hogy a még meg nem született ember érdekei is sérülhetnek, és ő ilyenkor képtelen megvédeni magát, kiállni saját jogaiért. Ezért szükséges valamilyen jogi eszköz, amely orvosolja a problémát.