Zsarolólevél a rendőrségtől? – Vigyázat, csalók!

Lehetséges, hogy Ön is kapott már amatőr zsarolólevelet, ami szerint megfigyelték az Ön internetes kereséseit, szokásait (pl. milyen pornót néz) és ha jót akar, fizessen ennyi, vagy annyi pénzt cserébe a hallgatásért. Természetesen a kedves olvasók közül senki sem néz pornót, de ha van olyan barátunk, ismerősünk, távoli rokonunk, aki már látott ilyen filmeket, könnyedén belefuthatott hasonló levelekbe. Ezek a levelek (különösen a széles körben elterjedő internetezés kezdő időszakában) arra alapoztak, hogy az ember megijed attól, hogy kikerülnek a szexuális szokásai az internetre, és hajlandó egy kisebb összeget fizetni. Lehet, hogy nem is kértek pénzt, csak elég volt banki adatokat megadni, amivel a csaló már elboldogul. Voltak olyan levelek, amelyekben egy linkre kattintva azonnal hozzáfértek jelszavakhoz, adatokhoz stb.

Tehát már korábban is elterjedt volt, hogy csalók zsarolólevelekkel akarnak pénzt, vagy adatokat kicsikarni az emberektől, de az utóbbi időben egy újfajta módot választottak.  Rendőrségi idézésre hasonlító levelet küldenek, amellyel adatokat akarnak kicsalni a gyanútlan emberektől. Hogy miben hasonlít ez rendőrségi idézésre egy szakavatott szemnek, abba ne menjünk bele… maradjunk annyiban, hogy legfeljebb a fejléce miatt. Ugyanakkor egy laikust első ránézésre megijeszthet a levél, és sokan – tisztázni akarván a helyzetet – válaszolnak rá.

Hogyan néz ki ez a levél?

A levél első ránézésre úgy néz ki, mintha egy rendőrségi levél volna, tartalma szerint pedig egy idézés, amelyben a rendőrség meg is fenyeget minket. Közli velünk a rendőrfőkapitány helyettes megbízásából a rendőrség, hogy gyermekpornográfia, pedofília, szexkereskedelem és egyéb szexuális bűncselekmények miatt megfigyelnek bennünket, és ezt adatvédelmi okokból el is árulják nekünk. Ezt követően arra kérnek, küldjük el érveinket (gondolom védekezésünket) egy megadott e-mail címe. A levél vége egy fenyegetés, ami szerint a rendőrség továbbítja adatainkat a „kiberbűnözés elleni ügyésznek” aki letartóztat minket, és emellett még az összes tévécsatornának elküldik a nevünket, arcunkat stb. Így a családunk, barátaink a híradóban láthatják, miféle emberek vagyunk, és még a szexuális bűnözők névjegyzékébe is bekerülünk.

Honnan lehet tudni, hogy csalóval van dolgunk?

Nézzük meg milyen információkból, kifejezésekből, és ellentmondásokból jöhetünk rá, hogy csalótól kaptunk levelet. Haladjunk a legnyilvánvalóbbaktól, az árnyalatnyi finomságokig.

Ha más nem a levél vége eléggé árulkodó. Ha a megfogalmazásból, szakszerűtlen jogszabályi hivatkozásokból nem tűnik fel, hogy csalóval van dolgunk, a levél végén található fenyegetésnél már egy laikusnak is leeshet a tantusz. Ugyanis az képtelenség, hogy a rendőrség azzal fenyegessen meg bennünket, hogy a híradóban fogja lehozni a sztorinkat.

Szintén képtelenség,

hogy bírósági tárgyalás nélkül bennünket elítéljenek, szexuális bűnözőnek minősítsenek.

Ezen kívül logikus, hogy ha a rendőrségnek bizonyítékai vannak velünk szemben, nem fog róla levelet küldeni. Nem levelezgetnek velünk arról, hogy adjuk elő az érveinket, hanem ha megalapozott gyanú áll fenn velünk szemben, akkor hivatalosan közlik, hogy meggyanúsítanak, és kihallgatnak egy büntetőeljárásban.

