A jogos védelem típusai
Alapvetően kétféle jogos védelmet különböztetünk meg: a megelőző jogos védelmet és a jogtalan támadás elhárításához szükséges jogos védelmet. Mindkét típus célja az Alaptörvényben rögzített jog gyakorlati érvényesítése, amely kimondja, hogy mindenkinek joga van a személye és tulajdona ellen irányuló vagy azokat közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárítására.
A megelőző jogos védelem
A Büntető Törvénykönyv szerint nem büntetendő az a cselekmény, amely során valaki a saját vagy mások személye, illetve javai elleni jogtalan támadás megelőzése érdekében védelmi eszközt helyez el, feltéve, hogy ez az eszköz nem alkalmas élet kioltására, és a védekező mindent megtett annak érdekében, hogy ne okozzon sérelmet.
A megelőző jogos védelem alkalmazásának több feltétele van. Először is, a védekezőnek valamilyen védelmi eszközt kell telepítenie a jogtalan támadás megelőzése céljából. Bár a törvény nem határozza meg konkrétan, milyen eszközről lehet szó, példaként említhető a villanypásztor vagy egy hegyes kerítés. Az eszköz nem lehet halálos, tehát például magasfeszültségű áramot nem vezethetünk a kerítésbe. Ha az eszköz életveszélyes sérülést okoz, a védekező emberölés miatt felelősségre vonható.
Továbbá, ha a védelmi eszköz vétlen személynek okoz sérülést, a védekező felelős lehet gondatlanságból elkövetett testi sértésért vagy veszélyeztetésért. A bíróságoknak azt is vizsgálniuk kell, hogy a védekező mindent megtett-e a sérülések elkerülése érdekében. Ez magában foglalhat figyelmeztető táblák kihelyezését vagy más jelzéseket.
A jogos védelem másik formája
A Büntető Törvénykönyv szerint nem büntetendő az a cselekmény sem, amely a saját vagy más személye, javai vagy a közérdek ellen irányuló jogtalan támadás elhárításához szükséges. Ebben az esetben a támadásnak közvetlennek vagy közvetlenül fenyegetőnek kell lennie. Közvetlen fenyegetésről akkor beszélünk, ha az elhárítás későbbi lehetősége kizárt.
A jogos védelmi helyzet csak addig áll fenn, amíg a jogtalan támadás vagy a közvetlen fenyegetés tart. Ha a támadó felhagy a támadással, például elfut, a jogos védelmi helyzet megszűnik. Ha a védekező ezután üldözi és bántalmazza a támadót, már nem hivatkozhat jogos védelemre.
A bíróságoknak azt is meg kell vizsgálniuk, hogy a védekező cselekedete szükséges volt-e a jogtalan támadás elhárításához. Nem büntethető azonban az, aki ijedtségből vagy menthető felindulásból lépi túl a szükséges mértéket.
Szituációs jogos védelem
A Büntető Törvénykönyv bizonyos esetekben vélelmezi, hogy a támadás a védekező életének kioltására irányul. Ilyen esetekben nem szükséges vizsgálni, hogy a védekező cselekedete szükséges volt-e, hiszen a törvény előírja, hogy az élet kioltása is jogszerű lehet. Ilyen eset például, ha a támadást éjjel, fegyveresen, felfegyverkezve vagy csoportosan követik el, illetve ha a támadás lakásba való éjszakai behatolással történik.
Ha például valaki éjjel betör a lakásba, és a védekező leszúrja a támadót, aki emiatt életét veszti, a védekező jogos védelemre hivatkozhat, és mentesülhet a büntetőjogi felelősség alól.
Összefoglalás
A jogos védelem és a megelőző jogos védelem kérdései gyakran bonyolultak és sokrétűek. A bíróságoknak számos körülményt kell figyelembe venniük, és az esetek alapos vizsgálata szükséges. Sok esetben hivatkoznak jogos védelemre akkor is, amikor az nem indokolt. Általánosságban elmondható, hogy a büntetőjog keretei között mindenki számára lehetőséget biztosít a jog, hogy megvédje magát a jogtalan támadásokkal szemben, bizonyos korlátok között.
Vissza a hírekhez
