Téves diagnózis – mit tehetek?

Az orvostudomány fejlődésével sok betegség, kórkép megállapítása lényegesen egyszerűbb és gyorsabb, mint korábban. Ennek ellenére számos esetben nem egyszerű, sajnos a tévedés sincs kizárva. Önmagában azonban a téved diagnózis nem minden esetben alapozza meg az egészségügyi intézmény felelősségét. Milyen esetben felel, és milyen esetben nem?

Téves diagnózis – mit értünk ez alatt?

Diagnosztikai tévedésről abban az esetben beszélünk, ha egy betegség, kóros állapot észlelése nem történi meg, vagy nem kellő időben történik meg. Magától értetődő, hogy hatékony kezelés nulladik lépése, hogy egyértelmű legyen, milyen állapot kezelésére van szükség. Sok esetben ugyanaz a tünet teljesen más okra vezethető vissza, ennek megfelelően más kezelés is szükséges. Az is egyértelmű, hogy a kezelés időbeli eltolódása hatással lehet annak eredményességére.

Önmagában azonban ez nem alapozza meg a felelősséget. A téves diagnózis, vagy a megfelelő diagnózis felállításának elmulasztása csak akkor ad alapot kártérítésre, ha az egészségügyi intézmény, ill. annak orvosai nem a legnagyobb gondossággal és körültekintéssel jártak el a diagnózis felállítása során. Ilyen lehet, ha a helyes kórisme felállítása azért maradt el, mert valamilyen indokolt vagy szükséges vizsgálatot elmulasztanak a kórházban. Ez lehet egyértelmű szakmai szabályszegés, de a vonatkozó bírói gyakorlat szerint orvos döntési folyamatának egészét kell vizsgálni. Amennyiben a döntési folyamatokat teljességükben figyelembe véve az orvos az elvárható gondosság tanúsítása mellett került abba a helyzetbe, hogy téved, úgy emiatt a diagnosztikus tévedés miatt mentesül a felelősség alól. A diagnosztikai tévedéssel okozott kártérítési felelősség alól ugyanakkor nem mentesül az ellátást végző intézmény, ha az elvárható gondosság elvének megfelelően nem tesz meg mindent a helyes diagnózis felállítása érdekében. Ez tehát azt jelenti, hogy egyes esetekben kötelező protokollok vannak, amik megsértése önmagában problematikus. Előfordulhat ugyanakkor az is, hogy bár kötelező vizsgálat, eljárás ugyan nem volt, de a tünetek vagy vizsgálati eredmények megfelelő értékelése alapján újabb, megfelelő vizsgálatok elvégzése lett volna célszerű, vagy azok már önmagában elegendőek lettek volna  a helyes diagnózis felállításához.

Fontos hangsúlyozni, hogy a felelősség kérdése ilyen esetekben szakkérdésnek minősül.

Feltételezett diagnosztikai tévedés esetén többféle eljárás indítható.

Mindenek előtt panaszt tehetünk az egészségügyi intézmény felé, illetve az egészségügyi intézmény fenntartója felé. Megkereshetjük a betegjogi képviselőt, aki segítheti a beteget intézményen belül a panaszának megfogalmazásában és eljuttatásában, de további képviseletet, különösen bíróság, szakmai felelősségbiztosító előtti képviseletet nem láthat el. Lényeges azonban, hogy segítséget nyújthat a betegjogi képviselő a gyógykezelési iratok beszerzésében.

Módunk van egészségügyi közvetítői eljárás megindítására, ennek során azonban komoly szakértői költségekkel kell számolni.

Egyes esetekben az etikai eljárás a célszerű.

Súlyos esetben büntetőeljárás indulhat, amennyiben foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés gyanúja merül fel.

Amennyiben a diagnosztikai tévedés kárt okoz, akár vagyoni, akár nem vagyoni értelemben, úgy kártérítési eljárás indítása lehetséges. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy egy kártérítés iránt indított eljárásban igazolni szükséges, hogy kár merült fel. Az intézménynek kell bizonyítania, hogy a kezelés során az adott helyzetben általában elvárható módon járt el, azaz orvosi mulasztás nem történt. Az általában elvárhatóság egy jogi szakkifejezés, a gyakorlatban főként azt takarja, hogy a gondos ellátás az orvosszakma írott és íratlan szabályai alapján történt-e. Amennyiben megállapítható orvosi „mulasztás”, a mulasztás és a sérelem közötti okozati összefüggést is bizonyítani kell. Ennek bizonyítása is orvosszakértői kérdés.

Orvosi műhibákkal kapcsolatban itt írtunk részletesebben.