A végrehajtási eljárásban bevethető kifogásokról alábbi cikkünkben írtunk. Nem mindegy ugyanis, hogy elévülésre hivatkozunk, a kézbesítést akarjuk megtámadni, vagy pedig a végrehajtó jogsértő intézkedésével szemben kívánunk fellépni.
Könnyű persze haragudni a végrehajtókra, de gondoljunk csak bele, hogy mi lenne akkor, ha megnyerünk egy pert, és a másik fél akkor sem fizet. Mi sem örülnénk neki, ha az állam, a bíróság vagy akárki széttárná a kezét, hogy ez van, nincs mit tenni. A végrehajtó biztosítja azt, hogy a jogerős döntéseknek érvényt szerezzünk. A bírósági végrehajtó nem jogosultja a követelésnek, hanem akár állami kényszer útján is érvényesítheti a velem szemben jogerősen megítélt követelést. Neki a végrehajtás kérő jogos érdekeinek érvényre juttatása tehát a célja. Ugyanakkor tévedni emberi dolog. Mi van akkor, ha ezen cél elérése közben jogszabályt sért a végrehajtó?
Végrehajtási kifogás
A végrehajtási kifogást sokan aduászként kezelik, pedig a legszűkebb körben van rá lehetőség. A végrehajtási kifogást a végrehajtónak a végrehajtási eljárás szabályait és a végrehajtási kifogást előterjesztő jogát vagy jogos érdekét lényegesen sértő intézkedése, illetőleg intézkedésének elmulasztása ellen terjesztheti elő a fél vagy más érdekelt. Nem minden jogsértés ellen lehet élni ezzel az eszközzel, csak ha olyan jogszabálysértés történik, amelynek a végrehajtási eljárás lefolytatására érdemi kihatása volt.
A kifogást a végrehajtó intézkedésétől számított 15 napon belül kell benyújtani a végrehajtónál, aki azt – a kifogásolt intézkedésre vonatkozó iratok másolatával együtt – 3 munkanapon belül továbbítja a végrehajtást foganatosító bíróságnak. Ha az intézkedés később jutott a kifogást előterjesztő tudomására, a végrehajtási kifogás előterjesztésének határidejét a tudomásszerzéstől, kell számítani, amennyiben a kifogást előterjesztő a későbbi tudomásszerzés időpontját kellően igazolja. Ugyanez a helyzet akkor is, ha valaki akadályoztatva volt a kifogás benyújtásában (pl. kórházi kezelés alatt állt). Ezesetben az akadály megszűnésétől számít a 15 nap, ugyanakkor ezt az akadályt is igazolni kell.
A végrehajtó intézkedésétől számított 3 hónap eltelte után nem lehet kifogást előterjeszteni. Sajnos ezen határidő elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak.
A végrehajtó intézkedése ellen bármilyen címen előterjesztett megtámadást kifogásnak kell tekinteni. A kifogásban meg kell jelölni a kifogásolt végrehajtói intézkedést, és azt, hogy a kifogást előterjesztő az intézkedés megsemmisítését vagy megváltoztatását milyen okból, mennyiben kívánja.
A végrehajtó intézkedésével szembeni ismételt kifogásban új tény állítására, új bizonyíték előadására akkor kerülhet sor, ha az a kifogásolt intézkedésről való tudomásszerzést követően jutott az előterjesztő tudomására, feltéve, hogy az – elbírálása esetén – reá kedvezőbb döntést eredményezett volna, vagy ha az az intézkedés jogszabálysértő voltának alátámasztására irányul.
A végrehajtó intézkedésének elmulasztása esetén a kifogásban kérhető a bíróságtól a lényeges jogszabálysértés tényének megállapítását és a végrehajtónak az elmulasztott intézkedés elvégzésére – megfelelő határidő tűzésével – történő utasítása.
Amennyiben a kifogást elutasítják, a fellebbezést érdemes átgondolni, mert a nyilvánvalóan alaptalan fellebbezés miatt rendbírságot kaphatunk.
Tévhit tehát, hogy a végrehajtási kifogás mindenre jó, csak benyújtom és máris mindent helyrehoznak. A végrehajtási kifogásnak akkor van létjogosultsága, ha a végrehajtó megsértette az adós jogait, jogos érdekeit, vagy egyéb módon áthágta a jogszabályokat.
A végrehajtási eljárással kapcsolatos tévhitekről ebben és ebben a két cikkemben írtam korábban.
Vissza a hírekhez
