Tartási szerződés – ilyen még létezik?

Nem is olyan rég még szinte minden nap lehetett hallani legalább egy olyan hírről, aminek témája az volt, hogy idős, elesett embereket csaptak be úgynevezett tartási szerződésekkel. Bár napjainkban az interneten keresztül elkövetett csalások már jóval nagyobb teret hódítanak, mint tartási szerződésekkel elkövetett csalások, nem árt tisztában lenni azzal a ténnyel, hogy jelenleg hatályos jogszabályaink a mai napig lehetőséget adnak tartási vagy életjáradéki szerződések megkötésére.

Mi is az a tartási szerződés?

A Polgári Törvénykönyv értelmében tartási szerződés alapján a tartásra kötelezett a tartásra jogosult körülményeinek és szükségleteinek megfelelő ellátására, illetve gondozására, a tartásra jogosult ellenérték teljesítésére köteles. A tartási szerződés tehát arról szól, hogy az a személy, aki a tartásra rászorul (tehát a tartásra jogosult) bizonyos pénzösszeget fizet annak, aki őt eltartja (tartásra kötelezett). A tartásra kötelezett pedig azt vállalja, hogy ellátja, gondozza a tartásra rászoruló személyt. Ebbe beletartozik a tartásra jogosult lakhatásának biztosítása, élelemmel és ruházattal való ellátása, gondozása, betegsége esetén ápolása, gyógyíttatása, halála esetén pedig illő eltemettetése.

A leggyakoribb szerződéses konstrukció, hogy a tartás ellenértékét a felek egy ingatlan tulajdonjogában határozzák meg. Abban állapodnak meg tehát a felek, hogy a tartásra kötelezett ápolja, gondolja a tartásra jogosultat, cserébe életében vagy halála után ingatlanának tulajdonjogát szerzi meg. Fontos kiemelni, hogy ezt jogszabályaink nem tiltják, tehát az ellenérték nem csak pénz lehet. Ellenértékként szolgálhat akár egy ingatlan, akár egy értékes ékszer- vagy képgyűjtemény is. A bevezetőben említett csalások azonban általában azon alapultak, hogy a tartásra jogosult saját ingatlanának tulajdonjogát ruházta át a tartásra kötelezettre, aki azonban a tartást nem teljesítette.

Mi védheti a tartásra jogosultat?

Érdemes tudni, hogy amennyiben ellenértékként a felek ingatlant határoztak meg, úgy van arra lehetőség, hogy a tartásra jogosult javára az ingatlan-nyilvántartásba az átruházott ingatlan terheként tartási jogot jegyezzenek be. Erre akkor van lehetőség, hogy ha a tartásra jogosult felhívására a tartásra kötelezett az őt terhelő kötelezettség biztosítására megfelelő biztosítékot nem ad. Az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés feltétele tehát, hogy a tartásra jogosult felhívja a tartásra kötelezettet megfelelő biztosíték adására, ám ennek a tartásra kötelezett nem tett eleget.

Ezen túlmenően gyakori megoldás az is, hogy a tartásra jogosult számára az adott ingatlanon haszonélvezeti jogot jegyeznek be, így biztosítva, hogy halálig az ingatlanban lakhasson.

Kik köthetnek tartási szerződést?

Jelenleg hatályos jogszabályaink nem tartalmaznak korlátozást arra nézve, hogy pontosan ki kivel köthet tartási szerződést. Ezt azért is fontos kiemelni, mivel annak sincs akadálya, hogy élettársak érvényesen kössenek egymással tartási szerződést. Nincs olyan jogszabályi rendelkezés ugyanis, amely az élettársakat egymással szembeni tartásra kötelezné. Az viszont feltétel az élettársak közti tartási szerződéseknél, hogy az eltartó által nyújtott szolgáltatások mértéke haladja meg az élettársi viszony tartalmát kitevő, az együttéléssel szükségszerűen együtt járó tevékenység kereteit.

