Ilyenkor sokszor felmerül az alpereseknél, hogy a bírósági tárgyalások, az ügyvédhez járkálás, a követelés érvényesítése során a felperes által előadottak, esetleg valótlan vagy bizonyítatlan tényelőadás végig hallgatása olyan stresszt, kényelmetlenséget okozott, amiért sérelemdíj jár. Sok esetben az alperesek a per során ügyvédi költségeket, szakértői költséget előlegeznek meg, amely nehéz helyzetbe hozza őket a pernyertességig.
Hogy egy jogos, vagy jogosnak vélt követelés érvényesítése milyen kockázatokkal és stresszel jár azt alábbi cikkünkben fejtettük ki.
Mi az a sérelemdíj?
„Akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért.” Ezt mondja ki a Ptk. – azaz a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény. A sérelemdíj a nem vagyoni sérelem ellentételezése. Mit jelent ez? Ugyanaz, mint a kártérítés? Nos nem. Sokan keverik a kártérítéssel, de a kártérítés egy konkrét vagyoni kár miatt kimutatható összeg. Vagyis: a kártérítés egy vagyoni kár megtérítését jelenti (pl. elszakadt ruha, összetört autó) míg a sérelemdíj egy nem vagyoni sérelem orvoslására szolgál.
Mikor jár sérelemdíj?
A sérelemdíj csak és kizárólag személyiségi jog megsértése esetén járhat. Tehát akkor, ha valaki megsérti valamelyik személyiségi jogunkat, amelyeket szintén a Ptk. nevesít. Tehát nem akármilyen jogunk megsértése esetén kaphatunk sérelemdíjat, és ezen kategóriákat nem értelmezhetjük önkényesen.
A sérelemdíjjal kapcsolatos tévhitekről alábbi cikkünkben írtunk.
Mikor nem jár sérelemdíj?
Sokan azt gondolják, hogy akármilyen kellemetlenségre, őket ért stresszre, konfliktusra, esetleg számukra ingerültséget, bosszúságot okozó helyzetre az a következő lépés, hogy sérelemdíjat követelnek. Pusztán azért, mert egy helyzet számomra kellemetlen volt, ingerültté, bosszússá tett, vagy akár valakinek a viselkedése engem megbántott, nem jár sérelemdíj.
Miért érzik az alperesek úgy, hogy kárpótlást érdemelnek az átélt kellemetlenségekért?
Ne becsüljük le a stressz hatását az életünkre, sem pedig a megoldatlan jogvita okozta kellemetlen, állandóan bennünk motoszkáló érzését. Már a pert megelőzően is bosszankodhatunk. A per során pedig gyakran kerülünk kellemetlen helyzetbe (pl. csendben végig kell hallgatnunk ellenfelünk legnagyobb hazugságait is). Ezen kívül a per tárgyától függően orvosi vizsgálatnak környezettanulmánynak, kellemetlen magánjellegű kérdéseknek tehetjük ki magunkat a bizonyítás során.
Mindezt adott esetben egy teljesen alaptalan követeléssel szembeni védekezés során kell átélnünk.
Ezek stresszhatása pedig annál erőteljesebb, minél becsületesebb, jólelkűbb, egyenesebb emberek vagyunk. Egy becsületes, egyenes, őszinte embert igenis megvisel, hogy bíróságon kell bizonygatnia igazát, aljas hazugságokat kell végig hallgatnia. Továbbá a per alatt a végeredménnyel kapcsolatos bizonytalanság érzése is jelentős. Nem mellesleg a megelőlegezendő költségek is hiányozhatnak a családi kasszából.
Miért nem jár mégsem sérelemdíj?
A fentiek ellenére azért, mert a felperes elveszítette a pert, még nem jár sérelemdíj az alperesnek a kellemetlenségekért. A költségeinek megtérítésére a bíróság kötelezni tudja a felperest, de más kötelességet nem tehet rá. Gondoljunk csak bele, ki merne pereskedni, ha egy vesztett per után milliós sérelemdíjat kéne fizetnie az ellenérdekű félnek.
Tegyük hozzá, hogy sokszor csak „banánhéjon” csúszik el a felperes, és annak ellenére, hogy igaza van, nem tudja megfelelően bizonyítani. Sőt sokszor az alperesek elzárkózása vezet a perhez, és bár mindenki tudja, hogy a felperes követelése jogos, mégsem sikerül azt perben érvényesíteni (pl. bizonyítékok hiánya, időműlás, alperes rosszhiszemű pervitele stb.) Szóval sok esetben igazságtalan lenne, ha csak azért, mert a felperes pervesztes lenne, sérelemdíjat kéne fizetnie.
Mikor járhat mégis?
Egészen más a helyzet, ha a felperes jóhírnevünket, becsületünket sértő magatartást tanúsít, túlmegy azon a határon, hogy a perben előadott tényállítását nem sikerül teljes mértékben bizonyítania, akkor járhat nekünk sérelemdíj emiatt. Vagyis, ha a felperes nyilvánosság előtt terjeszt rólunk valótlanságokat (pl. bírói döntés nélkül híreszteli, hogy tartozunk neki, megsértettük a jogait stb.) vagy esetleg a per során rágalmaz, megaláz, jóhírnevet sért, nyilvánvalóan valótlan állításokat fogalmaz meg a perben, akkor már megvalósul a személyiségi jog megsértése, és külön perben sérelemdíjat követelhetünk.
Vissza a hírekhez
