Mi várható a munkáshitelről?

Nagy sajtóvisszhangot kap a munkáshitel lehetősége, ami a fiatal munkavállalók és vállalkozók számára nyújt kedvező hitelkonstrukciót a pályakezdéshez. Egészen idáig csupán kormányzati tájékoztatók, interjúk és egyéb informálisnak nevezhető közlemények keringtek az online térben. November 13-án azonban megjelent a munkáshitel részletszabályairól szóló korányrendelet tervezete (a továbbiakban: tervezet), ami tartalmazza a teljes normaszöveget.

Fontos, hogy jelenleg a jogszabály még nem került kihirdetésre, az csupán tervezeti szakaszban van. Társadalmi egyeztetés keretében az érintett szervezeteknek november 21-ig volt lehetőség észrevételeket tenni. Tehát ezek a szabályok változhatnak még, de a törzsanyag minden bizonnyal benne van.

Vizsgáljuk meg a tervezet részletes tartalmát!

Igénybevételi feltételek

A legfontosabb kérdés értelemszerűen az, hogy ki és milyen előírások megtartásával veheti igénybe a hitelkonstrukciót. A tervezet először meghatározza a jogosult kört, majd a kölcsönszerződés igénylésének a részletes feltételeit.

Munkáshitelre jogosult a természetes személy, aki:

• magyar állampolgár
• a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy
• harmadik országbeli állampolgár, ha huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkezik, illetve
• a hontalan, ha a vonatkozó törvény alapján ilyen jogállásúnak ismerték el.

A munkáshitelre vonatkozó kölcsönszerződés megkötése akkor igényelhető, ha

• az igénylő betöltötte a 17. életévét, de még nem töltötte be a 26. életévét
• rendelkezik magyarországi lakcímmel,
• 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy a kölcsön iránti kérelem benyújtásának időpontjában és azt megelőzően legalább 3 hónapja folyamatosan társadalombiztosítási szabályok szerint biztosított

Látható tehát, hogy a tervezet 3 hónapos biztosítotti jogviszonyt (pl. munkaviszonyt) követel meg az igénylőtől. Ezért nem lehetséges például, hogy elhelyezkedjünk és másnap már igényeljük is a hitelt!

• az igénylő büntetlen előéletű,
• az igénylőnek nincs ötezer forintot meghaladó köztartozása,
• az igénylőnek nincs hiteltartozása, kevés kivételtől eltekintve
• az igénylő vállalja, hogy a hitel folyósításától számított legalább öt évig bejelentett magyarországi lakcímmel rendelkezik és dolgozik

Fontos tehát, hogy 5 éves „röghöz kötést” ír elő a jogalkotó a hitelért cserébe!

• az igénylő rendszeres, a hiteltörlesztését lehetővé tevő jövedelemmel rendelkezik,
• nem rendelkezik érvényes hallgatói, tanulói jogviszonnyal felsőoktatási intézményben és nem rendelkezik felsőoktatási intézményben szerzett oklevéllel

A diplomások tehát ki vannak zárva a konstrukcióból!

• Munkavállaló igénylő esetén heti munkaideje legalább húsz óra,
• A többi jogviszonyú igénylő (pl. vállalkozók) esetén jövedelme eléri, vagy meghaladja a heti húsz órás munkaviszonyban foglalkoztatottak átlagos jövedelmét.

További nem elhanyagolható kritérium, hogy a kölcsönszerződés csak olyan igénylővel köthető, akit a hitelintézet hitelképesnek minősít. Itt érdemes megjegyezni, hogy a kölcsönszerződést a hitelintézetekkel – jellemzően bankokkal – lehet majd megkötni.

Látható tehát, hogy részletes és kötött feltételrendszerért cserébe lehetséges igényelni a kedvező hitelt. A feltételek megléte pedig hatósági ellenőrzés keretében lesz vizsgálható. Mi van akkor, ha ezek a feltételek az igénylés ideje alatt megszűnnek? Fontos szankció, hogy amennyiben az igénylő nem rendelkezik belföldi lakcímmel, vagy – akár összeadva – 90 napot meghaladó mértékben nem rendelkezik társadalombiztosítási jogviszonnyal, akkor a kölcsöntartozás hátralévő összegére vonatkozóan a kamattámogatás megszűnik, a kölcsön ügyleti kamata a jelentős mértékben emelkedik és az addig igénybe vett kamattámogatást az arra való jogosultság megszűnését követő 120 napon belül egy összegben, a hitelintézet útján vissza kell fizetni a Kincstárnak

További feltételek

A kölcsön összege nem haladhatja meg a 4 000 000 forintot. A kölcsön folyósítására a egy összegben kerül sor. A kölcsön forintalapú, a törlesztése csak forintban történhet.

A kölcsön futamideje 10 év. A hitelintézet az előtörlesztésért a támogatott személyek terhére díjat és egyéb költséget nem számíthat fel.

A kamat mértéke a kamattámogatás időszaka alatt kötött, a tervezet maximalizálja a mértékét. A kamattámogatás a főszabály szerint a teljes futamidőre szól.

Ugyanakkor, a támogatott személy a kölcsön fennálló összege után a központi költségvetés javára a havonta fizetendő törlesztőrészlettel egyidejűleg – kezességvállalási díjat fizet. A kezességvállalási díj mértéke évente a kezességgel biztosított fennálló kötelezettség összegének 0,5%-a.

Konklúziók

Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy jelenleg egy tervezetről tudunk értekezni és nincs konkrét kihirdetett rendelet. Mindazonáltal a rendelkezésre álló szöveg elemzése alapján is megállapítható, hogy a hitelkonstrukció sok fiatal munkavállalónak és vállalkozónak kedvező lehetőség. Ugyanakkor érdemes fokozottan figyelni a feltételekre és azok betartására.