1.Ha én vagyok a vétlen fél, nekem nem kell semmit bizonygatnom
Sajnos tényleg a vétlen fél helyzete a legrosszabb, mert saját hibáján kívül került olyan helyzetbe, hogy napokig-hetekig nem tudja használni az autót, meg kell előlegeznie bizonyos költségeket, és futhat a pénze után. Ez sajnos így van. És persze jól hangzik az a fajta méltatlankodás, hogy én vagyok a károsult, még én bizonygassam, hogy mi történt, de gondoljunk csak bele kicsit jobban. Ha téged kár ért, neked kell bizonyítani, hogy mikor, hol, mi történt, és hogyan történt. Vagyis a károkozó magatartása, és a kár bekövetkezése közti ok-okozati összefüggést neked, mint károsultnak kell bizonyítani, és azt is, hogy ebből adódóan mekkora károd keletkezett. Elsőre igazságtalannak hangzik? Pedig nagyon is jól van ez így. Igazságos lenne, ha bárki bárkire rámutathatna, hogy kárt okozott neki, és a biztosító első szóra, minden bizonyíték nélkül fizetne? Vagy a bíróság megítélné a kártérítést csak azért, mert mi elmondjuk, hogyan okoztak nekünk kárt, mindenféle egyéb bizonyíték nélkül? Nem lenne igazságos, ez belátható. Szóval marad az alapvetés: aki állít az bizonyít. Te vagy a károsult, neked kell bizonyítanod, hogy ki, mikor, hol, hogyan okozta a kárt neked. Éppen ezért fontos, hogy mit csinálsz a káresemény bekövetkezése utáni percekben (hívsz-e rendőrt, készítesz-e fényképeket, volt-e fedélzeti kamera stb.) De ez már egy másik cikk témája.
2.Ha baleset történt mindenképp rendőrt kell hívni
Ez nem teljesen igaz. Ha baleset történt, de nincs személyi sérülés, és a felelősség is egyértelmű – vagyis valamelyik fél elismerte a felelősségét – akkor nem kell rendőr, elég egy baleseti bejelentő (ismertebb nevén betétlap). Vagyis rendőrt akkor kötelező hívni, ha személyi sérülés történt, vagy a felelősség kérdése nem egyértelmű.
3.Ha nincs nálunk betétlap, nem fizet a biztosító
Ez nem igaz. A kártérítés érvényesítése nincs ilyen alakszerűségekhez kötve. Elég bármilyen papír, amiből kiderül, hogy kik, milyen járművel, hol és mit csináltak (vagyis hogyan, és hol történt a baleset). Ezekből a biztosító meg tudja állapítani, hogy ki a felelős, és persze a megfelelő szemle, és javítási kalkuláció után ki tudja fizetni a kárigényt.
4.Amíg a szabálysértési vagy büntető eljárás nem zajlott le, a biztosító nem fizet
Ez nem teljesen igaz. Nyilván, ha szabálysértési vagy büntetőeljárás indul valaki ellen, az eléggé nagy eséllyel eldöntheti, ki a felelős, de a biztosítónak nem kell megvárnia az eljárás végét. Sőt, a biztosítási törvény kimondja, hogy a biztosító nem kötheti a kárkifizetést máshoz, mint ami a felelősség elbírálásához feltétlenül szükséges, többek közt a szabálysértési eljárás jogerős befejezéséhez sem. Miért van ez így? Elsőre furcsán hangzik, de van benne logika.
Ugyanis a biztosító nem rendőrség, ő nem a szabálysértési, vagy büntetőjogi felelősséget vizsgálja, hanem azt, hogy polgári jogi, vagyis kártérítési felelősség szempontjából ki a hunyó. A biztosítónak annyit kell tudnia, hogy ki, mit csinált, és ezért kinek felróható (vagy kinek milyen arányban felróható) a baleset bekövetkezése. Semmi mást. Vagyis, ha kiderül az eset körülményeiből, hogy pontosan ki mit tett, akkor kártérítési szempontból a biztosító tud dönteni, és nem kell tudnia, hogy később valakit egy büntetőeljárásban bűnösnek találtak-e. Gondoljunk csak bele, hány év telik el, amíg valakit jogerősen elítélnek egy büntetőeljárásban. Ha mindaddig nem fizetne a biztosító, nagyon igazságtalan szabály lenne. A büntetőjogi felelősség amúgy sem feleltethető meg a polgári jogi kárfelelősséggel (mégha sok esetben egybe is esik).
5.A rendőrök a helyszínen adnak jegyzőkönyvet, ha nem akkor ott valami gond van
Nem, ez nem jellemző. A rendőrség felveszi az adatokat, de a jegyzőkönyvet pár nappal később, a kapitányságtól kell kikérni, akár személyesen, akár online. Tehát, ha a helyszínen nem kaptunk jegyzőkönyvet nem kell mindjárt összeesküvést gyanítani, ez így normális.
6.A helyszíni bírság jobb, mint ha szabálysértési eljárás indul ellenem
Nos ez attól függ. Ha te vagy a hibás, és elismered, nyilván jobb. De ha nem te vagy a hibás, vagy kétségeid vannak, akkor jobb, ha nem fogadod el a helyszíni bírságot, mert egy szabálysértési határozat sok esetben támadható. Ha a határozattal nem értesz egyet, nyolc napod van meghallgatást kérni, majd ezt követően a meghallgatáson érvelhetsz a saját igazad mellett, míg ha a helyszínen elfogadtad a bírságot, akkor nem tudsz a későbbiekben változtatni a felelősségi kérdéseken.
7.Ha nem ismeri el a felelősségét a vétkes, a biztosítója sem fizet
Szép is lenne. Ebben az esetben elég lenne annyit mondani, hogy nem én vagyok a hibás, és a biztosító sosem fizetne, de szerencsére nem így van. A biztosító ugyanis nincs kötve a károkozó nyilatkozatához. Figyelem ez oda vissza igaz. Tehát hiába ismeri el a felelősségét a biztosított, ha minden jel arra utal, hogy nem ő a hibás, a biztosító nyilván nem fog fizetni. Ha csak a károkozó nyilatkozatán múlna a dolog, elég könnyű lenne biztosítási csalást elkövetni, na meg mentesülni is a jogos kötelezettség alól. Nem csak a károkozó nyilatkozatán áll vagy bukik tehát, hogy fizet-e a biztosító.
Vissza a hírekhez