Nem fog a rendőrség adatvédelmi okokból tájékoztatni minket arról sem, hogy megfigyelnek bennünket.  Képzeljük el, micsoda balfék rendőrség lenne az, amelyik szól arról, hogy meg kell figyelnie bennünket, hogy elkövetünk-e egy bűncselekményt. Elég működésképtelen lenne így a titkos adatszerzés, a gyanúsított megfigyelése nem volna túl hatékony, ha erről tájékoztatni kellene. 

Az országos rendőrfőkapitány helyettese feltehetően csak akkor fog foglalkozni velünk, ha valami maffia fejeként bukunk le, szóval már ez is gyanús lehet, miért tőle kapunk levelet. Egy átlagos büntetőeljárásban egy nyomozó hadnagy vagy százados fog bennünket keresni, aki megnevezése szerint az ügy előadója, és nem egy rendőrtábornok fog velünk foglalkozni. Nyilván a csaló azt szeretné, ha minél félelmetesebb lenne a levél, ezért írt bele ilyen magas rangú tisztet a fejlécbe, de ezzel inkább leleplezi magát.

A levél teljes szövege nyelvtani szempontból igencsak kifogásolható, „magyartalan” kifejezések, szókapcsolatok vannak benne. A bűncselekmények elnevezése is furcsa, egyedül a gyermekpornográfia elnevezésű bűncselekmény létezik a valóságban, de szexkereskedelem és pedofília elnevezésű bűncselekmény a Btk.-ban nem található, nem is beszélve az exhibicionizmusról, amit gondolom a netes fordító programnak nem sikerült lefordítania.

Ezen felül a hibás,

szakszerűtlen jogi szakkifejezések kincsesháza ez a levél. Kezdve attól, hogy van Büntető törvénykönyv, és Büntető eljárásról szóló törvény, de Büntető eljárásról szóló törvénykönyv nincs. Tehát egy jogi alapismeretekkel rendelkező olvasónak egyből feltűnhet, hogy valami nincs rendben.

A jogszabályi hivatkozás helyesen, szakszerűen így néz ki: „a Büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (továbbiakban Btk.) 204. § (1) bekezdés a) pontja szerint” vagy a „büntető eljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (továbbiakban: Be.) 2. §-a szerint” Ehhez képest a levélben így hivatkoznak a jogszabályra: a büntetőeljárási törvénykönyv 2007. márciusi 390-1. számú törvénye szerint. Ugyebár tisztáztuk, hogy nincs büntetőeljárási törvénykönyv, legfeljebb büntetőeljárásról szóló törvény, és egy törvénynek fejezetei, paragrafusai, szakaszai, bekezdései, pontjai vannak (pl. XI. fejezet, vagy 1.§ (2) bekezdés a) pontja). Tehát egy törvényen belül nincsenek külön törvények, ez fogalmilag kizárt. A büntetőeljárásról szóló törvény 2017-es, tehát nem lehet 2007-es módosítása, és azt pedig nem jelöljük törvények megnevezésekor, hogy melyik hónapban módosították őket. Legfeljebb rendeletek számában lehet erre utaló számjegy, de azokban sincs betűvel kiírva a hónap neve.

Szintén hibásan hivatkozzák a levél elején, hogy a törvény 227-22-227-23 cikkei… ezt meg sem tudom fejteni, milyen logika mentén találták ki.

A fentiek alapján bátran kijelenthető, hogy ha ilyen levelet kaptunk, akkor azt nem a rendőrség, hanem egy csaló, vagy adathalász küldte, aki azt szeretné, ha emailben kiadnánk neki az adatainkat. Legjobb, ha azonnal töröljük a levelet, és nem tároljuk, nem kattintunk semmilyen linkre, és nem válaszolunk rá.

Összefoglalva: biztosan nem kell amiatt aggódni, hogy a rendőrség ilyen módszerrel hozza tudomásunkra, hogy eljárás folyik velünk szemben.