Parkoljunk okosan I.

A városban élők és autóval rendelkezők számára egy igen jelentős és akár minden nap fejtörést okozó kérdés, hogy hol, hogyan tudnak gépjárművükkel szabályosan parkolni. A parkolóhelyek és parkolási lehetőségek száma akár azt is meghatározhatják, hogy hol, milyen környéken veszünk ingatlant. A szabályok be nem tartásának pedig súlyos, akár nem csak anyagi következményei lehetnek. Kevés kellemetlenebb élmény van annál, mint amikor az autónkhoz visszatérve azzal szembesülünk, hogy arra kerékbilincset szereltek, vagy éppen elszállították gépjárművünket. Ennek elkerülése érdekében tekintjük át jelen cikkünkben a parkolás legfontosabb szabályait, míg egy következő cikkünkben kifejtjük a járdán parkolás szabályait, illetve a zöldfelületen történő parkolás veszélyeit.

A parkolásról általában

Azzal minden gépjárművezető tisztában van, hogy a parkolás szabályait a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet, tehát a KRESZ szabályozza. Azonban oda-vissza átolvashatjuk a KRESZ-t, a parkolás szóval nem fogunk benne találkozni. A KRESZ ugyanis a megállás és várakozás fogalmait használva rendezi azt, hogy hol lehet és hol nem parkolni.

A megállásnak nevezzük azt, hogyha a járművezető a járművel a be- és a kiszálláshoz, vagy a folyamatos fel-és lerakodáshoz szükséges ideig egy helyben tartózkodik. Megállás továbbá az is, hogyha a járművezető egyéb okból áll meg legfeljebb 5 percig és ez alatt a vezető a járműnél marad. Várakozásnak nevezünk pedig minden, a megállásnál hosszabb ideig történő egyhelyben tartózkodást.

A fentiekből logikusan következik az, hogy ahol megállni tilos, ott várakozni is tilos. Ezen kívül pedig az is egyértelmű, hogy ahol tábla tiltja a megállást vagy a várakozást, ott szabályosan parkolni nem lehet.

A főszabály

A KRESZ főszabálya, hogy járművel megállni csak az úttest menetirány szerinti jobb szélén, azzal párhuzamosan, egy sorban szabad. Főszabály tehát, hogy parkolni az úttest jobb szélére lehúzódva, az úttesten szabad.

Egyirányú forgalmi úton (egyirányú utcában) az úttest bal szélén csak akkor szabad megállni, ha a jármű mellett az úttest jobb széléig mérve legalább 5,5 méter szélességű hely marad.

Speciális szabályok vonatkoznak a kétkerekű motorkerékpárokra, segédmotoros kerékpárokra, illetve kerékpárokra. Ilyen járművekkel egymás mellett két sorban vagy az úttest széléhez viszonyítva ferdén is meg szabad állni, ha a járművek az úttestből egy személygépkocsi szélességénél többet nem foglalnak el. Ahol a várakozóhelyet útburkolati jel jelzi, egy gépkocsi részére szolgáló helyen két ilyen jármű is megállhat.

A főszabályhoz képest pedig lakott területen kívül járművel – a lehetőséghez képest – az úttesten kívül kell megállni.

A tilalmak

A KRESZ azonban számtalan tilalmat is meghatároz, amelyek egy része vonatkozik a megállásra és így a várakozásra is, míg másik része csak a várakozásra.

A KRESZ értelmében tehát tilos megállni:

1. a) ahol a jármű fényjelző készülék vagy jelzőtábla jelzésének az észlelését akadályozza;
2. b) ahol a jármű és az úttesten levő záróvonal vagy a jármű és az úttest másik szélén álló jármű között legalább három méter széles hely nem marad;
3. c) be nem látható útkanyarulatban, bukkanóban vagy más olyan helyen, ahol a járművet a többi jármű vezetője kellő távolságból nem észlelheti;
4. d) körforgalmú úton, útkereszteződésben és az úttestek széleinek metszéspontjától számított 5 méter távolságon belül, ha a közúti jelzésből más nem következik; az útkereszteződésben az úttorkolattal vagy útelágazással szemben megálló járműre – ha ez a többi jármű bekanyarodását nem akadályozza – a tilalom nem vonatkozik;
5. e) kijelölt gyalogosátkelőhelyen, valamint a gyalogosátkelőhely előtt személygépkocsival, motorkerékpárral, segédmotoros kerékpárral, kerékpárral és kézikocsival 5 méter, egyéb járművel 15 méter távolságon belül;
6. f) hídon, aluljáróban, alagútban, valamint ezek be- és kijáratánál;
7. g) vasúti átjáróban és attól számított 30 méter távolságon belül, valamint vasúti, illetőleg villamospályán és ezekhez olyan közel, hogy a jármű a vasúti jármű, illetőleg a villamos közlekedését akadályozza;
8. h) más járművel a villamos, autóbusz vagy trolibusz megállóhelyet, illetőleg taxiállomást jelző tábla előtt 15 méter, utána 5 méter távolságon belül, kivéve, ha útburkolati jelből más következik;
9. i) autóbuszöbölben, kivéve néhány speciális esetet;
10. j) villamos megállóhelynél levő járdasziget és a hozzá közelebb eső járda közötti úttestrészen;
11. k)  1000 kilogrammnál nagyobb tengelyterhelésű járművel járdán;
12. l) kapaszkodósávon, gyorsító-és lassító sávon, kerékpársávon, nyitott kerékpársávon, kerékpárúton, gyalog- és kerékpárúton;
13. m) különösen veszélyes helyen, az útburkolati jellel jelzett területen;
14. n)  autóbusz forgalmi sávban, kivéve néhány speciális esetet;

A fenti tilalmak tehát vonatkoznak a megállásra és a várakozásra is. A várakozásra azonban további tilalmak is vonatkoznak. Tilos várakozni ugyanis:

1. a) a három külön úttesttel rendelkező út középső úttestjén;
2. b) lakott területen kívül főútvonal úttestjén;
3. c) ahol a jármű az útmenti ingatlanra való behajtást vagy az onnan történő kihajtást – az ingatlannal rendelkezni jogosult hozzájárulása nélkül – akadályozza;
4. d) ahol a jármű szabályosan várakozó másik jármű megközelítését vagy elindulását akadályozhatja;
5. e) az úttesten ott, ahol a járdán a megállás megengedett.

Mire érdemes tehát figyelnünk?

A parkolás során tehát fokozott figyelmet kell arra fordítanunk, hogy olyan helyen álljunk meg, ahol azt jelzőtábla nem tiltja. Ez azonban még korán sem elegendő ahhoz, hogy szabályosan parkoljunk, hiszen ehhez az is kell, hogy egyik fenti tilalomba se ütközzünk. Külön kérdéseket vet fel a járdán parkolás kérdésköre, illetve az, hogy vajon a parkoló melletti füves területet használhatjuk-e akkor, hogyha tényleg sehol máshol nem találunk helyet. Ezen kérdéseket egy következő cikkünkben elemezzük.