Vagyon elleni bűncselekmények I.
A vagyon elleni bűncselekmények két csoportját ismeri jelenleg hatályos Büntető Törvénykönyvünk. Ezek a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények és a „sima” vagyon elleni bűncselekmények. Jelen kétr...
A cikk utolsó frissítésének időpontja: 2023. május 25. ( 547 napja)
Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.
Ahhoz, hogy ebben a rendkívül érdekes témában elmerüljünk, először azt kell tisztáznunk, hogy mit nevezünk közhiteles nyilvántartásnak. Közhitelesnek, az olyan állami nyilvántartásokat tekintik, amelyek hitelesen tanúsítják az abban bejegyzett jogok és tények fennállását. Ez konkrétan azt jelenti, hogy ellenkező bizonyításáig az abban bejegyzett jogok és tények fennállását vélelmezni kell.
Közhiteles nyilvántartás például az ingatlan-nyilvántartás, de a cégnyilvántartásból is lehet közhiteles cégkivonatot letölteni. A legtöbb esetben ez a két nyilvántartás az, ahol a végrehajtási jog bejegyzése rosszul érinti az adósokat.
Attól függetlenül, hogy ezek a nyilvántartások közhitelesek, ezen túlmenően nyilvánosak is. Ez azt jelenti, hogy bárki, egy helyrajzi szám alapján le tudja kérni egy ingatlan tulajdoni lapját, attól függetlenül, hogy az ingatlanhoz nem fűzi semmilyen jogviszony. Ez alapján meg tudja ismerni, hogy kik az ingatlan tulajdonosai, milyen arányban és a milyen jogok vagy terhek vannak az ingatlanra bejegyezve.
Ugyanígy a cégnyilvántartásba is bárki rákereshet cégekre és megtekintheti a cég adatait, a vezető tisztségviselőit, de akár azt is, hogy a cég ellen van-e folyamatban lévő végrehajtás.
Elsősorban -nevezzük ebben a kontextusban – a hitelezőknek. Azoknak a személyeknek, akik az ingatlant meg szeretnék vásárolni, bérbe szeretnék venni vagy éppen az adott vállalkozással szerződést szeretnének kötni.
Mivel ezek a nyilvántartások nyilvánosak, így adott esetben egy ingatlan adásvétele során nem lehet eltitkolni azt, hogy az ingatlant végrehajtás alá vonták.
Ha ügyfélként keresek fel egy vállalkozást és látom, hogy a cégnyilvántartásban négy végrehajtás is be van jegyezve a cégre, akkor az intő jel lehet, hogy a vállalkozásnak tartozásai vannak, tehát félő, hogy esetleg nekem sem fog teljesíteni.
Ezzel a vevők/megrendelők/hitelezők reális képet kapnak a szerződés tárgyáról vagy a szerződésben részes félről és objektív jogi döntést tudnak hozni. Minél több információval rendelkezik valaki, annál kisebb valószínűséggel fog pórul járni.
Nyilvánvalóan az adósnak, akivel emiatt nem fog szerződni az ügyfél vagy emiatt nem fogják megvásárolni a házát.
A tények azonban makacs dolgok és sajnos, ha valakinek adóssága van, az ilyen formán könnyen kiderülhet.
A probléma ott kezdődik, amikor az adós teljesítette az adósságát és vele szemben a végrehajtási eljárás megszűnt, azonban a nyilvántartásokból a végrehajtási jog nem kerül törlésre. Ilyenkor a nyilvántartásban szereplő adatok hibásak, viszont a külső szemlélő feltehetőleg a nyilvántartás adataiban bízva fog döntést hozni.
Ha az ingatlanunkra végrehajtási jog került bejegyzésre, azt csak akkor tudjuk töröltetni, ha a végrehajtási eljárás megszűnt. Az eljárás megszűnéséről a végrehajtó külön dokumentumot állít ki, melyet megküld az adós részére.
