A várakozásra vonatkozó szabályok Budapesten
A fővárosban egységesen szabályozott a közterületen történő várakozás. Budapest Főváros Közgyűlésének 30/2010. (VI. 4.) önkormányzati rendelete kiterjed a Budapest főváros közigazgatási területén található helyi közutakon, a fővárosi és a kerületi önkormányzatok tulajdonában álló, közforgalom elől el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken kialakított várakozási célú területekre.
A Rendelet 6. sz. melléklete lefekteti a parkolásüzemelési rendszer területi feltételeit. Eszerint három kritérium szükséges a rendszer működtetéséhez.
- az adott övezeten belül lévő valamennyi fővárosi és kerületi közutat és közúti várakozóhelyet magába foglalja;
- az övezetet táblával jelölik
- az övezetben a várakozás módja – a szegéllyel párhuzamos várakozást kivéve – KRESZ táblával vagy útburkolati jellel jelezve van
A vonatkozó rendelkezések parkolási övezetekre – zónákra – osztják a várost, amelyeknek a területén díjfizetéshez kötött a várakozás. Kérdés ugyanakkor, hogy a várakozási övezeteken belül mindenhol kell-e várakozási díjat fizetni.
A jogszabály következetesen használja a várakozási övezet és a várakozóhely fogalmát, ezért logikai és nyelvtani értelmezés szerint várakozási övezeteken belül, várakozóhelyeken lehetséges várakozási díjat és ennek elmulasztása esetén pótdíjat megfizettetni a parkoló autósokkal. Értelemszerűen nem lehet várakozóhelynek tekinteni olyan területeket, ahol nem szabad parkolni. Például kapubeállót, vagy tűzcsap előtti területeket. Ezért ezeken a helyeken jogtalan a parkolási díj, vagy a pótdíj kiszabása.
Amennyiben a parkolást, mint szerződéses jogviszonyt elemezzük, akkor is a fenti megállapításra kell jutni. Ugyanis a visszterhes szerződések esetén a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak egymásnak. Jelen helyzetben a várakozó autós pénzt fizet, amiért cserébe a parkolótársaság parkolóhelyet biztosít. Ha viszont tilosban parkol valaki, akkor a parkolótársaság semmilyen szolgáltatást nem nyújt. Parkolóhelyet nem biztosít ugyanis, hiszen kifejezetten tiltott parkolás az érintett területen.
Egy vonatkozó jogeset
A Fővárosi Törvényszék másodfokú bíróságként a 61.Pf.632.472/2022/4. sz. ítéletében a fenti álláspontot érősítette meg. Az ítéleti tényállás szerint alperesi gépjármű egy garázskapu beálló előtt várakozott, amikor pótdíjfizetési felszólítást helyeztek el az autón. Alperes nem fizette be az összeget, ezért a parkolótársaság peres eljárást indított. Az elsőfokú bíróság helyt adott a keresetnek, ám másodfokon elutasította a Törvényszék. Az ítélet indokolása szerint: „…Mivel a kapubeállóban tilos várakozni, és e helyen nincs – nem is lehet – kijelölt várakozóhely, tehát a felperes nem jogosult annak használatáért parkolási díjat és pótdíjat érvényesíteni…” – Egységes kezd lenni az ítélkezési gyakorlat a kérdésben, ugyanis több hasonló döntés is született nemrégiben.
Összegzés
A kifejtettek alapján álláspontom szerint egyértelműen kijelenthető, hogy várakozási övezeten belül is kizárólag várakozóhelyen történő várakozás esetén lehetséges jogosan várakozási díjat és pótdíjat kiróni. Amennyiben parkolótársaság mégis ezt teszi, akkor az joggal támadható.
Felhívom a figyelmet ugyanakkor arra, hogy a tilosban való parkolásnak megvannak az egyéb jogi következményei. Például szabálysértési bírság minden bizonnyal kiszabható egy garázsbeállóban várakozó vezetővel szemben. Parkolási pótdíj viszont nem.
Hangsúlyozom továbbá, hogy ezek a szabályok kizárólag Budapest közigazgatási területére vonatkoznak. Helyi önkormányzatok külön rendeletekben szabályozhatják a várakozási szabályokat.