Gyorsan szögezzük le, hogy sok esetben a kereskedők azonnal kijavítják, vagy visszaveszik a kocsit, sőt olyan esetet is láttunk már, amikor a kereskedő az adott a hibákról írásban tájékoztatta a vevőt. Szóval nem minden autókereskedő bújik gyenge kifogások mögé, de sajnos előfordul ilyen is. És az ilyen esetek jutnak el jogászhoz, tehát a jogviták során főleg ilyesmikkel találkozunk:
1.Kifogás: Minden használt autónak vannak hibái
Gyakran előfordul, hogy a vásárlás után meghibásodott autó miatti igényeket a kereskedő elintézi annyival, hogy „használt autó, persze, hogy vannak hibái”. Vagy hozzáteszi, hogy „aki hibátlan autót akar, vegyen szalonból”. Persze, hogy vannak hibái, csak nem mindegy milyen állapotban hirdették az autót, és mi a tényleges állapota.
Szögezzük le: egy használt autónak is vannak bizonyos lényeges tulajdonságai, és van egy a felek által ismert állapota, ami alapján a vételárat kialkudják. Egyáltalán nem mindegy tehát, hogy vannak-e ismert hibái, és azok milyen jelentősek.
Nem csak a jogszabályi rendelkezésekkel, hanem nyilván a kereskedelmi logikával is teljesen szembe megy tehát az első gagyi kifogás. Hiszen a kereskedőnek sem mindegy, amikor az irányárat megszabja, hogy egy X márkájú, ilyen és ilyen felszereltségű, ennyit és ennyit futott autó mondjuk motorhibás-e vagy sem. Nem mindegy tehát, hogy egy adott tulajdonságokkal rendelkező autónak van-e jelentős hibája, hiszen ez a vevő vásárlási szándékét is befolyásolhatja (pl. nem akar vele bajlódni, így nem veszi meg) de akár a vételárra is hatással lehet (megveszi, de olcsóbban). Magyarán a kereskedőnek az ár kalkulálásakor nagyon nem mindegy, hogy például váltóhibásan adja el az autót, vagy sem.
2.Használt autóra nincs garancia
Persze, hogy nincs kötelező jótállás, de van ugyanakkor kellékszavatosság is a világon. A kellékszavatosság minden olyan szerződés kapcsán terheli a feleket (magánszemélyeket és cégeket egyaránt) amelyben a felek kölcsönös szolgáltatással tartoznak egymásnak. Mit jelent a kölcsönös? Valamit eladok, más meg kifizeti a vételárat. A hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozunk tehát, ami jogszabály szerint kötelezően fennáll egy évig, míg fogyasztó és vállalkozás között két évig is. Vagyis használt autó ide vagy oda, ha nincs már rá jótállás, akkor is kellékszavatossággal tartozik az eladó a rejtett hibákért. Hogy milyen hibák nem tartoznak bele a kellékszavatosságba, alábbi cikkünkből kiderül.
3.Kifogás: Nem főalkatrész hibásodott meg, tehát erre nem terjed ki a kereskedő felelőssége
Szó nincs a jogszabályban arról, hogy csak a motorra, főtengelyre, váltóra stb. terjedne ki a helytállási kötelezettsége az eladónak. Nincs tehát jelentősége, hogy a sebességváltó romlott-e el, vagy az ülésfűtés, mindkettő lehet rejtett hiba, amelyért az eladó felelősséggel tartozik. Súlyoz a jogszabály is a hibák között, de nem említ kisebb, nagyobb hibákat, csak a jelentéktelen hibákat kezeli másként. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak ugyan nincs helye, de még a jelentéktelen hibának a javítását is kérhetjük, vagy akár árleszállítás is indokolt lehet.
Ez a téves elképzelés abból indulhatott ki, hogy a második pontban említett kellékszavatosság mellett sok kereskedő maga vállal 2-3 év jótállást, és ilyenkor van, hogy csak főalkatrészekre vállalja azt. De ez a kereskedő önként vállalt jótállása, amely nem tévesztendő össze a kellékszavatossági kötelezettségével, amelyet a jogszabály ezen vállalás nélkül is rá telepít.
4.Kifogás: „Najó… én megjavítom, de az alkatrészt Önnek kell megvennie.”
Vagy hallottam már fordítva is: „Na egye fene, megveszem az alkatrészt, de aztán felejtsen el, szereltesse be ahogy tudja…”
Na már most, ez nem így működik. Ha a hibás teljesítés nekem felróható, akkor a kijavítással összefüggésben felmerült költségeket is én fizetem (pl. javítás költségei). Nem csak a hibás alkatrészt kell a kereskedőnek megvennie, hanem a javítást el kell végeztetnie, vagy ennek hiányában árleszállítást kell alkalmaznia.
5.Kifogás „Nálam még működött…” avagy, az eladás után jött ki a hiba, ezért nem vagyok felelős
Te jó ég, amikor ezt jogászként meghallom, kiráz a hideg. Hát ez a rejtett hiba lényege, hogy az adásvétel pillanatában a felek nem tudnak róla, hanem később derül ki. (Legalább is a vevő nem tud róla). Egyébként, ha logikusan belegondolunk, a rejtett hiba nem is tud az eladás előtt kiderülni, mert akkor még nem a vevő használja az autót. Azok a hibák érdekesek az eladó szempontjából, amelyek megvoltak az adásvétel pillanatában, de nem voltak felismerhetőek. Mindkét kitétel fontos. Vagyis, ha a hiba nem volt felismerhető, nem is kaptam tájékoztatást róla, és már megvolt az adásvétel pillanatában, akkor az eladó felel érte. Nyilván az adásvétel utáni időszakról beszélünk…
Hogy kinek kell bizonyítania, hogy a hiba keletkezése mikorra vezethető vissza, nos azt az alábbi cikkünkben ismertetjük.
A fenti gagyi kifogásokat jogászként elég fárasztó újra és újra meghallgatni, de a legrosszabb, ha a teljesen logikus, és jogszabályokkal alátámasztott érvelés ellenére, az ellenfél kitart a fenti kifogások egyike mellett. Sajnos ilyenkor nem marad más lehetőség, mint pereskedni, de ne aggódjunk: a fenti kifogások egyike sem fogja megállni a helyét egy bíró előtt.
Vissza a hírekhez
