Nem mind arany, ami fénylik

Előfordulhat, hogy különleges akció keretében valamilyen hihetetlenül jó áron sikerül egy termékhez jutnunk. Csábító lehet, amikor egy terméket feleannyiért hirdetnek, mint korábban, pláne, ha ennél is olcsóbb, és a töredékébe kerül a korábbi árának. Ilyenkor azért mindig kapcsoljon be a vészcsengő, mert lehet, hogy csalásról, vagy egyszerű hibáról van szó. Sokan örülnek, hogyha ilyen lehetőségre lecsapnak, mert azt gondolják, hogy a kereskedő kénytelen lesz a hibás összegért eladni a terméket, vagy a szálloda két fillérért fogja őket elszállásolni egy luxuslakosztályban. Ennek pedig keserű ébredés a vége, mert vagy egy egyszerű hiba okozta a rosszul feltüntetett árat, amit a vállalkozás korrigálni fog, vagy lehet, hogy csalás áldozatai lettünk.

Nade mik az intő jelek arra, hogy hiba merülhetett fel? És ha a kereskedő hibázott, miért nem adja a meghirdetett áron a terméket? Van olyan eset, amikor mégis olcsóbban kell adnia? Milyen jele van annak, ha egy csalással állunk szemben?

Haladjunk szépen sorban, mert néha lehet szerencsénk is. Vak tyúk is talál szemet.

Mikor hihetünk a szemünknek? 

Általában akkor lehet valós az ár, ha valamilyen promóció keretében találkozunk vele, de ez biztosan fel fog tűnni. Ha nem hirdetik ezerrel, nem tolja az arcunkba a kereskedő, hogy miért adja ilyen olcsón, akkor már gyanús, hogy hibáról lehet szó. Persze előfordulhat, hogy valamilyen akció, leértékelés vagy egyedi ajánlat miatt töredék áron jutunk hozzá valamihez, de ilyenkor mindig feltüntetik, hogy ez az ár miért annyi, amennyi.

Mikor kapcsoljon be a piros lámpa?

Egyáltalán nem mindegy, hogy tévedésről, vagy csalásról beszélünk.

Azt gondoljuk, hogy a csalást nehezebb kiszűrni pedig, ha a keresés első lépéseinél teszünk ellene, akkor könnyebb dolgunk van. Mindig legyen gyanús, ha az adott weboldalt, ahol azt a remek árat találtuk, nem ismerjük, sosem használtuk, és ismerőseink sem ajánlották. Nagyon nem mindegy, hogy egy világhírű szálláskereső oldalon találunk nevetségesen alacsony árat, vagy a tutinemverlekat.hu vagy a nemvoltambörtönben.com oldalon. Ha nincs az oldalon Üzletszabályzat, az üzemeltető cégnek a neve, elérhetősége (vagy a rákeresve a cégnyilvántartásban már felszámolás alatt áll), ha sehol egy adatvédelmi tájékoztató, vagy egy ÁSZF, akkor már sejthetjük, hogy gondok lesznek. Ha az oldalra keresve nem találunk semmilyen értékelést, vagy csupa kamu profil, helytelen magyarsággal írt értékelését dobja ki, már megint gyanús a dolog. Szintén legyen intő jel, ha fordítóprogramos magyarsággal írt bemutatkozó, vagy így összefércelt adatvédelmi szabályzat, üzletszabályzat vár minket.

Tehát már eleve legyen gyanús minden webshopos rendelésnél, szállás foglalásnál, jegyvásárlásnál, ha magát a weboldalt nem ismerjük, és le sem tudjuk ellenőrizni.

Sajnos, ha egy csaló vett rá minket, hogy egy kihagyhatatlan ajánlat keretében kifizessünk valamit, akkor a pénzt polgári peres úton szinte lehetetlen lesz visszaszerezni. Hiába van igazunk, hiába küldünk felszólítást, vagy pereskedünk, ezek az emberek, cégek fel vannak rá készülve, hogy rajtuk egy fillért se tudjon behajtani a végrehajtó. Ilyenkor a feljelentés, és a büntetőeljárásban benyújtott polgári jogi igény segíthet.

Általában a híresebb, régóta megbízhatóan üzemelő webshopok, vagy utazással kapcsolatos weboldalak esetében tévedés állhat annak hátterében, ha fillérekért hirdetnek valamilyen terméket, szállást, jegyet. Hacsak nincs valami különleges promóció ugyebár. Tehát ilyen oldalakat böngészve akkor kapacsoljon be a fejünkben a riasztó, ha a többi termékhez, szálláshoz, jegyhez képest az egyik feltűnően alacsony áron van meghirdetve. Vagy ha hirtelen minden ár a töredékévé válik annak, amit reálisnak tartottunk.  Ezekben az esetekben sanszos, hogy valamilyen hiba merült fel.

Akkor a leginkább feltűnő, ha egy-két termék esetében van hiba, hiszen ekkor könnyű összehasonlítani a többi hasonló termék, szállás, vagy jegy árával, de előfordulhat, hogy a weboldal minden egyes meghirdetett árát elszúrja valamilyen programhiba.

Leggyakoribb hibák

A leggyakrabban az szokott előfordulni, hogy a program levesz egy két tizedesjegyet az árból, és 100.000,- Ft helyett 10.000,. vagy 1.000,- Ft áll az árcetlin.

