Haláleseti rendelkezés és bankszámla
Közeli szerettünk elveszítése lelkileg és érzelmileg nehéz időszak, de az amúgy sem könnyű heteket, hónapokat tovább nehezítheti, ha a család megélhetését biztosító pénz, megtakarítás az elhunyt ba...
A cikk utolsó frissítésének időpontja: 2023. május 13. ( 558 napja)
Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.
Napjainkban még mindig sok félreértés, tévhit merül fel ha az öröklés szabályairól van szó. Gyakoriak a félreértések akörül, hogy ki örököl, valamint lehet-e adósságot örökölni, illetve azzal kapcsolatosan is, hogy mi a feladata a közjegyzőnek a hagyatéki eljárás során. Jelen cikkünkben négy gyakori tévhitet oszlatunk el.
Élettársi kapcsolat alatt azt értjük, amikor két személy között érzelmi és gazdasági közösség áll fenn, s ők házasságkötés nélkül élnek közös háztartásban úgy, hogy közben egyikőjüknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi közössége vagy élettársi kapcsolata mással. Természetesen élettársi kapcsolatról csak akkor beszélhetünk, hogyha az érintett két személy nem áll egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri kapcsolatban. Az élettársi kapcsolat fennállásához ugyanakkor nem szükséges semmilyen nyilvántartásba történő bejegyzés, vagy más hatóság előtti akaratnyilvánítás.
Az élettársi kapcsolat fennállásáról tehát csak akkor beszélhetünk, hogyha az érintett két személy egymással házasságot nem kötött. Az élettárs öröklési jogi helyzete nem azonos a házastárs öröklési jogi helyzetével. Ennek oka, hogy míg a házastárs a Polgári Törvénykönyv értelmében közeli hozzátartozónak minősül, addig az élettárs nem.
Az öröklési rendet elsősorban az örökhagyó végintézkedése határozza meg. Ennek hiányában a törvény öröklés szabályait kell alkalmazni. Törvényes öröklés esetén pedig az elhunyt hagyatékából egyenági rokonai, oldalági rokonai, valamint házastársa részesülhet. Az élettársak végintézkedés hiányában az elhunyt hagyatékából akkor sem részesülnek, ha meghatározott ideig, akár több tíz éven keresztül együtt éltek az elhunyttal.
Alapvetően a fenti kijelentés önmagában nem tévhit, azonban az némi pontosításra szorul. Az örökös főszabály szerint valóban az örökhagyó teljes hagyatékát megörökli, amelyben szerepelhetnek aktív vagyonelemek, illetve úgynevezett passzív vagyonelemek, azaz tartozások, adósságok is. Az örökös a hagyatéki eljárás során nem válogathat az egyes vagyontárgyak közül, tehát nem mondhatja azt, hogy ő csak az örökhagyó ingatlanvagyonát kívánja megörökölni, az ahhoz kapcsolódó adósságot nem. A Polgári Törvénykönyv értelmében azonban az örökös hagyatéki tartozásokért való felelőssége korlátozott: az örökös a hagyatéki tartozásokért a hagyaték tárgyaival és azok hasznaival felel a hitelezőknek.
Mindez azt jelenti, hogy az örökös a hagyatéki tartozásokért saját vagyonával nem tartozik helytállni, csupán a megörökölt hagyaték mértékig köteles megfizetni a hitelezők követeléseit.
A fentieken túlmenően pedig az örökösnek arra is lehetősége van, hogy a hagyatéki eljárás során visszautasítsa az örökségét, ebben az esetben sem aktív vagyont, sem tartozásokat nem fog örökölni az örökhagyó után.
Rendkívül gyakori tévhit, hogy a hagyatéki eljárás során a közjegyzőnek aktív kutatómunkát kell folytatnia, legyen szó akár arról, hogy milyen vagyona volt az elhunytnak, akár arról, hogy kik az örökösök. Ezzel szemben a valóság az, hogy a közjegyzők nem minősülnek nyomozó hatóságoknak, ők nem kötelesek kutatómunkát végezni. Persze számtalan eszköz áll rendelkezésükre ahhoz, hogy lehetőség szerint az örökhagyó teljes hagyatéka felderítésre kerüljön, illetve minden örökös személyére fény derüljön, ám főként a hagyatéki eljárásban részt vevő rokonok tájékoztatására, információira tud támaszkodni.
A fentiek alapján a hagyatéki eljárás során például az öröklésben érdekelt személyek tudják jelezni a közjegyző felé, hogy tudomásuk szerint az elhunyt melyik pénzintézetnél rendelkezett számlával, a közjegyző meg tudja keresni az érintett pénzintézetet további adatszolgáltatás érdekében. Arra azonban nem köteles a közjegyző, hogy minden magyarországi pénzintézet számára megkeresést küldjön, hogy az elhunyt állt-e velük bármilyen kapcsolatban. Ismeretlen helyen tartózkodó örökös esetében hirdetményi kézbesítéssel kell az ismeretlen helyen lévő örököst tájékoztatni a hagyatéki eljárásról, ám ebben az esetben sem köteles a közjegyző további kutatómunkát végezni az örökös személyének kiderítése céljából.
Szintén gyakori félreértés, hogy amennyiben az elhunyt még életében végrendeletet készített, akkor arról már az eljárás kezdetén tudnia kell a közjegyzőnek.
A jelenleg hatályos jogszabályaink alapján azonban a végrendelet érvényességéhez nem szükséges az, hogy azt ügyvéd vagy közjegyző készítse el, illetve, hogy azt a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába letétbe helyezzék. Amennyiben tehát például a végrendeletet az elhunyt otthonában, saját kezűleg készítette el és az nem került letétbe helyezésre a fent említett nyilvántartásba, úgy elképzelhető, hogy arról a közjegyző csak a hagyatéki eljárás során szerez tudomást, amikor valamelyik öröklésben érdekelt személy azt becsatolja az eljárás során. Bár az országos nyilvántartást a közjegyzők minden hagyatéki eljárás során megvizsgálják, az előbbi pontban említettek miatt arra nincs jogkörük, hogy egy feltételezett végrendelet után nyomozzanak.
Az öröklési joggal, illetve a hagyatéki eljárással kapcsolatosan továbbra is sok tévhit él a mindennapokban. Kérdés esetén mindig érdemes tapasztalt jogi szakértők segítségét kérni azok megválaszolása érdekében, hiszen egy rossz döntés az élet ezen területén is visszafordíthatatlan problémákat tud okozni.
Közeli szerettünk elveszítése lelkileg és érzelmileg nehéz időszak, de az amúgy sem könnyű heteket, hónapokat tovább nehezítheti, ha a család megélhetését biztosító pénz, megtakarítás az elhunyt ba...
Minden család történetében eljön az az idő, amikor az örökléssel szembesülnek. Ilyenkor sok, sok kérdés merülhet fel az öröklés rendjével, módjával, a hagyatékkal az eljárás menetével összefüggésbe...
A legtöbb esetben egyértelműnek tűnik, hogy a gyermekek örökölnek szüleik halála esetén. Bizonyos esetekben azonban előfordul, hogy az örökös akaratán kívül nem részesül az elhunyt hagyatékából. Je...
Kérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 2 napon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.
Kérdésem vanKérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 2 napon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.