Tévedés jogi szempontból

Tévedni emberi dolog ugyebár, tehát a jogrendszer is valamilyen módon számol vele. Ugyanis előfordulhat, hogy valaki tévedésből ír alá egy szerződést, vagy tesz valamilyen nyilatkozatot. Az ilyen esetekre a jogrendszernek fel kell készülnie, különösen akkor, ha valaki szándékosan előidőzi a tévedést. Hiszen valamilyen „törlés gombnak” lennie kell, egy biztonsági hálónak arra az esetre, ha olyan történik, aminek nem lett volna szabad megtörténnie. Lehetséges, hogy valaki úgy követ el egy bűncselekményt, hogy tévedésből azt hiszi jót cselekszik (pl. azt hiszi egy segít valakinek, aki bajban van). Az is lehetséges, hogy valaki úgy teljesít egy fizetési kötelezettséget, vagy úgy gyakorol valamilyen jogosultságot, hogy ekörben tévedésben van (pl. átjár ott, ahol nem szabadna).

Vagyis összefoglalva, egy szerződés megkötése, vagy bármilyen jognyilatkozat megtétele, illetve valamilyen kötelezettség teljesítése vagy jog gyakorlása során tévedés történhet, és ha valóban így van, kell egy jogi konstrukció, ami reagál erre.

Bármire kihasználható aduász, vagy pedig „így jártál komám”

Kérdés és örök dilemma, hogyan reagáljon a jogrendszer a tévedésre. Ugyanis, ha nagyon tág körben engedünk teret egy ilyen „törlés gombnak” akkor visszaéléseknek engedhetünk utat. Ha bárki, bármit visszacsinálhat annyival, hogy bocs tévedtem, akkor a becstelen, hazug embereknek csodálatos játszóteret építene fel a jogrendszer. De az sem volna igazságos, ha egyáltalán nem számolnánk azzal, hogy valaki jóhiszeműen és körültekintően eljárva, mégis valamilyen lényeges dologban tévedésben volt, amikor az adott szerződést megkötötte, vagy a bűncselekményt elkövette. Tehát az is méltánytalan, és igazságtalan volna, ha bármilyen tévedés esetén azt mondanánk: így jártál komám. Ez van…

Valahogy mind érezzük, hogy ha a másik fél idézte elő a tévedésünket, és mi ebben a tévedésben voltunk egy jognyilatkozat megtételekor, akkor annak a jognyilatkozatnak nem szabad érvényesnek lennie.

Nézzük csak, milyen esetekben veszi figyelembe a polgári jog azt, ha tévedésben voltunk.

A polgári jog ismer semmisségi és megtámadhatósági okokat. Mindkét esetben a szerződés a megkötésének időpontjától érvénytelen, de azért van különbség. A megtámadási okoknál szükség van arra, hogy valaki a szerződést eredményesen megtámadja, és bizonyítsa az okot, amely miatt az érvénytelen lesz. Ilyen a tévedés is. A semmisség esetében a semmisséget a bíróság hivatalból észleli (pl. nem a cégjegyzésre jogosult írt alá egy szerződést). A megtámadható szerződés tehát, az eredményes megtámadás következtében megkötésének időpontjától érvénytelenné válik. A tévedés egy megtámadási ok, amely a szerződés akarati hibáihoz tartozik. Hiszen a szerződő akarata más lenne, ha nem lenne tévedésben.

Aki a szerződés megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt,

a szerződési jognyilatkozatát megtámadhatja, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette. Ez azt jelenti, hogy nem csak akkor támadhatjuk meg a szerződést, ha a másik félnek (akár a nem szándékos) magatartása okozta a tévedésünket, hanem akkor is, ha a tévedésünket a másik fél felismerhette, de nem hívta fel rá a figyelmünket. Például, ha az eladó felismeri, hogy egy vásárló valami olyan célra vásárolja a terméket, amire ez a konkrét típus nem alkalmas, de erről nem világosítja fel, hanem megerősíti ebben a tévedésében, és eladja neki a terméket.

Fontos, hogy az eladónak ezt a magatartását bizonyítani kell, hiszen a megtámadás esetén a megtámadási okot annak kell bizonyítania, aki arra hivatkozik.

De mi számít lényeges körülménynek? Lényeges körülményre vonatkozik a tévedés akkor, ha annak ismeretében a fél nem vagy más tartalommal kötötte volna meg a szerződést (pl. másmilyen gépet vett volna).

Külön kezeli a jog a megtévesztést, illetve a fenyegetést, amelyek szintén megtámadási okok, de a másik fél részéről egyfajta aktív közreműködést feltételeznek. Tehát megtámadhatjuk a szerződést, ha a másik fél minket szándékos magatartásával tévedésbe ejt vagy tévedésben tart, és akkor is, ha jogellenes fenyegetéssel érte el a szerződéskötést.

És itt már evezzünk át a büntetőjog izgalmas vizére, mert ilyen esetekben felmerül a kérdés, hogy a másik fél nem követett-e el bűncselekményt. De a csalás, és az egyéb hasonló bűncselekmények egy külön cikkbe kívánkoznak, jelen cikk témáját, a tévedést vizsgáljuk meg büntetőjogi szempontból.

A büntetőjog a tévedést büntethetőséget kizáró okoknál tartja számon.

Vannak ugyanis büntethetőséget kizáró/korlátozó, és vannak büntethetőséget megszüntető okok. Az első esetben nem jön létre bűncselekmény, mert az adott ok eleve kizárja a büntethetőséget. Ilyen pl. a kóros elmeállapot, a jogos védelem, vagy a gyermekkor. A büntethetőséget megszüntető okok (pl. halál, elévülés, kegyelem) esetében pedig létrejön a bűncselekmény, csak valamiért később már nem lehet az elkövetőt felelősségre vonni. Vagyis eleve létre sem tud jönni a bűncselekmény akkor, ha valaki tévedésben van. Nade milyen esetekre vonatkozik ez?

A Büntető törvénykönyv szerint nem büntethető az elkövető olyan tény miatt, amelyről az elkövetéskor nem tudott. Vagyis nem lehet lopásért megbüntetni azt, akinek a táskájába ejtettem a telefonomat, és hazavitte magával.

Szintén nem büntethető, aki a büntetendő cselekményt abban a téves feltevésben követi el, hogy az a társadalomra nem veszélyes, és erre a feltevésre alapos oka van. Ez esetben tehát az elkövető azt hiszi, hogy nem veszélyes a társadalomra amit tesz, de ez még nem elég. Alapos ok kell hozzá. Általában ez a fajta tévedés akkor fordul elő, ha valaki valamiért azt hiszi, segítenie kell valakinek, aki bajban van, pedig semmi ilyesmiről nincs szó. Ugyanakkor ebben a tévedésben cselekszik, és eközben elkövet valamilyen bűncselekményt (pl. betör egy ajtót, megszegi a KRESZ-t, fegyvert használ, erőszakot alkalmaz stb.) abban a hitben, hogy ez szükséges a baj elhárításához.

Nem zárja ki a büntethetőséget a tévedés, ha azt gondatlanság okozza, vagyis, ha azért esünk tévedésbe, mert mi magunk gondatlanok voltunk. Igaz, hogy ez csak akkor számít, ha a törvény a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli.

Arról, hogy milyen következménye lehet egy apró „adminisztrációs hibának” egy munkaviszony megszüntetése során itt olvashatnak részletesen.