Olyannal is találkozhatunk, hogy az Eurót, vagy a Dollárt elfelejti átváltani, és 35,- Ft/éjszakért találunk szállást a tengerparton, vagy 100 Euró helyett 100 Forintért vehetjük meg kedvenc csapatunk mezét.

Keserű csalódás

Sokan gondolják, hogy ha sikerült 100 Forintért lecsapni egy jó kis Manchester United mezre, vagy 70 Forint/éjszakáért lefoglaltak egy szállást, akkor a kereskedő, vagy a szállásadó kénytelen lesz a szolgáltatást a meghirdetett áron adni nekünk. Édesapám is mindig elsüti a boltban azt a poént, hogy ha valamin nincs kint az árcetli, akkor ingyen van. De tényleg így volna ez? Ha a kereskedő ennyiért hirdette, akkor ennyibe kerül?

Nos nem egészen. Persze minket fogyasztóként védenek a szabályok a vállalkozásokkal szemben, és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattól tartózkodniuk kell a vállalkozásoknak, de nekünk is észnél kell lennünk.  A nyilvánvalóan téves árakat tudatos fogyasztóként eljárva nekünk is fel kell ismernünk. Ha 100.000,- Forintért árulnak egy vadonatúj BMW-t, akkor nem hihetjük, hogy ezért az összegért megvásárolhatjuk az autót. Ugyanez a helyzet, ha párezer forintos áron kapunk meg egy vadonatúj, márkás, eredeti sportfelszerelést, vagy fillérekért mehetünk egy ötcsillagos tengerparti szállodába.

A fogyasztóvédelmi törvény is átlagosan tájékozott, körültekintő fogyasztóként kezel bennünket, és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot szabályozó jogszabály is azt mondja, hogy az összes körülmény figyelembevételével kell megállapítani azt, hogy a hirdetés megtévesztő volt-e vagy sem. Tehát nem elég azt nézni, hogy milyen ár volt kiírva, hanem a kontextust is figyelni kell.

Példa: ha egy irreálisan alacsony ár mellett egy hirdetés is szerepel, amely azt sugallja, hogy különleges árkedvezmények várnak minket, akkor ez így együtt már sokkal inkább alkalmas a fogyasztók megtévesztésére, mintha szimplán a termékek közt böngészve találunk egy százforintos márkás futócipőt.

Vagyis tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnál azt fogják vizsgálni, hogy az eset összes körülménye (hirdetés szövege, képek, átlagos piaci árak) alapján, az adott hirdetés alkalmas volt-e arra, hogy egy átlagosan tájékozott, körültekintő fogyasztót megtévesszen.

Ugyanez igaz akkor is,

ha elküldjük a vételi szándékunkat és visszaigazolják a vásárlást, vagy szállás esetében a foglalást, hiszen ez egy automatikus rendszer, amiben felléphet hiba. Ugyanakkor a vállalkozásnak, amint felismeri a hibát, vissza kell utasítania a megrendelésünket, és tájékoztatnia kell minket a hibáról.

Ha egy szálloda automatikus rendszere visszaigazolja az irreálisan alacsony áron történő foglalásunkat, az még nem jelenti azt, hogy ezen az összegen ki kell adniuk a szobát nekünk. De tegyük fel, hogy rutinosak vagyunk, érzékeljük az alacsony árat, és írásban kérjük a szállodát, hogy erősítsék meg, hogy tényleg napi ezer forintért alhatunk náluk. Amennyiben erre visszaír a szálloda egyik alkalmazottja, hogy a rendelésünket megerősítették, természetesen a feltüntetett ár helyes, akkor már ilyen könnyedén nem visszakozhatnak. Ilyenkor jó esély van rá, hogy márkavédelmi okokból a meghirdetett áron, vagy valamilyen nagy kedvezménnyel pihenhetünk náluk majd. Ha az alkalmazott hibázott, akkor a munkáltatója vele elszámol az okozott károkért.

Ha mégis visszakozna a szállás, és visszafizeti a foglalásunkat, akkor is legfeljebb az ezzel okozott esetleges károk megtérítését követelhetjük, nem pedig azt, hogy a meghirdetett áron adják ki nekünk a szobát. Esetleg békéltető testülethez fordulhatunk, vagy bíróságra is mehetünk, de kérdés, okozott-e nekünk kárt a vállalkozás. Ha nem, akkor sok értelme nincs jogi úton fellépni, hiszen a rendes piaci árért elmegyünk nyaralni egy másik szállásra, és kész. Ha egy ilyen esetben ott a szállodában derül ki, hogy probléma van, és emiatt nem tudunk maradni, akkor az utazás költségeit például követelhetjük a szállodától, de azt nem, hogy napi 10 forintért szállásoljon el minket.

Viszont lehetnek olyan esetek, amikor a fogyasztók megtévesztésére alkalmas módon, a vállalkozás ki akar hátrálni egy előnytelenül meghirdetett konstrukcióból.

Példa: ha egy eszközt a szokásos árnál olcsóbban, de nem töredék áron (pl. 20.000,- Ft helyett 15.000,- Ft áron) hirdetnek, és a kereskedés végül arra hivatkozik, hogy hibásan tüntette fel az árat. Ez már inkább a fogyasztókkal szemben tisztességtelen magatartás, és akár jogi úton is kikényszeríthető az igazunk. Persze hivatkozhat arra a kereskedő, hogy készlethiány van, de egy esetleges perben ezt bizonyítania kellene.