Rosszalkodott a gyermek – kirúghatják-e?

A gyermekek természetében sokszor benne van a szabályok feszegetése, olykor áthágása iránti érdeklődés. Ezért sajnos előfordul, hogy az iskolás diák megszegi a házirendet és rosszfát tesz a tűzre. Mit tehet ilyenkor az intézmény és milyen jogai vannak a szülőnek?

Tanulói kötelezettségszegés

Szankció kiszabásához kötelezettségszegés kell. Mit is jelent az, hogy a tanuló megszegi a kötelezettségét?

A tanulók kötelezettségeit a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) részletesen tartalmazza. Ezek szerint a tanuló köteles többek között

• Részt venni az iskolai órákon
• Eleget tenni a tanulmányi kötelezettségének,
• Óvni saját és társai testi épségét, egészségét
• Megőrizni a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket
• Az iskola, kollégium vezetői, pedagógusai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartani
• Megtartani az iskolai, kollégiumi SZMSZ-ben, továbbá a házirendben foglaltakat.

Nagyon fontos, hogy ezek a kötelezettségszegések kifejezetten az iskolával kapcsolatosak. Tehát – amint az Oktatási Jogok Biztosának gyakorlata már számos esetben rámutatott – iskolán kívüli, az iskolával nem összefüggő magatartás nem szolgálhat alapul iskolai szankció kiszabásához.

Természetesen a házirend betartása alapvető fontosságú és mindenkinek közös érdeke, hogy a tanulók kövessék az intézmény szabályait, illetve eleget tegyenek a tanulói kötelezettségeiknek. Ebben a gyermekek és a szülők felelőssége is megkerülhetetlen. Az oktatási intézményeknek kettős szankciórendszer áll a rendelkezésére, amennyiben mégis kötelezettségszegés történik. Ilyenek a fegyelmező intézkedések és a fegyelmi büntetések.

Fegyelmező intézkedések

A fegyelmező intézkedések enyhébbek a fegyelmi büntetéseknél, tipikusan kisebb és kevésbé súlyos kötelezettségszegésért szabnak ki ilyet. Az intézkedések nincsenek taxatíve meghatározva jogszabályban, ezért ezeket az egyes iskolák, intézmények szervezeti-és működési szabályzata (SZMSZ-e) tartalmazza. Ilyenek például:

• szaktanári figyelmeztetés, intés, megrovás
• nevelői figyelmeztetés, intés, megrovás
• osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, megrovás;
• igazgatói büntetés fokozatai: figyelmeztetés, intés, megrovás

Ezek ellen az intézkedések ellen is van lehetőség a jogorvoslatra, de ennek a szabályai kevéssé cizelláltak a jogalkotásban. Ugyanakkor egy tévesen – teljesen alaptalanul – kiosztott intővel szemben is fel lehet lépni jogilag. Javasolt ilyenkor először az intézményvezetőhöz fordulni, elutasítás esetén pedig a fenntartóhoz.

Fegyelmi büntetések

A fegyelmi büntetések a szankciók szigorúbb csoportját alkotják, ezek csak súlyos és vétkes tanulói kötelezettségszegés esetén szabhatók ki. A büntetéseket felsorolja az Nkt. Eszerint a fegyelmi büntetések:

• megrovás,
• szigorú megrovás,
• meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása,
• áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába,
• eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától,
• kizárás az iskolából.

Fontos, hogy a fegyelmi büntetések kiszabása során a fokozatosság elvét be kell tartani. Eszerint kizárás csak rendkívüli, vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Továbbá tíz év alatti tanulóval szemben fegyelmi eljárás nem indítható.

A fegyelmi eljárás

Sajnos előfordul, hogy az iskolaigazgató egyszerűen behívja a szülőket és közli velük, hogy rövid időn belül vigyék el a gyermeket másik iskolába. Ellenkező esetben „kirúgja”. Ez ebben a formában semmiképp sem tekinthető jogszerűnek. A fegyelmi eljárás ugyanis egy kötött, jogorvoslati lehetőségeket tartalmazó eljárás, aminek a szabályait köteles betartani az iskola is.

Az eljárásban a gyermek és a gyermek törvényes képviselője – rendszerint szülője – nyilatkozatot tehet. Előadhatja álláspontját, illetve bizonyítékait és bizonyítási indítványt tehet. Jogairól az intézmény határidőben köteles tájékoztatást adni és előzetes egyeztető eljárás is kezdeményezhető.

Az intézmény fegyelmi döntése ellen fellebbezést lehet előterjeszteni az intézmény fenntartójához. Ez különböző szerveket jelenthet, attól függően, hogy állami intézményről van-e szó, vagy magánfenntartója van az adott iskolának. Állami intézmények esetén az illetékes tankerületi központ bírálja el a fellebbezést. A másodfokú határozattal – azaz a fenntartói döntéssel – szemben közigazgatási per indítható, ezért végső soron a bíróság fog dönteni a tanuló sorsa felől.