Ismeretlen örökhagyó, váratlan hagyaték
Ki ne álmodozott volna már arról, hogy semmiből előkerül egy ismeretlen milliárdos nagybácsi, aki a halála után hatalmas összegeket hagy ránk? Megtörténhet vagy valóban csak álom marad az álom? S...
A cikk utolsó frissítésének időpontja: 2023. június 1. ( 539 napja)
Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.
Sajnos minden ember életében adódhat olyan élethelyzet, amikor szükséges ismeretekkel rendelkezni az öröklési jog területén. Az öröklési jog jogrendszerünk egyik legösszetettebb szabályrendszere, aminek rengeteg szerteágazó szabálya van. A következő cikkben az öröklési jog egyik legbonyolultabb részterületével az úgy nevezett osztályra bocsátással fogunk foglalkozni.
Örökhagyó az elhunyt természetes személy (például a meghalt tulajdonos), akinek vagyonában halála miatt egyetemes jogutódlás következik be. Előfordulhat, hogy az örökhagyó a vagyonából már életében ajándékoz olyan személynek, aki később a halálakor örökös is lesz. Gyakori példa erre, amikor egy édesanyának két gyermeke van, és ebből az egyiknek még halála előtt egy nagyobb értéktárgyat ad ajándékba. Az édesanya halálakor ennek ellenére a megajándékozott gyermek örököse is lesz.
Az osztályrabocsátás kötelezettséget azzal a céllal alkotta meg a jogalkotó, hogy a törvényben meghatározott esetekben az örökösök egyenlő részesedését biztosítsa a hagyatéki vagyonból. Tehát, ha az örökhagyó még életében ingyenesen adományba adott az egyik örökösnek egy vagyontárgyat, akkor a hagyaték elosztásakor a kapott adományt számításba kell venni. Ezt nevezzük osztályrabocsátásnak.
Fontos szabály, hogy az osztályrabocsátási kötelezettség kizárólag az örökhagyó leszármazóit (pl.: gyermekeit vagy unokáit) terheli. A leszármazókat is csak akkor terheli ez a kötelezettség, ha több leszármazó közösen örököl.
Nincsen osztályrabocsátási kötelezettség, ha az örökösök között mindössze egy leszármazó van, továbbá az örökhagyó túlélő házastársát sem terheli. Tehát, ha az örökhagyónak mindössze egy gyermeke volt, akkor az ilyen hagyaték vonatkozásában nem áll fenn osztályrabocsátási kötelezettség.
A jogalkotó azzal a szándékkal alkotta meg ezt a jogintézményt, hogy az öröklés vonatkozásában, a hagyaték elosztásakor ne lehessen az örökhagyó egyetlen leszármazóját sem érdeksérelmes állapotba hozni. Ebből következő módon az osztályrabocsátás a leszármazókat csak egymással szemben terheli. A jogintézmény célja tehát az öröklés kiegyenlítése a leszármazók között.
Osztályra kell bocsátani az örökhagyótól még életében kapott ingyenes adományokat. Tehát több leszármazó közös öröklése esetén mindegyik örököstárs köteles a hagyaték értékéhez hozzászámítani annak az ingyenes adománynak az értékét, amelyben őt az örökhagyó életében részesítette. Mi számíthat ingyenes adománynak? Ingyenes adomány lehet pl. ingatlan, ingóság vagy pénz. Az ingyenes adományt akkor kell osztályrabocsátani, ha a hagyaték értékéhez való hozzászámítást az örökhagyó kikötötte. Illetve akkor is, ha a körülményekből arra lehet következtetni, hogy a juttatást a hozzászámítás kötelezettségével adta. A hozzászámítás kötelezettségét az örökhagyó kikötheti az ajándékozási szerződésben, a végrendeletében, de akár szóban is.
Az osztályrabocsátási kötelezettség nem terjed ki a szokásos méretű ingyenes adományokra. Nem terjed ki továbbá a tartásra rászorult leszármazó részére nyújtott tartásra sem, ha azt az örökhagyó kikötötte.
A hagyaték elosztása során az osztályrabocsátandó ingyenes adományt a juttatáskori értékén kell számításba venni. Tehát a hagyatékból a leszármazó az ingyenes adomány juttatáskori értékével kevesebbet kap, mint amennyit az osztályrabocsátás nélkül kapott volna. Egy példával élve tételezzük fel, hogy az örökhagyónak két leszármazó gyermeke van, illetve halála pillanatában a hagyaték részét képezi 10 millió forint készpénz. Az egyik leszármazó gyerek az örökhagyó halálát megelőzően ajándékba kapott az örökhagyótól 2 millió forintot. Ebből következő módon osztályrabocsátás nélkül mindkét gyereknek 5-5 millió forint járna a hagyatékból, de mivel az egyik gyermek már kapott 2 millió forintot, így a hagyaték eszerint lesz felosztva. A példánál maradva az ajándékot kapott gyermek 3 millió forintot, míg az ajándékot nem kapott gyermek 7 millió forintot kap a hagyatékban lévő 10 millió forintból.
Gyakran felmerülő kérdés, hogy mi van abban az esetben, ha az örökhagyó halála előtt akkora ingyenes juttatást adott az egyik leszármazónak, hogy az meghaladja a hagyaték összegét. Ebben az esetben a törvény rendelkezései szerint a leszármazó nem köteles visszatéríteni a többletet. Ekkor őt a hagyatéki vagyonból kielégítettnek kell tekinteni. Ebben az esetben a hagyatékot a többi örököstárs között a hagyatékban nem részesülő örököstársnak és az ő ingyenes adományának figyelmen kívül hagyásával kell felosztani.
Látható tehát, hogy az osztályrabocsátás jogintézményét a jogalkotó azzal a szándékkal hozta létre, hogy igyekezzen a leszármazókat érdekvédelemi eszközzel felruházni, illetve a jogintézmény használatával ellensúlyozza az esetleges súlyosan méltánytalan öröklési helyzeteket.
Ki ne álmodozott volna már arról, hogy semmiből előkerül egy ismeretlen milliárdos nagybácsi, aki a halála után hatalmas összegeket hagy ránk? Megtörténhet vagy valóban csak álom marad az álom? S...
A végrendelet az örökhagyónak a vagyonáról vagy annak egy részéről halál esetére szóló rendelkezése.
A végrendelet az örökhagyónak a vagyonáról vagy annak egy részéről halál esetére szóló rendelkezése.
Kérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 2 napon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.
Kérdésem vanKérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 2 napon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.