Sőt, annak sincs jelentősége, hogy a tartásra kötelezett milyen vagyoni, jövedelmi viszonyokkal rendelkezik. A tartási szerződés ugyanis alapvetően a személyes gondoskodásra, ápolásra, törődésre helyezi a hangsúlyt, s nem foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy a tartásra kötelezett mögött milyen anyagi fedezet áll.

Gyakori az is, hogy házaspárok közösen kötnek tartási szerződést egy harmadik személlyel. Ilyenkor kérdésként felmerülhet, hogy mi történik akkor, hogyha a tartásra jogosultak egyike meghal. Ebben az esetben a túlélő jogosult változatlanul követelheti a tartásra kötelezett szolgáltatásait és elvárhatja, hogy a megszokott életvitelének folytatásához szükséges körülményeket biztosítsa számára. Bizonyos szolgáltatások esetén, amelyek úgynevezett osztható szolgáltatások, azokra a továbbiakban arányosan tarthat igényt. Ilyen szolgáltatás például az, hogyha a tartásra kötelezett biztosítja a jogosultak élelmezését. Az egyik jogosult halála esetén a másik jogosult a rá eső élelmezést követelheti.

A tartási szerződés megszűnése és módosítása

A tartási szerződés a jogszabály rendelkezései szerint megszűnik a tartásra jogosult halálával. Amennyiben a tartásra kötelezett hal meg, akkor ez a kötelezettség adott esetben terhelhetik örököseit is, a tartásra kötelezett halála tehát nem eredményezi automatikusan a szerződés megszűnését.

A tartási szerződés módosítását bármelyik fél kérheti a bíróságtól. Különösen indokolt ez olyan esetben, amikor a felek közti viszony valamiért megromlott. A felek azt is kérhetik a bíróságtól, hogy a közöttük lévő jogviszonyt módosítsa át életjáradéki szerződéssé. Amennyiben ez nem lehetséges, avagy a körülményekre tekintettel nem lenne indokolt, úgy a felek azt is kérhetik, hogy a bíróság szüntesse meg a közöttük létrejött szerződést. A bíróság ezekben az esetekben a felek kérelméhez nincs kötve, azonban nem alkalmazhat olyan jogkövetkezményt, amely ellen mindkét fél tiltakozik.

Eltartási, tartási vagy életjáradéki szerződés?

A hétköznapi szóhasználatban igen elterjedt az eltartási szerződés megnevezés is. Bár a jog világában ilyen fogalom nem létezik, az „eltartási szerződés” kifejezés valójában életjáradéki szerződést takar. Az életjáradéki szerződés alapján ugyanis a járadékadásra kötelezett a járadékszolgáltatásra jogosult javára, annak haláláig, meghatározott pénzösszeg vagy más helyettesíthető dolog időszakonként visszatérő szolgáltatására köteles. A járadékszolgáltatásra jogosult pedig ezért valamilyen ellenértéket köteles fizetni. Leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy a kötelezett személy havonta egy meghatározott pénzösszeget teljesít a jogosultnak. A konstrukcióból adódóan életjáradéki szerződések esetén még inkább gyakori, hogy a jogosult által teljesített ellenérték ingatlan.

Az életjáradékot havonta előre kell teljesíteni. Amennyiben az életjáradékot nem teljesíti a kötelezett, úgy a jogosult legfeljebb hat hónapra visszamenőleg tudja azt bíróság előtt követelni. Ez alól kivétel, hogyha van olyan alapos ok, ami miatt követelését nem tudta érvényesíteni, ebben az esetben hat hónapnál régebbi követelést is megítélhet a bíróság.

Minden egyéb szabály vonatkozásában az életjáradéki szerződésre a tartási szerződés szabályait kell alkalmazni.

Lehet-e tisztességesen tartási szerződést kötni?

Természetesen igen. A tartási szerződés és az életjáradéki szerződés is jelenthet segítséget idős, egyedülálló, elesett vagy szerény jövedelmű személyek számára. Azonban akár mi, akár valamelyik családtagunk kíván ilyen szerződést kötni, érdemes alaposan és körültekintően eljárni, szükség esetén pedig jogi szakember segítségét kérni még a szerződés aláírása előtt.