Vagyon elleni bűncselekmények II.

Korábbi cikkünkben a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények kategóriáját ismertettük. Jelen cikkünkben a vagyon elleni bűncselekmények másik nagy kategóriájával foglalkozunk, az „sima” vagyon elleni bűncselekményekkel.

A vagyon elleni bűncselekmények

Vagyon elleni erőszakos bűncselekménynek minősül a lopás, rongálás, sikkasztás, csalás, gazdasági csalás, információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás, hűtlen kezelés, hanyag kezelés, jogtalan elsajátítás, jármű önkényes elvétele és az uzsora bűncselekmény.  Látható, hogy jóval több bűncselekmény tartozik ebbe a csoportba, mint a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények csoportjába. Jelen cikkünkben, figyelemmel a terjedelmi korlátokra is a lopás, rongálás, csalás és jogtalan elsajátítás bűncselekmények eseteit járjuk körbe.

A lopás

Lopásról beszélhetünk akkor, hogyha valaki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa. A lopás bűncselekményének büntetőjogi megítélése, tehát az, hogy azért mi a kiszabható büntetés nagy mértékben függ attól, hogy hol, hogyan, milyen értékre követik el. Súlyosabb a kiszabható büntetés például akkor, hogyha azt szabálysértési értékre (50.000,- Ft alatti értékre) követik el, ám zsebtolvajlás útján. Ez utóbbi esetben ugyanis már nem szabálysértésről, hanem bűncselekményről beszélünk. De súlyosabb akkor is büntetés, hogyha ugyan kisebb értékre követik el a lopást, de azt vallási tisztelet tárgyára követik el.

Ezekben a büntetőügyekben tehát mindenképpen igaz a mondás: a bíróság az eset összes körülményének mérlegelésével jár el. A bíróságnak, illetve a nyomozó hatóságnak igen pontosan fel kell tárnia azt, hogy a lopásra hol, hogyan, milyen körülmények között került sor. Amennyiben például az elkövető a lopás során erőszakot vagy fenyegetést alkalmazott, úgy vizsgálandó, hogy lopásról vagy rablásról van-e szó. Ha pedig a sértett védekezésre képtelen állapotban volt a lopás megvalósítása során, úgy mérlegelni kell, hogy kifosztásról vagy lopásról van-e szó.

A rongálás

Aki idegen vagyontárgy megsemmisítésével vagy megrongálásával kárt okoz, rongálást követ el.

Rongálás esetén is vizsgálandó, hogy azt hol, hogyan, milyen eszközökkel valósítják meg. Egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető például az, hogyha

• a rongálás kisebb kárt okoz, vagy
• a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó rongálást
• falfirka elhelyezésével vagy
• bűnszövetségben

követik el.

A jogszabály értelmében falfirkának minősül a festékszóróval, filctollal vagy bármilyen más felületképző anyaggal létrehozott képi, grafikus vagy szöveges felületbevonat, amely nem a vagyontárgy rendeltetésszerű használatához szükséges.

A rongálás minősített esetének minősül az, hogyha annak során például régészeti lelőhelyet, régészeti leletet, vallási tisztelet tárgyát vagy templomot, temetési helyet, temetkezési emlékhelyet rongálnak meg. Szintén minősített esetnek minősül az, hogy a rongálást robbanóanyag vagy robbantószer felhasználásával követik el. A büntetés kiszabása során, illetve a bűncselekmény minősítése során pedig annak is jelentősége van, hogy a rongálással az elkövető összegszerűen mennyi kárt okoz.

Csalás

A Büntető Törvénykönyv értelmében aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el.

