Tanúk a büntetőeljárásban – első rész

Bárkivel előfordulhat, hogy tanúként idézik akár polgári, akár büntetőügyben. A tanúbizonyítás sokszor döntő jelentőségű, amin perek és egyéb eljárások végkimenetele múlik. Alábbiakban a büntetőeljárásban szereplő tanúkra és tanúvallomásra vonatkozó főbb szabályokat ismertetjük.

Ki a tanú?

A tanúvallomás az egyik legfontosabb bizonyítási eszköz. Tanúként az hallgatható ki, akinek a bizonyítandó tényről tudomása lehet. Bizonyítandó tény alapvetően az, ami a büntető és a büntetőeljárási jogszabályok alkalmazásában jelentős. Ennek a pontos tartalmát mindig az adott eljárásban lehet tisztázni. Vannak olyan tanúk, akik közvetlenül láttak/érzékeltek egy bűncselekményt. Lehetnek azonban olyan tanúk is, akik csak közvetett módon – például elbeszélés útján – szereztek tudomást valamilyen lényeges körülményről.

A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a bizonyítékokat egyenként és összességükben szabadon értékeli, a bizonyítás eredményét az így kialakult meggyőződése szerint állapítja meg. Ez a szabály tanúvallomásokra is vonatkozik.

Nagyon fontos, hogy a tanú az alább kifejtésre kerülő törvényi kivételeket leszámítva köteles vallomást tenni. A tanúvallomás jogosulatlan megtagadását a törvény büntetni rendeli.

Tanúzási akadályok

A büntetőeljárási törvény megkülönböztet kétfajta akadályt. Eszerint a tanú vallomástételének akadálya

• a vallomástétel tilalma és
• a vallomástétel megtagadása.

A vallomástétel tilalma azt jelenti, hogy tanúként nem hallgatható ki meghatározott személyi kör. Függetlenül attól, hogy kíván-e egyébként vallomást tenni. Ilyen személyek a következők:

1. A védő arról, amiről védőként szerzett tudomást, vagy amit a terhelttel védői minőségében közöl
2. Az egyházi személy és a vallási egyesület hivatásos tagja arról, amire a hivatásánál fogva titoktartási kötelezettsége áll fenn,
3. Akitől a testi vagy szellemi állapota miatt nyilvánvalóan nem várható helyes vallomás,
4. A minősített adatról az, aki a titoktartási kötelezettség alól nem kapott felmentést. (Ebben az esetben az adat minősítője megkeresésre dönt arról, hogy felmenti-e a tanút a titoktartási kötelezettség alól.)

A vallomástétel megtagadása esetén a tanúként kihallgatni kívánt személy dönthet arról, hogy kíván-e vallomást tenni. A vallomástételt megtagadhatja:

1. A terhelt hozzátartozója
2. Aki magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, az ezzel kapcsolatos kérdésben
   1. Bizonyos esetekben azonban ilyenkor köteles vallomást tenni a tanú. Ilyen eset például, ha együttműködése miatt szüntetnek meg a tanúval szemben egy eljárást, azaz „vádalkut” köt. Aki egyezséget köt, természetesen nem tagadhatja meg a vallomástételt az ügyet érintő körben.
3. Aki titoktartásra köteles foglalkozása miatt, feltéve, hogy nem kapott felmentés a titoktartás alól
   1. Ez lehet például banktitok, üzleti titok, biztosítási titok…stb.
4. A médiatartalom-szolgáltató, aki a vallomással felfedné az informátora kilétét
   1. Jelentősebb tárgyi súlyú bűncselekmények esetén – feltéve, hogy a vallomás mindenképpen szükséges az eljárás eredménye lefolytatásához – kötelezhetik a szolgáltatót a vallomástételre.

Fontos, hogy az akadályokat figyelembe kell venni akkor is, ha az a bűncselekmény elkövetésekor, illetve akkor is, ha a kihallgatásakor álltak fenn.

A vallomástétel akadályaira vonatkozó rendelkezések megsértésével kihallgatott tanú vallomása – a törvényben meghatározott kivétellel – bizonyítási eszközként nem vehető figyelembe.

A különösen védett tanú

Biztosan sokan láttak külföldi filmekben tanúvédelmi programban részt vevő, új személyazonosságot kapott szereplőket. A valóságban és a magyar jogrendben is van hasonló intézmény, ez a különösen védett tanú. A hatályos eljárási törvény szerint bíróság különösen védett tanúvá nyilváníthatja a tanút, ha

• vallomása kiemelkedő súlyú ügy lényeges körülményeire vonatkozik,
• a vallomásától várható bizonyíték mással nem pótolható, és
• felfedése esetén, a tanú vagy hozzátartozója súlyos fenyegetésnek lenne kitéve.

Amennyiben ez megtörténik és különösen védett tanúvá nyilvánítják a tanút, akkor számos biztonsági intézkedést alkalmaznak a személyét illetően. Ezek a teljesség igénye nélkül az alábbiak.

• A bíróság a különösen védett tanú jelenlétét az eljárási cselekményen telekommunikációs eszköz útján is biztosíthatja. Ilyenkor a felvételt torzítják, és a jelen lévő személyek kérdésfeltevési joga korlátozott.
• A tanú részvételét igénylő eljárási cselekmény végzése során biztosítani kell, hogy a különösen védett tanú személye ne váljon megismerhetővé.
• A tanú megtagadhatja a vallomást olyan adatra nézve, amelynek ismeretében bizonyos adataira lehet következtetni.
• A tanú részvételét igénylő eljárási cselekményről írásbeli jegyzőkönyvet kell készíteni, amit zártan kell kezelni.
• Az eljáró hatóság gondoskodik arról, hogy a különösen védett tanú adataira ne lehessen következtetni.

A tanúvallomás további büntetőeljárási kérdéseit másik írásban fogjuk taglalni.