Változnak a kirendelt védőkre vonatkozó szabályok

Az igazságszolgáltatás alapvető eleme a kirendelt védők intézménye, amely biztosítja a jogi képviseletet azok számára, akik nem engedhetik meg maguknak saját ügyvéd fogadását. A közelmúltban azonban jelentős változások körvonalazódnak e területen, amelyek komoly vitákat váltottak ki a jogásztársadalomban.

A kormányzati javaslat lényege

Tuzson Bence igazságügyi miniszter 2024 októberében találkozott Havasi Dezsővel, a Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) elnökével, ahol ismertette a kormányzat új elképzelését: a kirendelt ügyvédek díjazását a jövőben nem az állam, hanem azok az ügyvédek finanszíroznák, akik nem vállalnak kirendelést. Ez azt jelentené, hogy a kirendelési listán nem szereplő ügyvédeknek havi 8000 forintos hozzájárulást kellene fizetniük az Igazságügyi Minisztériumnak.

A Magyar Ügyvédi Kamara reakciója

A MÜK határozottan elutasította a javaslatot, hangsúlyozva, hogy a független ügyvédség nem finanszírozhatja az állam helyett az alkotmányosan kötelező védelem díját. Havasi Dezső szerint ez a koncepció számos elvi és gyakorlati okból nem elfogadható, és alkotmányossági aggályokat is felvet.

A kirendelt védők díjazásának problémái

A kirendelt védők díjazása hosszú ideje alacsony, ami miatt sok ügyvéd nem vállal ilyen megbízásokat. Míg egy középkategóriás ügyvéd óradíja 30-40 ezer forint, addig a kirendelt védők díja ennek alig ötöde, jelenleg 7000 forint. Ez a helyzet hozzájárul ahhoz, hogy egyre kevesebb ügyvéd szerepel a kirendelési listán, ami veszélyezteti a rászorulók jogi képviselethez való hozzáférését.

A kormányzati lépések és a szakmai tiltakozás

Annak ellenére, hogy a MÜK elutasította a javaslatot, a kormány nevében Tuzson Bence benyújtotta az Országgyűlésnek a törvénymódosító javaslatot, amely törvényi erőre emelné ezt a koncepciót. Ez a lépés további feszültségeket generált az igazságszolgáltatás szereplői között, és komoly szakmai vitákat indított el a kirendelt védők finanszírozásának jövőjéről.

Alkotmányossági és gyakorlati aggályok

A javaslat több szempontból is aggályos. Egyrészt felmerül a kérdés, hogy az állam átháríthatja-e alkotmányos kötelezettségeit egy szakmai közösségre. Másrészt a kirendelést nem vállaló ügyvédek anyagi hozzájárulásának kikényszerítése sértheti a vállalkozás szabadságát és az egyenlő közteherviselés elvét. Továbbá a havi 8000 forintos hozzájárulás jelentős terhet róhat azokra az ügyvédekre, akik különböző okokból nem tudnak vagy nem akarnak kirendelést vállalni.

A jogásztársadalom reakciói

A javaslat széles körű felháborodást váltott ki az ügyvédek körében. Sokan abszurdnak és alkotmányellenesnek tartják, hogy az állam a saját kötelezettségeit a szakma tagjaira hárítja át. Többen hangsúlyozták, hogy a kirendelt védők díjazásának emelése és időbeni megfizetése az állam feladata, és ennek forrása nem lehet az ügyvédek anyagi hozzájárulása.

Lehetséges következmények

Ha a javaslatot elfogadják, az jelentős változásokat hozhat az ügyvédi szakmában. A kirendelést nem vállaló ügyvédek számára anyagi terhet jelentene a havi hozzájárulás, ami akár a praxisuk fenntarthatóságát is veszélyeztetheti. Emellett a kirendelt védők díjazásának finanszírozása továbbra is bizonytalan maradhat, ha a hozzájárulások nem fedezik a szükséges összeget. Ez pedig tovább súlyosbíthatja a rászorulók jogi képviselethez való hozzáférésének problémáját.

Összegzés

A kirendelt védők díjazásának finanszírozása körüli vita rávilágít az igazságszolgáltatás és az ügyvédi szakma közötti feszültségekre. Miközben az állam a költségek áthárításával próbálja megoldani a problémát, az ügyvédi kamara és a jogásztársadalom határozottan ellenzi ezt a megközelítést. A vita kimenetele jelentős hatással lehet a jogi képviselethez való hozzáférésre és az ügyvédi szakma jövőjére.