Rokonok jogilag

Tudtad, hogy a testvéred nem egyenesági rokonod? Sokan hiszik, hogy az egyenesági rokon kifejezés a közeli hozzátartozó, vagy a vérrokon szinonimája, de nem így van. Nézzük meg, jogilag ki a rokonunk, és ki nem az, illetve, hogy kik esetében lehet valamilyen többlet jogosultságunk, vagy akár kötelességünk.

Rokonok

A rokonok lehetnek egyenesági vagy oldalági rokonok. Egyenesági a rokonság azok között, akik közül az egyik a másiktól származik. Vagyis egyenesági rokonok a nagyszülő-unoka, szülő-gyermek, dédszülő-dédunoka stb.

Oldalágon rokonok azok a nem egyenesági rokonok, akiknek legalább egy közös felmenő rokonuk van. Vagyis a testvér oldalági rokon, de ilyen még az unokatestvér is. A szülő és a gyermek közötti egyenesági rokoni kapcsolat leszármazással vagy örökbefogadással jön létre. A gyermek leszármazásával vagy örökbefogadásával szülőjének teljes rokonságával is rokoni kapcsolatba kerül.

A rokonságra mondanánk tehát köznapi nyelvben, hogy vérszerinti rokonok. Ez tehát egy vérségi vagy örökbefogadáson alapuló kapcsolat. Ehhez képest a közeli hozzátartozó egy tágabb fogalom. Közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér. Ezen felül még hozzátartozó: a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa.

Nem mindegy, hogy valaki hozzátartozó, vagy közeli hozzátartozó, vagy azon belül még rokon is, ugyanis vannak bizonyos kötelezettségek, amelyek eszerint eltérnek, vagy nem is terhelnek minket. Vagy nagyon is terhelnek. Ilyen pl. a tartási kötelezettség, vagy a gondnokság, de akár az illő eltemettetés, az öröklés, vagy a kötelesrész is.

Rokontartás

Tartási kötelezettséget csak rokoni kapcsolat, vagy esetleg házasság keletkeztethet. Erről a törvény az alábbiakat mondja.

A tartási kötelezettség az egyenesági rokonokat terheli egymással szemben. Tartási kötelezettsége áll fenn elsősorban a szülőnek a gyermekével és a nagykorú gyermeknek a rászoruló szülőjével szemben. Ha a tartásra jogosult gyermeknek tartásra kötelezhető szülője nincs, eltartása távolabbi felmenőire hárul. Ha a tartásra jogosultnak nincs gyermeke, távolabbi leszármazói kötelesek őt eltartani. (pl. unokák) A tartásra jogosulthoz a leszármazás rendjében közelebb álló rokon tartási kötelezettsége a távolabbi rokonét megelőzi.

Amíg a kiskorú gyermek tartására a szülő saját megélhetésének rovására is köteles, addig visszafelé a nagykorú gyermek akkor köteles a szülőt eltartani, ha a szülő arra képtelen, és nem veszélyezteti saját létfenntartását vele.

Azt a kiskorút, akinek tartásra kötelezhető egyenesági rokona nincs, nagykorú testvére köteles eltartani, feltéve, hogy ezt saját maga, házastársa, élettársa és tartásra rászoruló egyenesági rokonai szükséges tartásának veszélyeztetése nélkül képes teljesíteni.

Hacsak a Ptk. eltérően nem rendelkezik, nem köteles mást eltartani, aki ezáltal saját szükséges tartását vagy a tartás sorrendjében a jogosultat megelőző személy tartását veszélyeztetné.

Ha valaki több jogosult eltartására köteles és mindegyiket nem képes eltartani, a jogosultság sorrendjében a kiskorú gyermek a nagykorú gyermeket, a gyermek a házastársat, a volt házastársat és a volt élettársat, a házastárs, a volt házastárs és a volt élettárs – egymással egy sorban – a szülőt, a szülők – egymással egy sorban – a többi rokont, és a többi rokon közül a leszármazó a felmenőt és a leszármazás rendjében a közelebbi rokon a távolabbit megelőzi.

Illő eltemettetés és öröklés      

A tartásra kötelezett köteles a tartásra jogosult illő eltemettetéséről gondoskodni, de ez öröklési szempontból is felmerülhet kötelességként, vagyis nagyon fontos lehet, hogy törvényes örökösök vagyunk-e vagy sem.

Leegyszerűsítve: törvényes örökösök a túlélő házastárs, az örökhagyó leszármazói, ezek kiesése esetén pedig felmenői, majd testvérei, és a távolabbi hozzátartozók. Vagyis itt sem mindegy, hogy milyen rokoni kapcsolat van az egyes személyek között.

Szintén nem mindegy, hogy ha az örökhagyó írt végrendeletet, ami alapján nem örököltünk akkor kötelesrészre igényt tarthatunk-e. (Feltéve, hogy nem tagadott ki az örökhagyó.) Kötelesrész igénye pedig csak a leszármazó, a házastárs, és a szülők jogosultak.

Gondnokság alá helyezés:

A gondnokság alá helyezést a bíróságtól a nagykorú együtt élő házastársa, élettársa, egyenesági rokona, testvére kérheti. Ezen kívül kiskorú törvényes képviselője, a gyámhatóság és az ügyész járhatnak még el ezügyben.

Munkajogban is visszaköszönnek ezek a fogalmak

Hozzátartozó halálakor két munkanapra mentesülünk a munkavégzés alól. Ezen kívül a súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozó, vagy a munkavállalóval közös háztartásban élő személynek nyújtott személyes gondozás céljából évente legfeljebb öt munkanapra mentesülhetünk a munkavégzés alól.