A nyilvántartásba történő adatok bejegyzése és az onnan való törlés sajnos nem ingyenes. Jelen cikk megírásakor ez az összeg 6.600 Ft. Ennek költségét mindig a jogszerző viseli.
A jogszerző az a személy, akinek a végrehajtási jog bejegyzése az érdekében áll. Tehát a végrehajtási eljárás során a végrehajtást kérő fogja ennek a költségét viselni, mivel neki érdeke, hogy a végrehajtási jog bejegyzésre kerüljön a végrehajtás alá vont ingatlanra.
A végrehajtási jog törlését, azonban már az ingatlan tulajdonosa fogja kérni, akinek érdekében áll az ingatlan tehermentesítése. Sokan abban a tévhitben vannak, hogy a végrehajtási eljárás megszűnésével a végrehajtási jog automatikusan törlésre kerül, azonban ez nem igaz.
A földhivatal kérelemre törli a bejegyzett végrehajtási jogot, ha az ingatlan tulajdonosa a végrehajtási eljárás megszűnését igazolni tudja és a díjat megfizette.
Fontos: végrehajtási eljárás szünetelése, nem jelenti a végrehajtási eljárás megszűnését, tehát ezen tény alapján a végrehajtási jog törlése nem lesz lehetséges.
Cégek tekintetében különösen nagy bosszúságot tudnak okozni az indokolatlanul bejegyzett végrehajtási jogok. Míg az ingatlanoknál néha több tíz évig is elvegetálnak úgy a tulajdonosok, hogy a végrehajtási jogot nem törölték az ingatlanukról és csak akkor kapnak észbe, amikor el akarják adni, addig a vállalkozások másképpen működnek.
A cégek szempontjából releváns, hogy a vevőközönségük mennyire látja őket megbízhatónak, mert adott esetben több megrendelést elbukhatnak, ha a nyilvántartások nem valós képet mutatnak róluk.
Emiatt a cégek sokkal jobban ügyelnek arra, hogy a nyilvános adatok megbízható képet fessenek róluk.
Cégek esetében sincs másképpen a helyzet, tehát a végrehajtási eljárás megszűnése nem fogja automatikusan eredményezni, hogy a végrehajtási jog törlésre kerül a cégnyilvántartásból. Viszont a cégeknél ez kicsit bonyolultabb, mint az ingatlanok esetén.
Itt ugyanis a cég nem kérheti közvetlenül a végrehajtási jog törlését, hanem azt a végrehajtási jog bejegyzését kérelmező személy (általában a végrehajtó) kérheti csak a cégbíróságtól.
Ha a cég a tartozását közvetlenül a végrehajtónak fizette meg, akkor a végrehajtótól kell kérnie, hogy a végrehajtási jogot töröltesse a nyilvántartásból, míg ha a követelést a cég az adósnak teljesítette, akkor a kérelem mellett ezt a tényt is igazolnia kell a végrehajtó felé.
Mindegy egyébként, hogy ingatlanról vagy cégről van szó, a nyilvántartások helyessége mindkét esetben fontos. Egyrészt fontos a tulajdonos/ cég számára, hogy megfelelő képet kaphassanak a külső szemlélők, viszont ha a másik oldalon állunk nekünk sem elhanyagolható információ, hogy megbízható információkkal rendelkezzünk partnerünkről.
A vagyon elleni bűncselekmények két csoportját ismeri jelenleg hatályos Büntető Törvénykönyvünk. Ezek a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények és a „sima” vagyon elleni bűncselekmények. Jelen kétr...
Korábbi cikkünkben a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények kategóriáját ismertettük. Jelen cikkünkben a vagyon elleni bűncselekmények másik nagy kategóriájával foglalkozunk, az „sima” vagyon elle...
Bár messze még a 2023-as szezon, az esküvői szolgáltatók lefoglalása már javában megkezdődött. Mindenki igyekszik minél jobb áron, minél professzionálisabb szolgáltatásra szerződni. Nyilván az, hog...
Kérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 2 napon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.
Kérdésem vanKérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 2 napon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.