Ön itt áll:

Szabadságról dióhéjban

Munkajog
Szabadság

A cikk utolsó frissítésének időpontja: 2024. május 20. ( 136 napja)

Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.

Ahogy beköszönt a nyár és jön a jó idő, az emberek többsége megtervezi az éves vakációját, egyre többen és többen egy-egy nap szabadnapot vesznek ki, hogy kiránduljanak vagy utazzanak családjukkal. Érdemes figyelembe venni, hogy hány nap szabadság illet meg minket munkavállalóként, és a maradék napokkal is gazdálkodni kell, mert az év végén, például az őszi szünet vagy a karácsonyi időszak alatt is szükség lehet szabadságra. De pontosan hány nap fizetett szabadságra vagyunk jogosultak?

Az alapszabadság

A fizetett szabadság mértéke a munkában töltött idő alapján kerül megállapításra. Ez azt jelenti, hogy egy teljes évre vonatkozó szabadságot a munkában töltött idő arányában lehet kiszámítani. Vannak időszakok, amelyek akkor is munkában töltött időnek minősülnek, ha a dolgozó nem végez ténylegesen munkát, mint például a szabadság, a keresőképtelenség, vagy a szülési szabadság. Ha és amennyiben a munkavállaló például fél év fizetés nélküli szabadságra megy, akkor erre az időszakra nem jár számára szabadság.

A Munka Törvénykönyve szerint az alapszabadság mértéke 20 munkanap.

Az életkor szerinti pótszabadság

Az egyik legismertebb pótszabadság az életkor szerinti pótszabadság. Ez a pótszabadság a munkavállaló korától függően jár az alapszabadság mellé:

  • 25 éves kortól 1 nap,
  • 28 éves kortól 2 nap,
  • 31 éves kortól 3 nap,
  • 33 éves kortól 4 nap,
  • 35 éves kortól 5 nap,
  • 37 éves kortól 6 nap,
  • 39 éves kortól 7 nap,
  • 41 éves kortól 8 nap,
  • 43 éves kortól 9 nap,
  • 45 éves kortól 10 nap.

Így az alapszabadság és az életkor szerinti pótszabadság együtt maximum 30 nap lehet. A hosszabb tartamú pótszabadság arra az évre jár először, amikor a munkavállaló betölti az adott életkort.

A gyermekek után járó pótszabadság

A munkavállalóknak pótszabadság jár, ha 16 évesnél fiatalabb gyermeket nevelnek:

  • Egy gyermek után 2 nap,
  • Két gyermek után 4 nap,
  • Kettőnél több gyermek után összesen 7 nap.

Fogyatékos gyermek esetén ez a pótszabadság gyermekenként 2 nappal nő.

Speciális helyzetben lévő munkavállalók pótszabadsága

A Munka Törvénykönyve külön szabadságokat biztosít bizonyos csoportok számára:

  • Fiatal munkavállalóknak évente 5 nap pótszabadság jár, utoljára a 18. életévük betöltésének évében.
  • Föld alatti vagy ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen dolgozóknak évente 5 nap pótszabadság jár.
  • Megváltozott munkaképességű munkavállalóknak, fogyatékossági támogatásra, vagy vakok személyi járadékára jogosultaknak évente 5 nap pótszabadság jár.

Apasági és szülői szabadság

Az apasági szabadság 10 munkanap, amelyet a gyermek születését követően vagy az örökbefogadás véglegesítése után két hónapon belül lehet kivenni. Az apasági szabadság idejére járó munkabér hat nap után csak a távolléti díj 40%-a.

A szülői szabadság gyermeke hároméves koráig 44 munkanap, feltéve, hogy a munkaviszony legalább egy éve fennáll. Ez nem évente jár, hanem a gyermek hároméves koráig osztható be, és mindkét szülőt megilleti. A szülői szabadság idejére a munkavállaló távolléti díjának 10%-a jár, amit csökkenteni kell a gyed vagy gyes összegével.

Összefoglalás

Sok tényező befolyásolja tehát, hogy egy munkavállalónak pontosan mekkora szabadság jár. Ilyen tényező az életkor, gyermekek száma, munkakör, és hogy jogosult-e apasági vagy szülői szabadságra. Fontos figyelembe venni, hogy a szabadság kiadásának joga alapvetően a munkáltatót illeti meg. A munkavállaló évente 7 munkanap szabadsággal rendelkezik szabadon, amit kérése szerint kell a munkáltatónak kiadni. Ezért érdemes időben egyeztetni a munkáltatóval a tervezett szabadságokról.

Kapcsolódó jogi hírek

Munkajog
Mi a teendő munkabaleset esetén?

Munkabalesetnek az a baleset minősül, ami a munkavállalót a szervezett munkavégzés közben vagy azzal kapcsolatban éri, a baleset időpontjától és helyétől illetve a sérülést elszenvedett alkalmazott...

Elolvasom
Egyéb
Munkajog
Munkabaleset vagy sem?

A Munka Törvénykönyve egyértelműen rögzíti, hogy a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. A munkáltató e kötelezettsége alól akkor mentesül,...

Elolvasom
Munkajog
Felmondás, vagy elbocsátás?

Ügyfelünk folyamatosan romló egészségi állapota miatt munkáját már nehezen tudta ellátni, üzemorvosi minősítései időről-időre rosszabbak voltak, munkáltatója mégsem bocsátotta el őt.

Elolvasom
Munkajog
Mi a teendő munkabaleset esetén?

Munkabalesetnek az a baleset minősül, ami a munkavállalót a szervezett munkavégzés közben vagy azzal kapcsolatban éri, a baleset időpontjától és helyétől illetve a sérülést elszenvedett alkalmazott...

Elolvasom
Egyéb
Munkajog
Munkabaleset vagy sem?

A Munka Törvénykönyve egyértelműen rögzíti, hogy a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. A munkáltató e kötelezettsége alól akkor mentesül,...

Elolvasom
Munkajog
Felmondás, vagy elbocsátás?

Ügyfelünk folyamatosan romló egészségi állapota miatt munkáját már nehezen tudta ellátni, üzemorvosi minősítései időről-időre rosszabbak voltak, munkáltatója mégsem bocsátotta el őt.

Elolvasom

Kérdése vagy jogi problémája van?

Kérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 2 napon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.

Kérdésem van
Meglévő ügyfél?
Lépjen be az ügyféltérbe

Kérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 2 napon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.