A kellékszavatosság minden olyan szerződés kapcsán terheli a feleket (magánszemélyeket és cégeket egyaránt) amelyben a felek kölcsönös szolgáltatással tartoznak egymásnak. Pl. valamit eladok, más meg kifizeti a vételárat. A hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozom, ami jogszabály szerint kötelezően fennáll.
A jótállás ezzel ellentétben egy ehhez hasonló, de kicsit más kategória. Jótállást előírhat a jogszabály (pl. tartós fogyasztási cikkekre) és vállalhat szerződésben az eladó. A jogalkotó a jótállást csak fogyasztói szerződésekre írja elő, nem mellesleg pedig annak időtartama függ a termék árától is. Jótállási idő alatt végig a jótállás kötelezettjét terheli annak bizonyítása, hogy a hiba a vásárlás után keletkezett, míg a kellékszavatosság esetében ez csak bizonyos ideig van így.
És akkor mi a garancia? A garancia a köznyelvben a jótállás szinonimája, de valójában a garancia inkább pénzügyi jogi fogalom (pl. bankgarancia). Ha fogyasztói szerződésekben valaki garanciális javítást kér, vagy a hirdetésben X év garancia szerepel, akkor jótállásra kell gondolni.
Térjünk vissza a kellékszavatossághoz.
Rendben van, mindenkit köt a kellékszavatosság, aki valamit elad, megvesz, szolgáltatást nyújt vagy akármilyen visszterhes jogügyletet bonyolít le. De meddig tart a kellékszavatossági idő? Mit lehet kérni ennek körében? Kinek kell bizonyítania, hogy a hiba rejtett hiba volt, és mikor keletkezett?
Meddig?
Amikor jelen sorok írója egy felújított telefont vásárolt az egyik szolgáltatótól, a kedves telefonos ügyintéző készségesen tájékoztatta, hogy bár felújított (tehát használt készülékről van szó) egy év szavatosságot vállal rá a cég. Még ki is hangsúlyozta, hogy mennyire rendes tőlük, mert amúgy erre nem kéne. Nem kötöttem bele, de azt nem árt tudni, hogy a kellékszavatosságról így rendelkezik a törvény:
Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén a fogyasztó kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított két év alatt évül el. Ha a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés tárgya használt dolog, a felek rövidebb elévülési időben is megállapodhatnak; egy évnél rövidebb elévülési határidő ebben az esetben sem köthető ki érvényesen.
Vagyis alapvetően a jogalkotó két év kellékszavatosságot ír elő fogyasztói szerződésekben, amit le lehet rövidíteni legfeljebb egy évre. A cég pedig kikötötte a legminimálisabbat, amit kiköthetett, és az ügyintéző arról próbált meggyőzni, hogy ez mekkora „jófejség”.
Vagyis akkor most két évig vállalnak garanciát kötelezően mindenre? Nem ne keverjük ide a jótállást. Magánszemélyek esetében a kellékszavatossági idő egy év, fogyasztói szerződésekben két év, ingatlanok esetében pedig öt év.
Ezidő alatt bármi baja van a terméknek, akkor kicserélik?
Nem! A kellékszavatosság olyan hibákra van kitalálva, amelyek megvoltak az adásvétel pillanatában, de nem voltak felismerhetőek. Mindkét kitétel fontos. Nem volt felismerhető, nem is kaptam tájékoztatást róla, és már megvolt az adásvétel pillanatában.
Kinek kell bizonyítani, hogy mikor keletkezett a hiba?
Ez kulcskérdés, mert a hiba megléte egy dolog, de a kellékszavatosság ugyebár a rejtett hibákért áll fenn, márpedig a hiba keletkezésének (és nem a felismerésének) időpontja a mérvadó. Vagyis az, hogy a hiba fennállt-e a vásárláskor. Ennek eldöntésére szolgál a hibás teljesítési vélelem.
Egy speciális rendelet alapján fogyasztói szerződésben, ingó adásvétel esetén egy évig kell vélelmezni, hogy a hiba megvolt az adásvétel pillanatában. Ez pedig felülírja a Ptk.-ban található fél éves időtartamot, de a hibás teljesítési vélelem ott is szerepel. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozásnak kell bizonyítania, hogy a hiba később keletkezett.
Ezután a határidő után, de még mindig a kellékszavatossági idő alatt (a második évben tehát) a fogyasztónak kell bizonyítania, hogy a hiba már megvolt az adásvétel idején.
Mit lehet kérni a kellékszavatosság körében?
Nos, nem bármit.
Kellékszavatossági igénye alapján a jogosult választása szerint kijavítást vagy kicserélést igényelhet, vagy az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti. Ezen kívül a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja. A jogosult a szerződéstől elállhat, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, annak nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.
Ha a kötelezett vállalná a kellékszavatosság teljesítését, de mi választásunk szerint áttérünk másik kellékszavatossági jogra (pl. kijavítás helyett magunk akarjuk megjavíttatni a terméket) az azzal okozott többlet költséget (drágább szerviz) nekünk kell állnunk.
Fontos kiemelni, hogy fogyasztó és vállalkozás közötti, ingó dolognak minősülő áru adásvételére, digitális tartalom szolgáltatására vagy digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződés esetén a hibát a kötelezett költségére maga nem javíthatja ki, illetve mással sem javíttathatja ki azt.