Az igazoltatás során a rendőröknek tiszteletben kell tartaniuk az egyén méltóságát és jogait, beleértve a magánélethez való jogot is. A jogi szabályok kimondják, hogy az igazoltatást csak meghatározott esetekben lehet elvégezni, például ha a rendőrnek jogos gyanúja van arra, hogy az illető bűncselekményt követett el, vagy ha az illető személyazonossága nem egyértelmű. Az igazoltatásnak célja kell, hogy legyen, és arányosnak kell lennie az ügy körülményeivel.
Ezen cikk további részeiben részletesen tárgyaljuk a rendőri igazoltatás során alkalmazható intézkedéseket, például a testi átvizsgálást, a ruházat és a jármű ellenőrzését, valamint a személyes tárgyak vizsgálatát. Emellett megvizsgáljuk az igazoltatásra vonatkozó jogorvoslati lehetőségeket és a panaszbeadványok kezelését is.
Igazoltatás szabályos menete
A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény rendelkezéseinek megfelelően a rendőr az igazoltatási cselekmény megkezdésekor a napszaknak, kornak, nemnek megfelelő köszönést követően kötelese nevét, rendőri mivoltát, szolgálati helyét, az intézkedés tényét és célját szóban közölni. Ilyen cél lehet többek között például a közúti ellenőrzés.
A köznyelvben élnek történetek arról, hogy a rendőr közúti ellenőrzés kezdetekor felteszi a kérdését, miszerint „Ugye tudja, hogy miért állítottuk meg?”. Amennyiben ilyet tapasztalna bárki, elmondható, hogy ez nem minősül szabályos igazoltatásnak. Ilyen esetben jogunkban áll megkérni, hogy nevezze meg és igazolja magát, továbbá azt is, hogy ő maga válaszoljon erre a kérdésre.
A rendőr a törvényi rendelkezéseknek megfelelő bemutatkozást követően kérni fogja, hogy személyazonosságunkat arcképes igazolvánnyal igazoljuk. Ebből következő módon személyazonosságunkat nem csak személyi igazolvány vagy a jogosítvány útján igazolhatjuk, hanem bármilyen más arcképes hatósági igazolvány. Természetesen, amennyiben vezetés közben állítanak meg, fontos, hogy a jogosítvány nálunk legyen.
Igazoltatásra nem csupán autóvezetés közben kerülhet sor, hanem bármely más élethelyzetben is. Ebből következő módon nem árt, ha mindig van nálunk valamilyen arcképes hatósági igazolvány.
Azt követően, hogy átadtuk arcképes igazolványunkat, az okmányról a rendőr ellenőrző kérdéseket tehet fel: például megkérdezheti az igazoltatott születési adatait, anyja nevét stb. Erre azért van (lehet) szükség, mert az igazoltató rendőrnek meg kell győződni arról, hogy nem hamis, vagy hamisított okmányokat nyújtottak át neki. Ezt követően az intézkedő rendőr minden esetben összeveti az okmányon szereplő adatokat a körözési- és a schengeni információs rendszer adataival, hogy megállapítsa, hogy az igazoltatott személyt nem körözik-e. Amennyiben a rendőr indokoltnak látja – például további intézkedésekre lehet szükség – ún. igazoltató lapon rögzíti az igazoltatott személyes adatait.
Előfordulhat olyan, hogy éppen nincs nálunk semmilyen igazolvány, amivel igazolni tudjuk magunkat. Ebben az esetben könnyen bajba kerülhetünk, ugyanis ilyenkor a rendőr előállíthat, vagyis bekísérhet a kapitányságra. Ilyenkor fontos szabály, hogy az előállítás ideje pusztán arra az időre kell korlátozódjon, ameddig a személyazonosság megállapítást nyer. Az intézkedő rendőrnek emellett lehetősége van arra, hogy személyazonosság megállapítását a velünk együtt lévő személy elmondása alapján igazoljuk, de erre nem köteles. Ebből következő módon a rendőr nem köteles elfogadni azt az állítást, hogy „de ő a férjem/feleségem.
Ha megtagadjuk személyazonosságunk igazolását, abban az esetben a rendőrnek joga van feltartóztatni minket, adott esetben elő is állíthat. Ezt követően ujjlenyomatot és fényképfelvételt készíthet rólunk. Ezt követően, ha az ügy nem folytatódik szabálysértési vagy büntetőeljárással, az igazoltatás során rögzített adatot az intézkedéstől számított 180 napon belül a hatályos adatvédelmi szabályok miatt meg kell semmisíteni.
Mi lehet az igazoltatás célja?
Rendkívül fontos szabály, hogy rendőri igazoltatás nem történhet cél nélkül. Az nem lehet cél, hogy a rendőrnek nem vagyunk szimpatikusak. Az igazoltatás előtt tehát az intézkedő rendőrnek közölnie kell a rendőri intézkedés célját. Mik lehetnek ezek a célok?
- közrend, közbiztonság védelme
- bűnüldözési vagy bűnmegelőzési cél
- tartózkodás jogszerűségének megállapítása
- közlekedési ellenőrzés
- az igazoltatott személy, más személy vagy szervezet jogainak védelme
Abban az esetben sem szegülhetünk ellen az igazoltatásnak, ha úgy érezzük, hogy egyik cél sem valósul meg igazoltatásunkkal. Ebben az esetben kötelesek vagyunk együttműködni, majd az intézkedést követően panasszal élhetünk, esetleg más jogszabály adta jogorvoslati lehetőséggel élhetünk. Ha egy rendőri intézkedés során bármilyen ellenállást tanúsítunk, akkor szabálysértési, vagy akár büntetőeljárást indíthatnak velünk szemben.
