Változás jön a munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatokban

Bár jelen cikk írásakor még nem jelent meg a Magyar Közlönyben az a jogszabály módosítás, amely alapjaiban változtatja meg a jövőben a munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatokat, sajtóinformációk szerint a parlament már elfogadta azt. A jogszabálytervezet szövege azonban már nyilvánosan elérhető, így jelen cikkünkben annak mentén tekintjük át, hogy mi várható a jövőben a munkaköri alkalmassági vizsgálatokkal kapcsolatosan.

A jelenlegi szabályozás

A jelenlegi szabályozással összefüggésben abból kell kiindulnunk, hogy maga a Munka Törvénykönyve rögzíti, hogy a munkáltatónak kötelessége biztosítani az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit. Sőt, a Munka Törvénykönyve még azt is előírja, hogy a munkáltató a munkába lépést megelőzően és a munkaviszony fennállása alatt rendszeres időközönként köteles ingyenesen biztosítani a munkavállaló munkaköri alkalmassági vizsgálatát.

A munkaköri alkalmassági vizsgálat nem mást jelent, mint annak megállapítását, hogy egy meghatározott munkakörben és munkahelyen végzett tevékenység által okozott megterhelés a vizsgált személy számára milyen igénybevételt jelent és annak képes-e megfelelni. Rövidebben megfogalmazva tehát a munkaköri alkalmassági vizsgálat az, amelynek során megvizsgálják a konkrét munkavállalót, hogy a konkrét munkakör ellátására egészségügyi szempontból alkalmas-e. A fentiek szerint pedig a jelenlegi szabályozás alapján ezt a vizsgálatot minden munkáltató, minden munkavállaló tekintetében köteles elvégeztetni még mielőtt a munkavállaló munkába állt volna, illetve az után is, rendszeres időközönként, általában évente.

A munkaköri alkalmassági vizsgálatok szempontjából jelenleg megkülönböztetünk előzetes, időszakos és soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálatokat. Az előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat az, amikor még a munkába lépést megelőzően sor kerül a munkavállaló üzemorvosi alkalmassági vizsgálatára és amennyiben annak eredményeként megállapításra kerül, hogy az adott munkakör ellátására nem alkalmas, akkor a munkavállaló nem is foglalkoztatható. Időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat az, amikor bizonyos idő elteltével a munkavállalót ismét vizsgálatnak vetik alá, hogy megállapításra kerüljön: egészségügyi szempontból továbbra is alkalmas-e munkakörének ellátására. A soron kívüli alkalmassági vizsgálat eseteit pedig jogszabályaink határozzák meg. Soron kívüli alkalmassági vizsgálatot kell például végezni akkor, hogyha a munkavállaló több, mint 30 napig volt keresőképtelen, vagy éppen munkavégzése – nem egészségi ok miatt – 6 hónapot meghaladóan szünetel.

Annak eldöntése, hogy adott munkavállaló adott munkakör ellátására egészségügyi szempontból alkalmas-e vagy sem, alapvetően orvosszakértői kérdésnek minősül. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a vizsgálatot végző orvos véleményével szemben ne lenne jogorvoslati lehetőség. Az elsőfokú üzemorvosi vizsgálat ugyanis támadható, azzal szemben az orvosi vélemény kézhezvételétől számított 15 napon belül lehet fellebbezéssel élni. A másodfokú vizsgálatot a területileg illetékes foglalkozás egészségügyi szakellátóhelyek végzik, kétség esetén akár igazságügyi orvosszakértői vélemény alapján.

A változások

A nemrég elfogadott törvényjavaslat a Munka Törvénykönyvének változtatásával alapjaiban írja át a munkaköri alkalmassági vizsgálatok fenti rendszerét. A jogszabálytervezet szerint ugyanis a Munka Törvénykönyvének vonatkozó rendelkezésének helyébe az alábbiak lépnek:

„A munkáltató biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit. Jogszabályban meghatározott esetben, illetve ha a munkáltató elrendeli, a munkába lépést megelőzően és a munkaviszony fennállása alatt rendszeres időközönként a munkáltató ingyenesen köteles biztosítani a munkavállaló munkaköri alkalmassági vizsgálatát.”

A jogszabálytervezet szövege alapján tehát a jövőben várhatóan csak két esetben lesz kötelező az előzetes, illetve az időszakos orvosi munkaköri alkalmassági vizsgálat elvégzése: ha azt jogszabály írja elő, vagy ha a munkáltató saját maga elrendeli azt.

A jogszabálytervezet szövegéből kiderül az is, hogy nem csak a Munka Törvénykönyve, hanem a munkavédelemről szóló törvény egyes rendelkezései is módosulnak. Ezen módosítások alapján a jövőben várhatóan miniszteri rendeletek fogják meghatározni azokat a munkaköröket, amelyek esetében kötelező lesz a munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálat elvégzése. A jogszabálytervezet szövege alapján ugyanis „a feladatkörében érintett miniszter” kap arra felhatalmazást, hogy „az egészségügyért felelős miniszterrel és a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg azon munkaköröket, feladatköröket (foglalkozásokat), amelyek esetében a munkára való alkalmasságról jogszabályban meghatározott orvosi vizsgálat alapján kell dönteni.” A jogszabály által meghatározott eseteket tehát a jövőben várhatóan az egyes miniszteri rendeletekben kell majd keresnünk.

A másik kötelező eset pedig az, amikor a munkáltató maga teszi kötelezővé az alkalmassági vizsgálat elvégzését. Ha a munkáltató ha elrendeli a munkaköri alkalmassági vizsgálat elvégzését, akkor köteles ingyenesen biztosítani a munkavállaló számára, ami egyértelműen anyagi terhet ró a munkáltatóre. Ezen körülmény miatt sajnos várhatóan inkább többségben lesznek azok a munkáltatók, akik nem rendelik el a vizsgálatok elvégzését, mint azok, akik igen.

Összefoglalás

A módosítás alapján tehát a jövőben várhatóan csak akkor lesz kötelező a munkavállalók üzemorvosi munkaköri alkalmassági vizsgálatának elvégzése, hogyha azt valamilyen jogszabály kötelezővé teszi, illetve ha maga a munkáltató rendeli el azt. Sajnos a jelenlegi magyar társadalomra már most is jellemző, hogy viszonylag kevés szűrővizsgálaton vesznek részt az emberek, kevéssé törődnek egészségügyi állapotukkal. A módosításig pedig legalább azt esélye megvolt annak, hogy az évente esedékes és lelkiismeretesen elvégzett munkaköri alkalmassági vizsgálat alapján valamilyen betegségre minél előbb fény derül. Azt pedig a jövőben kiadandó rendeletek fogják meghatározni, hogy mely munkakörök esetén marad meg a kötelező munkaköri alkalmassági vizsgálat.