Alábbi írásban általános, tapasztalaton alapuló értekezést adunk arról, hogy egy-egy jogvita mennyi ideig tart átlagosan.
A jogviták kezdete
Fontos leszögezni, hogy minden jogvitás ügynek megvannak a maga specifikumai. Tehát kizárólag általános jellegű megállapításokat teszünk, amelyek a polgári peres eljárás általános – alapper szerinti – lefolyását veszik alapul.
A jogvita kezdetét akár onnan számíthatjuk, hogy a felek között egyet nem értés alakul ki, amit egymás között „szép szóval” megoldani nem tudnak. Ilyenkor viszi el általában valamelyik fél az ügyet jogi képviselőhöz. Természetesen nagyon sok ügyben nem kötelező a jogi képviselet, de általában jogi eljárás szükségessége esetén javallott szakértő felkeresése.
Alapvetően 1-2 hetet jelenthet, míg a jogi képviselővel időpontot egyeztetünk és teljeskörűen meg tudja ismerni az ügyet. Ezt követően sokszor megindul egy perelőkészítő, peren kívüli egyeztetési folyamat. Ennek során esetlegesen a jogi képviselők, illetve a felek egyeztetni tudnak per elkerülés érdekében. Ha egyezségre jutnak, akkor pont kerülhet az ügyre. Ez a folyamat 3-4 hétig is eltarthat.
A peres eljárás Polgári Perrendtartás (Pp.) szerinti határidői
Ha peren kívül nincs megállapodás, akkor kerül sor a kontradiktórius eljárás megindítására. Az igazságszolgáltatásnak rendkívül sok ügyet kell ellátnia, ezért innentől kezdődően lényegesen hosszabb folyamatra kell felkészülni.
A Pp. általános szabályként 30 napos intézkedési kötelezettséget ír elő a perbíróság számára. Ez azt jelenti, hogy ha példának okáért beérkezik egy keresetlevél, akkor 30 nap alatt köteles az eljáró bíró, vagy tanács megtenni a szükséges intézkedéseket. Ez lehet csupán annyi, hogy továbbítják a másik peres félnek a dokumentumot.
Az eljárási kódex mindemellett számos konkrét határidő tartalmaz. Például általánosan 45 nap áll rendelkezésre az alperesnek ellenkérelmet beterjeszteni, általában 15 napot szoktak adni a bíróságok válasziratra a perfelvétel írásbeli kiegészítése esetén, illetve esetleges viszontválaszra is hasonló határidő állhat rendelkezésre a gyakorlat szerint. A tárgyalást főszabályként úgy kell kitűzni, hogy a kitűzésére okot adó perbeli cselekménytől számított legkésőbb négy hónapon belül megtartható legyen.
A gyakorlati időtényezők
A jogérvényesítés tempójával kapcsolatosan nem az eljárásjogi határidők jelentik a legfontosabb tényezőt. Számos olyan gyakorlati körülmény fordulhat elő ugyanis egy-egy perben, ami tovább húzza az ügymenetet. Ilyenek a teljesség igénye nélkül az alábbiak:
- A tárgyalás elhalasztása
- A kódex meghatározza ennek az eseteit. Nem ritka, hogy a per valamelyik tárgyalásán nem áll rendelkezésre elég információ, vagy új tisztázandó kérdések merülnek fel, így el kell halasztani a tárgyalást.
- Amennyiben tárgyalási halasztás történik, akkor nagyjából 1-2 hónap legalább, mire a következő tárgyalást kitűzik. Ekkora ugyanis a bíróságok ügyterhe.
- Bizonyítás
- Ha a peres eljárásban terjedelmes bizonyítás szükségeltetik, akkor garantált a hosszú lefolyás
- Amennyiben tanúbizonyítást kérnek a felek, akkor alapvetően plusz egy tárgyalásra lehet számítani, ami a fentiek szerint 1-2 hónapot jelent. Ha esetleg sok tanú van, vagy valami miatt az idézett nem tud megjelenni, akkor ez többszörös lehet.
- Sok esetben szakértői bizonyítást kell igénybe venni. Ez több hónapot jelent általában, ugyanis a szakértőt először ki kell rendelni, ami időbe telik. Majd ezt követően a szakértő 30 napot kap a szakvélemény elkészítésére, amit meg lehet hosszabbítani indokolt estben.
- További időtényezőt jelenthet többek között a helyszíni szemle, tárgyak, iratok vizsgálata…stb.
Konklúziók
A fentiekből álláspontunk szerint legalább egy évvel kell számolni egy elsőfokú általános eljárásrend szerinti polgári per esetén. És akkor nem beszéltünk az esetleges másodfokú eljárásról, valamint a végrehajtási eljárásról… Ezért akinek az idő fontos tényező, annak mindenképpen érdemes megfontolnia a jogérvényesítésnek ezt a formáját.
Vissza a hírekhez