Igazoltatás, mint rendőri intézkedés
Az igazoltatás csak egy a rendőr rendelkezésére álló intézkedések közül. A törvény lehetőséget biztosít az intézkedő rendőr részére, hogy más intézkedést is foganatosítson. Ilyen további intézkedés a ruházat, csomag, jármű átvizsgálása. Ha a rendőr úgy érzékeli, hogy közbiztonságot veszélyeztető cselekmény történik, vagy történhet, vagy egy bűncselekmény elkövetőjének akarja elfogni, akkor elrendelheti ezeknek az intézkedéseknek az elvégzését. Rendőri intézkedésnek minősül emellett például a közforgalom irányítása, a közlekedési szabályok betartásának ellenőrzése, az elővezetés, vagy akár a helyszín biztosítása is. A rendőri intézkedéseket és azok szabályait a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény részletezi, ezért ezt a törvényt kell tanulmányoznunk, ha meg akarjuk tudni, hogy jogszerűen intézkedtek-e velünk szemben.
Ha egy intézkedő rendőr valakivel szemben intézkedést foganatosít, akkor köteles az intézkedés végén közölni azt is, milyen jogorvoslati lehetőséggel lehet élni az intézkedéssel szemben, és azt milyen határidőn belül teheti meg.
Ha az eljáró rendőr ellenszegülést tapasztal, akkor indokolt esetben kényszerítő eszközöket alkalmazhat, vagy eljárást indíthat velünk szemben. Ahogy fentebb kifejtésre került ezt követően élhetünk panasszal, vagy más jogorvoslati joggal. Panaszt az intézkedéstől számított 30 napon belül bármely rendőrkapitányságon, vagy 20 napon belül a Független Rendészeti Panasztestületnél is tehetünk. A panasz benyújtásának módjáról részletes felvilágosítást találhatunk a Független Rendészeti Panasztestület honlapján (www.repate.hu).
Ha a rendőr nem csupán igazoltat, de intézkedik is velünk szemben, arról mindenképpen kérjünk valamilyen írásos dokumentumot, jegyzőkönyvet, ami rögzíti a megtörtént eseményeket. Ezt az iratot jól őrizzük meg – ha később panaszt akarunk benyújtani, akkor a jegyzőkönyvre még szükségünk lesz. Amennyiben rendőri bántalmazásra is sor kerül, azonnal tegyünk feljelentést az illetékes ügyészségen, a sérülésünkről pedig haladéktalanul vetessünk fel látleletet.
Ha panasszal éltünk, de elutasították, akkor az ellen 15 napon belül fellebbezést nyújthatunk be, ha pedig a fellebbezésnek sem adnak hely, akkor a határozat bíróság felülvizsgálatát kell kérnünk, azaz bírósághoz kell fordulnunk.
Előállítás
Előállítani valakit az igazoltatás során akkor lehet, ha nem képes kellő módon igazolni személyazonosságát. Előállításra azonban számos más okból is sor kerülhet. Ezeket az okokat szintén a rendőrségről szóló törvény sorolja fel.
Vannak esetek, amikor kötelező az eljáró rendőrnek előállítani az igazoltatott személyt. Például ha valakit szándékos bűncselekmény elkövetése közben tetten érnek, vagy ha valakivel szemben elfogatóparancs van érvényben, vagy szökésben van, de elő kell állítani azt is, aki az ország területén jogellenesen tartózkodik.
Vannak esetek, amikor nem kötelező az előállítás, vagyis a rendőr mérlegelésén múlik, hogy mit tesz. Ide tartozik a már fentebb említett személyazonosság igazolásának hiánya, de az az eset is, amikor ittas vezetés miatt megállít minket a rendőr, és a véralkoholszint mérése céljából vérvétel vagy vizeletminta vétel válik szükségessé. A rendőrnek joga van továbbá előállítani a nevelőintézetből vagy nevelőszülőtől megszökött kiskorút, vagy azt a személyt, aki megszegi a pártfogó felügyelet szabályait, továbbá minden olyan személyt, aki bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható.
Az előállításnak szigorú szabályai vannak, amit érdemes mindenkinek ismerni. A rendőrség az előállítással a személyi szabadságot csak a szükséges ideig, de legfeljebb 8 órán át korlátozhatja. Indokolt esetben egyszeri alkalommal az eljáró rendőri szerv vezetője ezt az időtartalmat 4 órával meghosszabbíthatja. Az előállítás időtartamát a rendőri intézkedés kezdetétől kell számítani. Az előállítottat szóban vagy írásban az előállítás okáról tájékoztatni kell, és az előállítás időtartamáról részére igazolást kell kiállítani. Ellenállás esetén kényszerítő eszköz is alkalmazható. A kényszerítő eszköz használatának mindig arányban kell állni az ellenállás mértékével. Például ha valaki nem akar kiszállni az autójából, hogy vérvételre menjen a kapitányságra akkor nem lehet csak ezért fegyvert fogni rá. Előállítás során az előállítottat egy elkülönített rendőrségi szobában kell elhelyezni, ezt megelőzően pedig ruházata vagy csomagja átvizsgálható.
Abban az esetben, ha előállítottak minket minden esetben kérjünk írásos dokumentumot arról, hogy ki, mikor és milyen célból állított elő minket, és az mettől meddig tartott, továbbá az előállítás során milyen intézkedéseket tettek velünk szemben.
Vissza a hírekhez