A bűncselekmény megvalósításához nem elegendő pusztán az, hogy az elkövető tévedésbe ejtse vagy tévedésben tartsa a sértetett, az is szükséges, hogy ezt a jogtalan haszonszerzés szándéka vezesse. Éppen ezért tapasztalatunk szerint a nyomozó hatóságok nem állapítanak meg bűncselekményt olyan esetben, amikor a vállalkozók anyagra vagy munkadíjra előleget vesznek fel a megrendelőktől, a kijelölt munkaterületen pedig valamilyen (akár kifogásolható) munkát elvégeznek. Ezekben az esetekben ugyanis a hatóság gyakran úgy értékeli a kialakult helyzetet, hogy a jogtalan haszonszerzési szándék hiányzik. Önmagában ugyanis a késedelmes vagy hibás teljesítés a csalást nem valósítja meg, ha a szerződés megkötésekor a jogtalan haszonszerzésre irányuló célzat nem állt fent.

A tévedésben tartás a tettestől függetlenül létrejött hamis tudattartalom megerősítése, vagy a tévedés el nem oszlatása. Ez utóbbi esetben akkor követhető el a bűncselekmény, ha a felvilágosítást, a tévedés eloszlatását jogi kötelezettség írja elő. Ez alapulhat polgári jogi, munkajogi szabályon vagy szerződésen. Utóbbira példa, ha a vevő észleli, hogy a pénztáros több visszajárót adott neki, s a pénztárosnak nem jelzi a tévedését.

Természetesen csalás esetén is vizsgálják a hatóságok, illetve a bíróságok az ügy további körülményeit. Mindezek alapján súlyosabban ítélendő meg a csalás például akkor, hogyha azt szabálysértési értékhatárt meg nem haladó értékre, de jótékony célú adománygyűjtést színlelve követik el, vagy ha a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el.

Jogtalan elsajátítás

Felmerülhet kérdésként, hogy a jogtalan elsajátítás vajon miben tér el a lopástól? Hiszen mindkét esetben alapvetően arról van szó, hogy az elkövető magáénak tekint egy olyan dolgot, ami nem az övé.

Nos, jogtalan elsajátításról akkor beszélhetünk, hogyha az elkövető

• a talált idegen dolgot eltulajdonítja, vagy nyolc napon belül a hatóságnak vagy annak, aki elvesztette, nem adja át, vagy
• a véletlenül vagy tévedésből hozzá került idegen dolgot eltulajdonítja, vagy nyolc napon belül nem adja vissza.

Jogtalan eltulajdonítás során tehát az elkövető szándéka nem arra terjed ki, hogy a más tulajdonát képző dolgot ellopja, pusztán arra, hogy amit talált, vagy ami tévedésből vagy véletlenül hozzá került, megtartsa.

Fontos azonban, hogy talált dolog csak az minősül, amit a birtokosa elvesztett, azaz akaratán kívül került ki az uralma alól a dolog, annak birtoklásával tehát nem szándékosan hagyott fel. Ilyen például a kocsi tetején felejtett táskából szétszóródó pénz.  Ugyanakkor nem elvesztett az őrizetlenül hagyott dolog, így például az utcán le nem zárt bicikli. Szintén nem elvesztett „dolog” a sértett látóköréből éppen kikerült állata, például kutyája. Ezekre lopás követhető el.

Tévedésből kerül az elkövetőhöz a dolog, amikor a birtokcsere ugyan valamelyik fél tudatos magatartása folytán jön létre, de mind az átadó, mind az átvevő tévedésben van az uralomváltozás idején. Ilyen lehet a rossz bankszámlára utalt pénz. Véletlenül kerül az elkövetőhöz a dolog, ha az uralomváltozás az érdekelt személyek erre irányuló akarata nélkül következik be, például a tulajdonos a pénztárcáját a tettesnek kölcsönadott kabátjában felejti.

Összefoglalás

A „sima”, tehát nem erőszakos vagyon elleni bűncselekményeknek jóval több formáját ismeri hatályos Büntető Törvénykönyvünk, mint a vagyon elleni, erőszakos bűncselekményeknek. A lopás, rongálás, csalás, jogtalan eltulajdonítás bűncselekményei között így jóval kevesebb közös pontot találhatunk. Mindazonáltal sértettként bármelyik magatartás elszenvedői is vagyunk, tegyünk feljelentést, mindennapi életünk során pedig tartózkodjuk attól, hogy bármelyik bűncselekményt is elkövessük.